Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Lilla Király x
  • All content x
Clear All Modify Search

The present study analyses the rules of the new Code of Civil Procedure (hereinafter referred to as CCP) on access to information and evidence on the basis of the provisions of the draft bill submitted to the Parliament (draft bill no. T/11900).

The new CCP reiterates that the main objective is the impartial adjudication of cases, which is to be achieved by ensuring the effectiveness of proceedings, strengthening the parties’ obligation to tell the truth within a fair trial, introducing a split system of proceedings and the court’s contributive actions, obliging both parties, as a general rule, to be represented by a legal representative (the high courts’ model), regulating the means of electronic communication and strengthening the parties’ right to dispose of the taking of evidence.

During the examination of the topic of the taking of evidence, I had been concerned about the issue of what are the parties’ true expectations from the judicial system and to what extent the legislator is able to live up to them. The parties expect from the courts to reveal the truth in order to provide compensation for the damage suffered by them, and the new CCP seeks to meet this social expectation within the framework of the parties’ factual allegations. The issue of whether the parties’ allegations are true is of essential nature in the proceedings, and based on their assessment the court should deliver a just (true to the facts) judgement. Following the court’s judgement, the case adjudged — on the basis of the legal premise of Ulpian: ‘Res iudicata pro veritate accipitur’ — must be taken for truth. The new regulation aims to ensure the implementation and enforceability of those procedural requirements that are related to the objective of evidence taking (the court has to become convinced of the veracity of the parties’ allegations) and the parties’ interests in the taking of evidence (the parties seek to convince the court).

Full access
Orvosi Hetilap
Authors: Ádám Freisinger, Judit Lám, Lilla Barki, Márton Király, and Éva Belicza

Bevezetés: A gyógyszerelés biztonságát javító stratégiák közül a gyógyszeres terápia egyeztetése bizonyítottan eredményes, az eltérő ellátórendszerekbe és különböző profilú osztályok gyakorlatába átültethető módszer. Célkitűzés: A gyógyszeres terápia egyeztetési folyamatának alaposabb megismerése, a gyakorlathoz kapcsolódó korlátok és hajtóerők feltérképezése. Módszer: A szerzők irodalomkutatást végeztek. 19 adatbázisban kerestek 7 keresőmotor segítségével. Két független szakértő értékelése után a releváns közleményeket előre meghatározott szempontrendszer alapján dolgozták fel. Eredmények: 230 absztraktot értékeltek. A gyakorlat bevezetésével kapcsolatban talált korlátokat és támogató erőket rendszerezték. Gyakran említett akadályként találták a kommunikációs kérdéseket, a vezetés elhivatottságának hiányát, az előre nem látható forrásigényt és a kompetenciák szabályozatlanságát. A bevezetést támogató ajánlások főként a folyamatok újratervezését, a költséghatékonysági adatok bemutatását, kapcsolódó oktatások szervezését javasolják. Következtetések: A gyógyszerelési folyamat biztonságának javítása érdekében a szerzők hazai kórházakban is javasolják a gyakorlat bevezetési lehetőségeinek vizsgálatát az azonosított korlátok és sikertényezők alapján, a hazai intézményekben jelenleg is zajló terepgyakorlatokra alapozva. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1395–1405.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Fejes, Norbert Pásztor, Lilla Karczagi, Ádám Brzózka, István Király, Zita Morvay, and András Palkó

Absztrakt:

Az önkéntelen gyermektelenség a reproduktív korban lévő párok nagyjából 9–15%-át érinti. Ismert, hogy a gyermektelenség jelentős részének hátterében a férfi reprodukciós működési zavara áll. A férfimeddőség kivizsgálásának elengedhetetlen részét képezik a képalkotó módszerek, melyek közül is a gyakorlatban az ultrahangvizsgálatok bírnak kiemelt jelentőséggel. A jelen tanulmányban az elsődleges célunk, hogy összefoglaljuk az ultrahang-diagnosztika szerepét a gyermektelenség okának tisztázásában. Technikai és metodikai szempontok szerint csoportosítva bemutatjuk azokat a vizsgálati eredményeket, melyek a páciens további kivizsgálását és kezelését alapvetően befolyásolhatják. A here vizsgálatában új, ígéretes módszernek tekinthető a szonoelasztográfia. A strain elasztográfia a szövet rugalmasságát jeleníti meg, melynek alapján a vizsgált terület szöveti szerkezetéről additív információ nyerhető. A módszer a hagyományos ultrahangvizsgálat kiegészítéseként egyre több helyen elérhető, de szerepe a férfimeddőség kivizsgálásának menetében még nem meghatározott. Orv Hetil. 2018; 159(21): 815–822.

Restricted access