Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Lilla Horváth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A perifériás verőérbetegek életminőségét vizsgáló angol nyelvű kérdőív magyar adaptálása

Hungarian adaptation of the Peripheral Artery Disease Quality of Life questionnaire

Orvosi Hetilap
Authors:
Lilla Horváth
,
Imre Boncz
,
Zsuzsanna Kívés
,
Noémi Németh
,
Katalin Biró
,
Krisztina Fendrik
,
Katalin Koltai
,
Gábor Késmárky
, and
Dóra Endrei

Összefoglaló. Bevezetés: A perifériás verőérbetegség napjaink egyik világméretű népegészségügyi problémája, több mint 200 millió embert érint világszerte. A Peripheral Artery Disease Quality of Life (PADQOL) kérdőívet azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a betegség fizikai tünetein kívül annak szubjektív betegségterhét, pszichoszociális és emocionális hatásait is vizsgálja. Célkitűzés: Az eredeti, angol nyelvű PADQOL betegségspecifikus, önkitöltős kérdőív magyar nyelvű, érvényes változatának kifejlesztése, annak fordítása, kultúrközi adaptációja és magyar nyelvi validálása. Módszerek: Az életminőség-kérdőív lingvisztikai validálása nemzetközi protokoll alapján történt: két szakfordító külön-külön lefordította a kérdőívet angol forrásnyelvről magyarra; egy harmadik szakfordító bevonásával elkészült a két verzió szintézise, majd azt két, angol anyanyelvű fordító visszafordította angol forrásnyelvre, amit konszenzusmegbeszélés követett. A „pre-final” magyar verzió érthetőségét 30, angiológiai járó és fekvő beteg bevonásával, kognitív interjúk lefolytatásával, pilotvizsgálat során teszteltük. A PADQOL kérdőív faktorstruktúrájának feltárásához faktoranalízist végeztünk, az alskálák megbízhatóságát, a tételek belső konzisztenciáját a Cronbach-alfa-együttható kiszámításával vizsgáltuk. Az elemzésekhez IBM SPSS 23.0 programcsomagot használtunk. Eredmények: A PADQOL nyelvi validálása jelentéstani, tapasztalati és idiomatikus ekvivalencia tekintetében nem jelentett nehézséget. A kognitív interjúk során egy kérdés esetén tapasztaltunk értelmezési nehézséget. A kérdőív „pre-final” verziója tartalmilag és nyelvileg könnyen érthető, kitöltése nem okoz nehézséget. Az egyes dimenziók Cronbach-α-értéke 0,624 és 0,887 között volt. A legrosszabb értéket a Félelem és bizonytalanság (score-átlag: 14,07) életminőség-dimenzió mutatta. Következtetés: Létrehoztuk a PADQOL kérdőív végső magyar verzióját, mely mérőeszköz alkalmas a nyelvi és kultúrközi adaptáció következő lépésének elvégzésére, nagyobb betegpopuláción történő pszichometriai és klinikometriai vizsgálat által a perifériás verőérbetegek életminőségének, szubjektív betegségterhének felmérését célzó validálásra. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2153–2161.

Summary. Introduction: Peripheral artery disease is one of the greatest, global public health concerns affecting more than 200 million people worldwide. The Peripheral Artery Disease Quality of Life questionnaire was developed to assess the subjective disease burden of peripheral artery disease, by focusing on psychosocial and emotional effects besides physical symptoms and functional limitations. Objective: To develop the valid Hungarian version of the original PADQOL via the standard linguistic validation and cross-cultural adaptation procedure. Methods: The linguistic validation was conducted according to an international protocol: two independent forward translations, a synthesis of the translations, back translations and consensus team review. The pilot-testing of the ’pre-final’ Hungarian version was conducted via cognitive interviews with 30 in- and outpatients attending the Department of Angiology. Factor analysis was performed, Cronbach-alpha values were calculated to establish the reliability of subscales and to determine the internal consistency if items. IBM SPSS 23.0 was used. Results: The linguistic validation of PADQOL into Hungarian posed no difficulties in terms of semantic, experiential and idiomatic equivalence. One item was found difficult to interpret during cognitive interviewing. The ‘pre-final’ version of the questionnaire was easy to understand and complete. Cronbach-alpha values of factors ranged between 0.624 and 0.887. The lowest value was that of factor 4: Fear and Uncertainty (mean score: 14.07). Conclusion: The linguistic validation of PADQOL into Hungarian was successful, the final Hungarian version is a tool that should reveal valuable insights with regard to subjective disease burden of patients living with peripheral artery disease subsequent to psychometric and clinicometric validation on a larger patient population. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2153–2161.

Open access

A diabetes mellitus kapcsolata a depresszióval, a szorongással és az életminőséggel

Association of diabetes mellitus with depression, anxiety and quality of life

Orvosi Hetilap
Authors:
Beatrix Rafael
,
Lilla Horváth
,
Flóra Szemán
,
Tamás Várkonyi
,
Csaba Lengyel
, and
Anett Dávid

Bevezetés: Számos kutatási eredmény igazolja, hogy a diabetes mellitus kialakulásában és lefolyásában a pszichológiai tényezőknek is jelentős szerepük van. Célkitűzés: Kutatásunk középpontjában, hazai mintán az elsők között, a 2-es típusú diabetesszel élők depresszió- és szorongásszintjének és diabetesspecifikus életminőségének vizsgálata, valamint a nemi eltérések feltárása állt, továbbá elemeztük a depresszió és a szorongás kapcsolatát a diabetesspecifikus életminőséggel. Módszer: 157 fő, 2-es típusú diabetesszel diagnosztizált személy (nők: 58,6%, férfiak: 40,1%). depresszió- (a „10-item Center for Epidemiologic Studies Depression Scale” magyar változata), szorongás- (Spielberger Vonásszorongás Kérdőív) és diabetesspecifikus életminőségszintjét (az „Audit of Diabetes-Dependent Quality of Life” magyar változata) vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgálati személyek 65%-ában depresszív tünetek nem mutatkoztak, 56,1%-ukban azonban közepes vonásszorongás volt kimutatható. Súlyosabb depressziós tünetek (U = 1625, p<0,001) és nagyobb vonásszorongás (U = 1556, p<0,001) szignifikánsan gyakrabban fordult elő a nők körében a férfiakhoz viszonyítva. A depresszív tünetek súlyossága és a vonásszorongás fordított irányú, gyenge korrelációs kapcsolatban állt a diabetesspecifikus életminőséggel. Megbeszélés: A 2-es típusú cukorbetegek depresszív tünetei és szorongásra való hajlama fordított irányú kapcsolatban áll a betegek diabetesspecifikus életminőségével. A cukorbeteg nők depresszió- és szorongásszintje magasabb a férfi diabetesesekhez képest. Következtetés: A cukorbetegek gondozása során javasolt a betegek depressziós, szorongásos tüneteinek és életminőségének pszichológiai vizsgálata, valamint szükség szerint adekvát kezelése. Ezáltal javulhat a betegek életminősége, terápiás együttműködése és a betegség prognózisa. Orv Hetil. 2022; 163(45): 1789–1797.

Open access
Acta Physiologica Hungarica
Authors:
N. Eszes
,
A. Bohács
,
Á. Cseh
,
G. Toldi
,
A. Bikov
,
I. Ivancsó
,
V. Müller
,
I. Horváth
,
J. Rigó
,
B. Vásárhelyi
,
Gy Losonczy
, and
Lilla Tamási

Asthmatic inflammation during pregnancy poses a risk for maternal and fetal morbidities. Circulating T cell immune phenotype is known to correlate with airway inflammation (detectable by fractional concentration of nitric oxide present in exhaled breath (FENO)) in non-pregnant allergic asthmatics. The aim of this study was to assess the relationship of peripheral T cell phenotype to FENO and clinical variables of asthma during pregnancy.We examined 22 pregnant women with allergic asthma in the 2nd/3rd trimester. The prevalence of Th1, Th2, regulatory T (Treg) and natural killer (NK) cell subsets was identified with flow cytometry using cell-specific markers. FENO, Asthma Control Test (ACT) total score and lung function were evaluated.Peripheral blood Th1, Th2, Treg, and NK cell prevalence were not significantly correlated to airway inflammation assessed by FENO in asthmatic pregnant women (all cells p > 0.05; study power > 75%). However, an inverse correlation was detected between Th2 cell prevalence and ACT total scores (p = 0.03) in asthmatic pregnancy.Blunted relationship between T cell profile and airway inflammation may be the result of pregnancy induced immune tolerance in asthmatic pregnancy. On the other hand, increased Th2 response impairs disease control that supports direct relationship between symptoms and cellular mechanisms of asthma during pregnancy.

Restricted access

A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of acute myocardial infarction in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Noémi Németh
,
Dóra Endrei
,
Diána Elmer
,
Tímea Csákvári
,
Lilla Horváth
,
Luca Fanni Kajos
,
Attila Cziráki
, and
Imre Boncz

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkező ellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fő (9742 férfi és 6619 nő) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nők esetében az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvőbeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma – a 75 év felettiek kivételével – valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nőkét. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13.

Summary. Introduction: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. Objective: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. Results: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13.

Open access

A rheumatoid arthritis okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

Nationwide epidemiological and health insurance disease burden of rheumatoid arthritis in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Diána Elmer
,
Dóra Endrei
,
Andor Sebestyén
,
Tímea Csákvári
,
Noémi Németh
,
Lilla Horváth
,
Róbert Pónusz
,
Gábor Kumánovics
,
Imre Boncz
, and
István Ágoston

Összefoglaló. Bevezetés: A rheumatoid arthritisszel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele nagy teher az egészségügyi rendszerek számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a rheumatoid arthritis okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. A rheumatoid arthritis kórképet fődiagnózisként a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti M0690-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: Meghatározó betegforgalmat a gyógyszerek ártámogatása esetében találtunk: 7015 férfi, 23 696 nő, együtt 30 711 fő. A gyógyszer-ártámogatás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 főre eső prevalencia férfiaknál 150,2 fő, nőknél 464,0 fő, együtt 314,1 fő volt. A rheumatoid arthritis kezelésére a NEAK 1,64 milliárd Ft-ot (6,07 millió USD, illetve 5,14 millió EUR) költött 2018-ban. A kiadások 19,3%-a férfiaknál, míg 80,7%-a nőknél jelenik meg. A gyógyszer-ártámogatás (az összes kiadás 42,8%-a), a járóbeteg-szakellátás (21,9%) és az aktívfekvőbeteg-szakellátás (12,4%) voltak a meghatározó költségelemek. Az egy betegre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás 53 375 Ft (198 USD/167 EUR) volt. Következtetés: A gyógyszerek ártámogatása bizonyult a fő költségtényezőnek. A rheumatoid arthritis előfordulási gyakorisága 3,1-szer magasabb a nők esetében a férfiakhoz képest. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30–37.

Summary. Introduction: Utilisation of services related to the treatment of rheumatoid arthritis poses a great burden for healthcare systems. Objecive: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of rheumatoid arthritis in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary, for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers and prevalence per 100 000 population and annual health insurance treatment costs calculated for age groups and sex according to all health insurance treatment categories. Patients with rheumatoid arthritis were identified as main diagnosis with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: M0690. Results: We found a significant patient turnover in pharmaceutical reimbursement: 7015 men, 23 696 women, in total 30 711 patients. Based on patient numbers in pharmaceuticals, prevalence for 100 000 population among men was 150.2 patients, among women 464.0, in total 314.1 patients. In 2018, NHIFA spent 1.64 billion HUF (6.07 million USD, 5.14 million EUR) on the treatment of patients with rheumatoid arthritis. 19.3% of the costs was spent on the treatment of male, 80.7% on female patients. Pharmaceuticals (42.8% of the total expenditures), outpatient care (21.9%) and acute inpatient care (12.4%) were the main cost drivers. Average annual health insurance treatment cost per patient was 53 375 HUF (198 USD/167 EUR). Conclusion: Pharmaceutical reimbursement was the major cost driver. The prevalence of rheumatoid arthritis was by 3.1 higher in women compared to men. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30–37.

Open access

A cerebrovascularis betegségekből eredő, idő előtti halálozás egyenlőtlenségei Európában 1990 és 2014 között

Inequalities in premature mortality due to cerebrovascular disease in Europe between 1990 and 2014

Orvosi Hetilap
Authors:
Noémi Németh
,
Dóra Endrei
,
Lilla Horváth
,
Diána Elmer
,
Tímea Csákvári
,
Róbert Pónusz
,
László Szapáry
, and
Imre Boncz

Összefoglaló. Bevezetés: A cerebrovascularis betegségek népegészségügyi szempontból jelentősek, világszerte a vezető halálokok között szerepelnek, és a rokkantság egyik fő okát képezik. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a cerebrovascularis betegségekből eredő, idő előtti halálozás hazai és nemzetközi adatainak elemzése régiónkénti bontásban a 45–59 éves korcsoportban. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív elemzés keretében vizsgáltuk a cerebrovascularis betegségekből eredő, korspecifikus, 1990 és 2014 közötti halálozást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régióján belül kiválasztott nyugat-európai (n = 17), kelet-európai országokban (n = 10) és a volt Szovjetunió utódállamaiban (n = 15), 100 000 főre vetítve, a WHO Európai Halálozási Adatbázisának adatai alapján. Leíró statisztikai módszereket, idősoros kimutatást, Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A cerebrovascularis betegségekből eredő, 100 000 főre vetített korspecifikus halálozás a nyugat-európai országokban volt a legalacsonyabb (férfiak: 1990: 35,14, 2014: 14,31; nők: 1990: 21,11, 2014: 8,76) és a Szovjetunió utódállamaiban a legmagasabb (férfiak: 1990: 134,19; 2014: 91,13; nők: 1990: 83,62, 2014: 41,83) (p<0,05). A kelet-európai és a nyugat-európai országok, valamint a nyugat-európai országok és a Szovjetunió utódállamainak korspecifikus, cerebrovascularis halálozása között szignifikáns különbséget találtunk mindkét nemben (1990, 2004, 2014: p<0,05). A cerebrovascularis betegségek korspecifikus standardizált halálozása 1990 és 2014 között a nyugat-európai országokban (férfiak: –59,28%, nők: –58,29%) csökkent a legnagyobb mértékben, melyet a vizsgált kelet-európai országok (férfiak: –54,14%, nők: –57,53%), majd a Szovjetunió utódállamai (férfiak: –32,09%, nők: –49,97%) követtek. Következtetések: A korspecifikus, cerebrovascularis halálozás a férfiak és a nők körében egyaránt csökkent az egyes régiókban. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál jobban, 62,2%-kal csökkent a férfiak és 59,1%-kal a nők korai cerebrovascularis halálozása 1990 és 2014 között. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144–152.

Summary. Introduction: Cerebrovascular diseases are a significant public health concern, they are among the leading causes of death worldwide and one of the major causes of disability. Objective: Our aim was to analyse national and international data regarding premature, cerebrovascular disease mortality per region in the 45–59 age group. Methods: We performed a retrospective, quantitative analysis on age-specific, premature cerebrovascular disease mortality between 1990 and 2014 per 100 000 population on data derived from the World Health Organisation, European Mortality Database on Western European (n = 17), Eastern European (n = 10) countries, and countries of the former Soviet Union (n = 15). Descriptive statistics, time series analysis and Kruskal–Wallis test were performed. Results: Age-related, cerebrovascular disease mortality per 100 000 population was the lowest in Western European countries (males: 1990: 35.14, 2014: 14.31; females: 1990: 21.11, 2014: 8.76), and the highest in former Soviet Union countries (males: 1990: 134.19; 2014: 91.13; females: 1990: 83.62, 2014: 41.83) (p<0,05). Significant differences were found in age-specific, cerebrovascular disease mortality in both sexes between Eastern and Western European countries and former Soviet Union countries (1990, 2004, 2014: p<0.05). Between 1990 and 2014, age-specific, standardized cerebrovascular disease mortality showed the biggest decrease in Western European countries (males: –59.28%, females: –58.29%) followed by Eastern European (males: –54.14%, females: –57.53%) and former Soviet Union countries (males: –32.09%, females: –49.97%). Conclusions: Age-specific, cerebrovascular disease mortality decreased in both sexes in all regions analysed. Hungary was found to have seen a decrease above the Western European average, premature cerebrovascular mortality decreased by 62.2% in males and 59.1% in females between 1990 and 2014. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144–152.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mariann Rutka
,
Anita Bálint
,
Klaudia Farkas
,
Károly Palatka
,
Lilla Lakner
,
Pál Miheller
,
István Rácz
,
Gábor Hegede
,
Áron Vincze
,
Gábor Horváth
,
Andrea Szabó
,
Ferenc Nagy
,
Zoltán Szepes
,
Zoltán Gábor
,
Ferenc Zsigmond
,
Ágnes Zsóri
,
Márk Juhász
,
Ágnes Csontos
,
Mónika Szűcs
,
Renáta Bor
,
Ágnes Milassin
, and
Tamás Molnár

Absztrakt

Bevezetés: Európában 2012 óta engedélyezett adalimumab alkalmazása terápiarefrakter colitis ulcerosa kezelésére. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy colitis ulcerosás betegek körében országos szinten felmérjék az adalimumab hatásosságát és biztonságosságát. Módszer: Prospektív tanulmányban felmérték a tartós klinikai válasz, a teljes remisszió, illetve elsődleges vagy másodlagos hatásvesztés arányát a kezelés 12., 30. és 52. hetében. Értékelték az 52. héten a nyálkahártya-gyógyulás megoszlását. Eredmények: A vizsgálatba 73 aktív colitis ulcerosás beteget vontak be. Rövid távú klinikai válasz a betegek 75,3%-ában alakult ki a 12. hétre. Az adalimumabkezelés fenntarthatóságának valószínűsége az 52. hétig 48,6% volt, amelyet tartós klinikai válasz kísért a betegek 92%-ánál. Nyálkahártya-gyógyulás a betegek 48,1%-ában volt kimutatható az 52. héten. A betegek 17,6%-ánál terápiamódosításra, 5,4%-ánál colectomia elvégzésére került sor az egyéves időszak alatt. Következtetések: A colitis ulcerosa a kezdetektől hatékony kezelést igényel, ezzel megelőzve a szövődményeket. Az eredmények alapján az adalimumab kedvező rövid és hosszú távú hatást mutat colitis ulcerosás betegeknél. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 706–711.

Open access