Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Liza Lukács x
  • All content x
Clear All Modify Search

Az áttekintő tanulmány a kríziselmélet alkalmazhatóságát mutatja be az elhízás területén a testsúlycsökkentés folyamata során. A diétázás alatt megjelenő visszaesési krízissel foglalkozó kutatások többsége egy-egy kiváltó eseményre fókuszál. A jelen tanulmányban bemutatott elméleti modell a diétázás teljes folyamatát kríziskeltő szituációként elemzi, amely karakterisztikus vonásokkal jellemezhető az étellel kapcsolatos ingerek kognitív információfeldolgozása szempontjából. Fontos, hogy feltárjuk azokat a változókat, amelyek a diétázás alatt a visszaesésekért felelősek, s ennek mentén hatékonyabb beavatkozást tegyünk lehetővé az elhízott személyek számára nyújtott pszichológiai tanácsadás során. A tanulmányban egy új modell kerül bemutatásra, amely a diétázás kríziskeltő elemeit vizsgálja azzal a céllal, hogy a testsúlycsökkentés folyamata során a visszaesés esélye csökkenthető legyen. A diétázás folyamatának kríziskeltő helyzetként való elemzése újszerű intervenciós és prevenciós lehetőséget is nyújt. Az elméleti áttekintés megállapítása szerint számos tényező, úgy, mint az irreális célsúly, a megküzdési készségek hiányosságai, korlátozó (restriktív) diétázás fokozzák a krízishelyzet kialakulásának valószínűségét, amely végül a diétázás és a testsúlycsökkentés érdekében végzett testmozgás feladásához vezet.

Restricted access

Az evészavarok egyik vezető betegségfenntartó tényezője a betegek torzult, diszfunkcionális kogníciója. Ezen belül is kiemelendők a táplálékfelvételi viselkedés zavaraival és a testélménnyel kapcsolatban lévő, a zavarok létrejöttében kulcsszerepet játszó kognitív disztorziók, melyek az információfeldolgozási folyamatokon belül elsősorban a perceptuális élményfeldolgozást érintik és evészavaros betegeknél a testkép speciális zavarában mutatkoznak meg. A kognitív információfeldolgozást a sémák irányítják, amelyekben a selfről való komplex tudás szerveződik. A sémák procedurális ismeretanyagot is hordoznak, úgy mint motoros készségeket, szokásokat, szabályokat, célképzeteket, döntéshozatali stratégiákat. Ezek alapján felmerül, hogy az evészavarokra jellemző viselkedéses rutincselekvések, mint például a diétázás, falásroham, önhánytatás a testkép sémáján belül procedurális élményanyagként kódolódhat és a munkamemóriában automatikusan a többi explicit tudással és emlékkel együtt aktiválódik. Elméleti áttekintésünkben ezeknek a prekognitív folyamatoknak keressük a helyét és szerepét az evészavaros betegekre jellemző kognitív információfeldolgozási jellegzetességek kialakításában.

Restricted access

Célkitűzés. A női karcsúságideállal szemben a férfiak testideálja az atléta-ideálon alapszik. Feltevésünk szerint a férfiakra jellemző egyes foglalkozásoknál (pl. a fegyveres testületeknél) az atléta-ideál hangsúlyozott szerepe kockázati tényezőként jelenhet meg, aminek következménye lehet a testi elégedetlenség, illetve a fokozott testedzés. Ez pedig hajlamosíthat az izomdiszmorfia (más néven: inverz anorexia nervosa) megjelenésére egyes populációkban. Módszer. 480 katonai főiskolai és 752 általános egyetemi felsőoktatásban részt vevő, 18-30 év közötti férfi testi attitűdjeit, testi elégedetlenségét, valamint testedzési szokásait vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. Az általános demográfiai adatokat, valamint a testsúllyal, testépítéssel, szteroid-használattal kapcsolatos információkat tartalmazó kérdőíven túl a vizsgálatban résztvevők kitöltötték az Evészavar Kérdőívet (EDI) és a Testi Attitűdök Tesztjét (BAT). Eredmények. Az általános egyetemi hallgatók átlagos testtömeg-indexe a katonai mintával való összehasonlításban szignifikánsan magasabb (23,9–23,5 kg/m2). A katonai főiskolások között szignifikánsan magasabb az anabolikus szteroidokat használók aránya (3,3%). A katonai felsőoktatásban résztvevők között a testépítéssel foglalkozók száma meglepően magas (64,5%). Az EDI testi attitűdök szempontjából releváns faktoraiban, valamint a BAT pontszámok átlagaiban szignifikáns eltéréseket találtunk a minták között, s a testépítés szerinti csoportbontásban is. Konklúzió. A katonai pálya hatása a testi attitűdök vonatkozásában specifikus eltéréseket mutat a “civil” populációhoz képest, amely – egyes negatív hatásai mellett – a testi elégedetlenséget pozitív irányban befolyásolja és a testideálok által meghatározott pszichés zavarok ellen hat.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Perjés, Attila Krajcsi, Liza Lukács, Vera Zoé Szamarasz, and Zsuzsanna Vajda

Jerome Bruner: Az oktatás kultúrája (Perjés István) Pléh Csaba és Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába (Krajcsi Attila) Forgács Attila: Az evés lélektana (Lukács Liza) Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe (Simon Eszter - Szamarasz Vera Zoé) Peter Fónagy - Mary Target: Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében (Vajda Zsuzsanna)

Restricted access