Search Results

You are looking at 1 - 10 of 35 items for

  • Author or Editor: MÁRIA KOPP x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Több mint tíz éve vezetek gender-kurzust a Semmelweis Egyetemen, 1998 óta vannak gender-témájú Európai Uniós pályázataink. Egészségügyi és népesedési szempontból a gender-kutatások lényege, hogy az átalakult kulturális, történelmi-tárasadalmi helyzetben hogy lehet új típusú együttműködést kialakítani nők és férfiak között, ez hogyan függ össze a testi-lelki egészségi állapottal és a demográfiai helyzettel. Fontos kérdéskör, hogy a nemi szerepek átalakulásával létrejött új helyzetben hogyan lehet megelőzni negatív népegészségügyi és népesedési következményeket. Az általunk szervezett Hungarostudy felmérésekben ezért kezdettől nagy hangsúllyal szerepeltek ezek a kérdések. A jelen gender-különszám ezekből a kutatási eredményekből nyújt részleges áttekintést. Törekeszünk arra is, hogy a témában megjelent eddigi publikációinkból is minél teljesebb körű áttekintést adjunk.

Restricted access

Tanulmányunk második részében bemutatjuk a gazdasági növekedés és életminőség néhány lehetséges elméleti összefüggését. Ennek alapján egyrészt kísérletet teszünk arra, hogy leírjuk a magyar népesség jóllétének hosszú távú alakulását a rendszerváltozástól napjainkig. Másrészt ezen változásokat megkíséreljük összekapcsolni a bruttó hazai termék (GDP) ugyanezen időszakbeli alakulásával. Tizenkét olyan felmérés (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program; összelemszám: 42 086 fő) adatait elemezzük, melyek az elmúlt 20 év során felmérték a magyar népesség egyes életminőség szempontjából lényeges jellemzőit. Az elemzett változók közé tartozott a szubjektív egészség, boldogság és élettel való elégedettség, az emberekbe vetett általános bizalom, a társas támogatás és a depresszív tünetek súlyossága. Az eredmények összességében két fontos összefüggésre mutatnak rá. (1) Igazolódott, hogy a rendszerváltozás időszaka a szubjektív jóllét szempontjából mélypont volt a magyar társadalomban, az azóta eltelt időszak először jelentősebb, majd lassabb növekedést mutat, melyet a jelenben a stagnálás és visszaesés jelei követnek. (2) A GDP változásával való összefüggés nem egyértelmű — a jóllét növekedése 1991 és 2000 között összességében párhuzamosan haladt a GDP növekedésével, de a következő évtized adataiban arra utaló összefüggéseket is találtunk, mely szerint a jóllét jellemzői (elégedettség, boldogság, emberekbe vetett bizalom) átmenetileg a GDP növekedése mellett is jelentősen romolhatnak. Az eredmények megerősítik továbbá a társadalmi jóllét rendszeres mérésének, egy Nemzeti Összjólléti Index kialakításának és monitorozásának szükségességét.

Restricted access

A kétrészes tanulmány első részében bemutatjuk az életminőség egyéni és társadalmi különbségeinek legfontosabb összefüggéseit, valamint ezek kapcsolatát a társadalmi jellemzőkkel és a gazdasági fejlettséggel. Számos kutatás eredménye utal arra, hogy a gazdasági fejlődés önmagában nem vezet magasabb jólléthez, sőt egyes modellek szerint a kapcsolat fordított: a társadalom lelki erőforrásainak megléte a gazdasági fejlődés alapja. Munkacsoportunk 1983 óta nemzetközileg egyedülállóan széles körű országos reprezentatív felmérések segítségével vizsgálta a magyar népesség életminőségét és annak változásait. A tanulmányban a hazai felmérések és a nemzetközi eredmények alapján javaslatot teszünk egy Nemzeti Összjólléti Index kialakítására, melynek rendszeres felmérésével monitorozni lehet a magyar társadalom életminőségét, és így ellenőrizni lehet, hogy a gazdasági fejlődés mértéke hosszú távon milyen viszonyban van az egyének és a társadalom egészének jóllétével.

Restricted access

Munkánk során a hazai önkéntes társulások tagságának jellemzőit vizsgáltuk a Hungarostudy Egészség Panel (HEP) országos reprezentatív longitudinális vizsgálat keretében. A felmérések időpontjában (2002, 2006) a civil szervezetek tagsága 11–13% között mozgott — ez megfelel más hazai vizsgálatok eredményeinek. Kutatásunkban nyomon követtük, hogy milyen változások történtek a résztvevők tagsági viszonyában, és hogy ezek a változások miként írhatók le az egyes csoportok (kilépők, belépők) demográfiai, szociokulturális és gazdasági, valamint az egészségi állapot bizonyos mutatói mentén. Vizsgáltuk továbbá, hogy milyen magatartás- és személyiségjellemzőkkel írhatók le az egyes típusok. A Cloninger-féle személyiségdimenziók közül az önirányítottságot és az újdonságkeresést, a Folkman–Lazarus-féle coping kérdőív alapján pedig az emocionális és a problémamegoldó coping potenciált, valamint az egyéni aspirációkat vizsgáltuk. A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) adatbázis elemzésének eredményei arra utalnak, hogy az önkéntes társulások tagjait és valaha volt tagjait inkább jellemzik egészségvédő faktorok: alacsonyabb az anómia foka, jellemzőbb a problémacentrikus megküzdési mód, a reflektivitásra való képesség, a kreativitás magasabb foka, és az önirányítottság.

Restricted access

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztésének első lépéseit, valamint a kérdőívvel kapcsolatos előzetes eredményeket. A kérdőív fejlesztésének célja az volt, hogy gyors, néhány perc alatt kitölthető, a hétköznapi stressz mértékének szűrővizsgálati jelleggel való becslésére alkalmas mérőeszközt hozzunk létre. A kérdéseket részben a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőív rövidített változata egyes kérdéseinek felhasználásával, részben 156, stresszkezelő tréningen vagy egyéni tanácsadáson részt vett személlyel készült félig-strukturált interjú alapján állítottuk össze. Előzetes eredmények: A kérdőívvel kapcsolatos előzetes tapasztalataink biztatóak, a kérdőív belső konzisztenciája magas (Cronbach-alfa 0,82), a depressziós és szorongásos tünetekkel mért korrelációja a diszkriminációs érvényesség mellett szól, amely alapján feltételezhető, hogy a kérdőív nem pusztán a szorongásos és depressziós tüneteket, vagy azok következményeit méri, hanem önálló konstruktum. Következtetések: a Rövid Stressz Kérdőív ígéretes eszköz lehet a jövőben a hétköznapi stressz szűrésére, pontos használhatóságát azonban a jelenleg folyamatban lévő, nagyobb elemszámú további vizsgálatok hivatottak igazolni.

Restricted access

Absztrakt

Jelen tanulmányban a Hungarostudy Egészség Panel 2006-os, országosan reprezentatív, keresztmetszeti mintájában (N = 4841) elemezzük az egészséggel kapcsolatos célok fontosságát. A felmérésben alkalmazott Rövidített Aspirációs Index két tétele az egészséghez való viszonyulás két jellegzetes módját képviseli. A két tétel az egészséges életmódra való törekvésnek („megközelítő” orientáció), valamint a betegség elkerülésének („elkerülő” orientáció) a fontosságára kérdez rá. Az elemzésben a két cél fontosságát a többi életcélhoz viszonyítva (relatív fontossági értékek) elemeztük, és összevetettük szociodemográfiai, valamint személyiségbeli tényezőkkel (önirányítottság és énhatékonyság). Az eredmények szerint az egészséggel kapcsolatos célok az életcélok rendszerében kiemelten fontos helyet foglalnak el. Az egyéni különbségeket vizsgálva mindkét egészségcél nagyobb preferenciája összefüggött a magasabb életkorral és az önirányítottsággal, míg a magasabb iskolai végzettség és énhatékonyság negatívan jelezte előre a betegségek elkerülésének többi életcélhoz viszonyított fontosságát. Az egészségcélok relatív fontossága olyan mutatónak bizonyult, mely jelzi, hogy a személy milyen szubjektív jelentőséget tulajdonít az egészség különböző (megközelítő és elkerülő) aspektusainak, és amely jól értelmezhető egyéb tényezők függvényében is.

Restricted access