Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Lan Anh Nguyen Luu x
Clear All Modify Search

A nők karrierlehetőségeinek lassú, de biztosnak tűnő bővülése ellenére még mindig nyilvánvaló a munkapiaci nemi szegregáció, a fizetésbeli különbség, a nők elenyésző jelenléte a vezetés felsőbb szintjein. A releváns szakirodalom áttekintésével a tanulmány bemutatja a munkahelyi egyenlőtlenségek lehetséges magyarázatait és a változtatás néhány lehetőségét. A vélt vagy az eltérő szocializáció során kialakult tényleges nemi különbségek, a nemi sztereotípiák és nemi szerepelvárások, illetve a szervezeti sajátosságok együttesen, egymást áthatva fejtik ki hatásukat a nők és a férfiak eltérő munkapiaci helyzetére, előidézve a nemi szegregációt, az üvegplafon- vagy éppen az üvegfaljelenséget. A tanulmány kitér azokra a kihívásokra, amelyekkel elsősorban a női munkavállalónak, különösen a vezetői pozícióban levő nőknek kell szembenézniük és amelyekkel csak kisebb mértékben vagy egyáltalán nem találkoznak a férfiak. Meg kell találniuk a kényes egyensúlyt egyrészt a sokszor egymással nehezen összeegyeztethető, családdal kapcsolatos teendők és a munka között, másrészt a női és a vezető szerepnek való megfelelés egymásnak ellenmondó követelményei között. A fentiek elemzésében jelentős szerepet kap a társadalmi nem és a státus, a hatalom közötti viszony, valamint ennek hatása a nők munkapiaci helyzetére.

Restricted access

Absztrakt:

A 2016–17-ben folytatott kutatás célja az volt, hogy feltárja a tanárok multikulturalizmusról, multikulturális pedagógiáról alkotott nézeteit, valamint a migránsokkal és gyerekeikkel kapcsolatos attitűdjeit. A kutatás elméleti hátterében az a feltételezés állt, hogy a multikulturális pedagógiai nézetek és a migrációs attitűdök nem függetlenek a tanárok nemzeti identitásától és diverzitásélményétől. A kérdőíves vizsgálatban 368 pedagógus és pedagógusjelölt vett részt. Az eredmények arra utalnak, hogy a multikulturális nézetek és a migrációs attitűdök szorosan összefüggnek egymással, továbbá, hogy az esszencialista nacionalizmus a fenyegetettségérzettel pozitív, a résztvevők családjának és környezetének etnikai diverzitásával pedig negatív kapcsolatban áll.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Lan Anh Nguyen Luu, Márta Fülöp, Robin Goodwin, Kerstin Göbel, Luisa Martín Rojo, Hector Grad and Mihály Berkics

Kínai anyák egy csoportjának beszámolóján keresztül vizsgáltuk kutatásunkban négy európai országban – Magyarországon, Németországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában – élő kínaiak integrációját, szociális támogatottságát, különös tekintettel a magyarországi csoportra. Kérdőíves, 218 kínai anya részvételével végzett vizsgálatunkban a többi csoporthoz képest a magyarországi csoport tagjai kisebb helyi nyelvi kompetenciáról, a helybeliekkel való kapcsolatkeresési hajlandóság alacsonyabb mértékéről, ugyanakkor a transznacionalitás, a Kínával való kapcsolattartás nagyobb intenzitásáról adtak számot. Az itteni kínaiakkal való kapcsolattartási hajlandóságuk viszont nem nagyobb a többi csoportban kapott értékekhez képest, sőt, még alacsonyabb is a nagy-britanniai csoporthoz viszonyítva. A gyerekeik barátai között viszont nagyobb arányban vannak kínai gyerekek, mint más csoportokban. A család mellett az iskola bizonyul a legfontosabb támogatási forrásnak mind a négy országban, mind az érzelmi, mind a praktikus, mind pedig az információs támogatottság terén. Az eredmények valamennyi csoportban több vonatkozásban is az iskola, a tanulás komoly szerepét támasztják alá. Vizsgálati személyeink a kínaiak általános társadalmi integrációjánál sikeresebbnek ítélik az iskolai integrációt, ugyanakkor a többi csoporthoz képest a magyarországi minta kevésbé elégedett ez utóbbi terület sikerességével. Az iskolával, tanulással való elégedettségre és az elégedettség bejósló tényezőinek feltárására is kitértünk.

Restricted access