Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Mária Barna x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Jelen tanulmányban a Hungarostudy Egészség Panel 2006-os, országosan reprezentatív, keresztmetszeti mintájában (N = 4841) elemezzük az egészséggel kapcsolatos célok fontosságát. A felmérésben alkalmazott Rövidített Aspirációs Index két tétele az egészséghez való viszonyulás két jellegzetes módját képviseli. A két tétel az egészséges életmódra való törekvésnek („megközelítő” orientáció), valamint a betegség elkerülésének („elkerülő” orientáció) a fontosságára kérdez rá. Az elemzésben a két cél fontosságát a többi életcélhoz viszonyítva (relatív fontossági értékek) elemeztük, és összevetettük szociodemográfiai, valamint személyiségbeli tényezőkkel (önirányítottság és énhatékonyság). Az eredmények szerint az egészséggel kapcsolatos célok az életcélok rendszerében kiemelten fontos helyet foglalnak el. Az egyéni különbségeket vizsgálva mindkét egészségcél nagyobb preferenciája összefüggött a magasabb életkorral és az önirányítottsággal, míg a magasabb iskolai végzettség és énhatékonyság negatívan jelezte előre a betegségek elkerülésének többi életcélhoz viszonyított fontosságát. Az egészségcélok relatív fontossága olyan mutatónak bizonyult, mely jelzi, hogy a személy milyen szubjektív jelentőséget tulajdonít az egészség különböző (megközelítő és elkerülő) aspektusainak, és amely jól értelmezhető egyéb tényezők függvényében is.

Restricted access

The reorganization of the GABAergic system was studied by means of immunohistochemistry after the symmetrical and asymmetrical (unilateral) extirpation of the brain of the annelid Eisenia fetida. GABA-immunoreactive neurons were first observed in the wound tissue on the 3rd postoperative day. Thereafter the number of labelled cells gradually increased, and by postoperative days 76–80 all GABA-immunoreactive cells (approx. 140 neurons) could be found in their final positions in the symmetrically regenerated brain. After asymmetrical brain extirpation, nearly all cells (70–75) could be detected in the regenerating hemisphere by postoperative days 50–56. In the early stages of the asymmetrical regeneration of the brain, more GABAergic cells were concentrated dorsally and laterally in the preganglion than during the symmetrical type of regeneration. In both types of regeneration, the immunoreactive neurons in the regenerated brain originated in part from undifferentiated neuroblasts situated in different parts of the body, and in part from dividing neurons localized mainly in the pharyngeal nerve plexus. Both exogenous GABA and picrotoxin, applied during the early stages (days 10–12) of brain regeneration, inhibited the development of the wound tissue and the migration of the neuroblasts and the enteric neurons. At the same time, exogenous GABA application accelerated the proliferation of the pharyngeal neurons. No effect on the process of regeneration could be demonstrated when exogenous GABA and picrotoxin were given together.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Miklós Horváth, Mária Garamszegi, Barna Bogner, and Tamás Beró

A ritkán diagnosztizált gyomor micropneumatosist a nyálkahártyában felszaporodó levegő okozza. Nagyobb százalékban észlelhető Helicobacter pylori pozitív atrophiás gastritisben, más esetben pneumatosishoz társulhat, melynek hátterében gázképző baktériumok, illetve nem infekciózus okok állhatnak. A kórképet egy 69 éves hipertóniás, generalizált arteriosclerosisban szenvedő, agyi infarktuson átesett, clopidogrelt szedő, szociális otthonban élő, savhaematinos hányások, melaena miatt felvételre került férfi betegben észleltük. Felső panendoszkópia során a kifejezetten lobos mucosájú gyomorban, a fundus-corpus határon, a hátsó falon tenyérnyi, térképszerű képet mutató, helyenként kissé előemelkedő, sárgás foltokat tartalmazó nyálkahártya-területet észleltünk. A szövettani vizsgálat során a corpusmirigyek között észlelt 10–20 µm átmérőjű, epithelium béléssel nem rendelkező lyukak alapján a gyomor micropneumatosisára következtettünk. Esetünkben feltehetőleg az ischaemia okozta csökkent mucosa integritásnak és az ismétlődő hányásoknak lehetett szerepe, mivel az utóbbi megszűnte után a 3 nap múlva elvégzett kontroll-endoszkópia és szövettani vizsgálat eltérést már nem mutatott. A szerzők a micropneumatosis ventriculi általuk észlelt képének ismertetésével kívánják felhívni a figyelmet e ritka elváltozásra, és a háttérben rejlő lehetséges okokat is tárgyalják.

Restricted access

Írásunk a WHO Jól-lét Kérdőív 5 tételes (WBI-5) rövidített magyar verziójának hazai adaptálását mutatja be. A mérőeszköz validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján készült. A vizsgálat 12 668 főre terjedt ki, a minta életkor, nem és lakóhely szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Beck-féle Reménytelenség Skála három tételét, a Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szorongás alskáláját (HAS), a rövidített Maastricht Vitális Kimerült­ség Kérdőívet, a rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Életcél és Kapcsolatok al­skálájának 7 kérdését, valamint az egészségi állapot önbecslését használtuk fel. Az öttételes WHO Ál­­talános Jól-lét Skála belső megbízhatósága kiváló (Cronbach-alfa: 0,85). A mé­rőeszköz ro­tálatlan főkomponens-elemzése is megerősítette a kérdőív homogenitását. A kérdőív az elvárásoknak megfelelően közepesen erős, negatív kapcsolatban állt mind a Rövidített Beck Depresszió Kérdőív értékével, mind a szorongást mérő HAS 7 tételének össz­pont­számával és a reménytelenséggel. Kérdőívünk összpontszáma hasonló erősségű, pozitív kapcsolatban állt mind a válaszadó önmagához, mind másokhoz viszonyított szubjektív egészségi állapotával, továbbá az élet értelme-konstruktummal. A kérdőív magyar változa­ta megbízható és érvényes mérőeszköznek tekinthető a pozitív életminőség vizsgála­takor.

Restricted access

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult.

Restricted access

A tanulmány tárgyát képező svájci jogi-közigazgatási terminológiai adatbank alapjait még 1987-ben fektették le, jelentős múlttal rendelkező projektről van tehát szó. Az adatbankot mind a mai napig frissítik és használják, sőt, nemrég számottevő, felhasználóbarát újításokat is végrehajtottak rajta. A TermDat létrejöttének körülményeit, típusát, felépítésének adatmezőit ismertetjük a tanulmányban, mivel ezek az információk számos tanulsággal szolgálhatnak akár hazai terminológiai adatbázisok létrehozására. Sőt, az alaposabb megismerés elősegítésére az olvasó még a háttérben folyó terminológiai munkába is betekintést nyerhet.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Éva Susánszky, András Székely, Gábor Szabó, Zsuzsa Szántó, András Klinger, Barna Konkolÿ Thege, and Mária Kopp

Tanulmányunkban a magyar lakosság életminőségét és a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések lefolyását, kialakulásuk bio-pszicho-szociális okait vizsgáló követéses egészségfelmérés (Hungarostudy Egészség Panel) általános módszertanát mutatjuk be. Ismertetjük az egészségpanel népegészségügyi fontosságát, áttekintést adunk az egészségi állapottal kapcsolatos nemzetközi és hazai panelvizsgálatokról, bemutatjuk a kutatás vizsgálati elrendezését, a felmérés előkészítését és lebonyolítását, a súlyozási eljárás menetét, a kérdőívfejlesztés folyamatát és az újonnan alkalmazott tesztbattériát. Összesítve a követéses vizsgálat eredményét: a panelminta 91,5 százalékát (7321 fő) a felmérés és a pótfelmérés során megtaláltuk, közülük 4524-en vettek részt az újabb vizsgálatban. A panel két hulláma közt a becsült halálozási arány 4,3 százalék, a visszautasítási arány 23,7 százalék volt, valamivel magasabb, mint a Hungarostudy 2002-es felmérés idején. A súlyozási eljárással biztosítottuk a minta korra, nemre, régiókra vonatkozó reprezentativitását. A felmérés adataira épülő kutatási eredmények kiterjeszthetők a felnőtt magyar népességre, lehetőséget nyújtanak a betegségek prognózisának vizsgálatára, valamint az egészségi állapot és a társadalmi, gazdasági és pszicho-szociális háttértényezők közötti ok-okozati összefüggések feltárására.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barna Vásárhelyi, Péter Bencsik, Ágnes Szmolenszky, Mária Judit Molnár, Balázs Győrffy, György Kosztolányi, Tivadar Tulassay, and András Falus

A genomikai vizsgálatok – elsősorban a genetikai polimorfizmus- és a génexpressziós vizsgálatok, valamint a betegségek kockázata közötti kapcsolat elemzése – egyre nagyobb szerepet kap az orvosi kutatásokban. Ezek természetszerűleg elválaszthatatlanok a betegek mintáitól. A gyűjtött, tárolt és megfelelen regisztrált biológiai minták, valamint hozzájuk tartozó klinikai adatok összességükben a biobankot alkotják. A biobankok együttműködésével, az itt tárolt minták és adatok kollaboratív megosztásával számottevően nő a kutatás hatékonysága. A szerzők közleményükben magyarországi kezdeményezésekről számolnak be, melyek célja biobankregiszterek kialakítása, az egyes biobankok működésének a feltérképezése és összehangolása. Bemutatják az Országos Biobank-honlap, a Semmelweis Biobank, a ritka betegségekre szakosodott Orphanet, a neurológiai és pszichiátriai betegségben szenvedők mintáira kifejlesztett NEPSYBANK szerkezetét, célkitűzéseit. Az utóbbi években egyre több biobankot hoznak létre genomikai vizsgálatok céljára. A közeljövőben a törvényi háttér szabályozásával ez a folyamat várhatóan felgyorsul, és jobban koordinálhatóvá válik. Várható, hogy a bemutatott biobankhálózatok ebben segíteni fognak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Rurik, Péter Apor, Mária Barna, István Barna, J. Róbert Bedros, Péter Kempler, Éva Martos, Elemér Mohos, Gábor Pavlik, Gyula †Pados, József Pucsok, Gábor Simonyi, and György Bíró

Összefoglaló. Az elhízás és következményes megbetegedései fontos népegészségügyi problémát jelentenek hazánkban is. Kezelése komoly szakmai kihívás, ugyanakkor prevenciója eredményesebb lehet. Az elhízott betegekkel leggyakrabban találkozó háziorvosok, más szakorvosok és egészségügyi szakemberek részéről nagy igény van egy viszonylag rövid, áttekinthető, naprakész gyakorlatias útmutatóra. A különböző orvosszakmai társaságokban tevékenykedő, évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzők összefoglalják tudományosan megalapozott, bizonyítékokon alapuló ismereteiket. Az elhízás kezelését lépcsőzetesen célszerű megkezdeni, előtte felmérve a beteg motivációját, általános állapotát, lehetőségeit. A szerzők leírják az energiaszükséglet meghatározásával, az étrenddel és a fizikai aktivitás megtervezésével kapcsolatos alapvető szempontokat. Felsorolják a hazánkban elérhető gyógyszereket és metabolikus sebészeti beavatkozásokat, az életmódi támogatás igényét. Az elhízás megelőzésében az élet első 1000 napjának táplálkozása, a későbbiekben a szülői minta a meghatározó. Sok kihasználatlan lehetősége van a háziorvosok, a lakóközösségek, az állami szervek koordinált együttműködésének, helyi kezdeményezéseknek. Az elhízás betegségként való meghatározása egyaránt igényel egészségpolitikai és kormányzati támogatást, az elhízottak ellátására szakosodott multidiszciplináris centrumok számának és kompetenciájának növelését. Orv Hetil. 2021; 162(9): 323–335.

Summary. Obesity and related morbidities have a high public health impact in Hungary. The treatment is a challenge, but prevention seems more effective. General practitioners, other specialists and health care professionals who are treating obese persons require short, summarized, updated and practical guideline. Hungarian medical professionals of different scientific societies, having decennial practices, are summarizing their evidence-based knowledge. Obesity management requires step by step approach, evaluating previously the general health condition, motivation and options of the patients. The measurement of energy requirement, planning of diet and physical activities, available surgical methods and medications are described in detail with life style and mental support needed. The most important period in the prevention of obesity is the first 1000 days from conception. Other significant factors are the life style habits of the parents. Proper obesity prevention requires better coordination of primary health care, community and governmental activities. Obesity should be defined as morbidity, therefore stronger governmental support and more health-policy initiatives are needed, beside increasing number and developing of multidisciplinary centres. Orv Hetil. 2021; 162(9): 323–335.

Open access
Archaeologiai Értesítő
Authors: P. Barna Judit, Tokai Zita Mária, Eke István, Pásztor Emília, T. Biró Katalin, Mesterházy Gábor, and Pethe Mihály

Bezeréd-Teleki-dűlő II. lelőhelyen terepbejárás és geofizikai felmérés eredményeként a késő neolitikus lengyeli kultúra körárka vált ismertté. A feltűnően szimmetrikus alaprajzú, kettős körárok mindkét árkán 8–8 bejárat figyelhető meg, melyek némelyike előtt félköríves toldalékok jelentkeztek. A belső árok mindkét oldalán paliszádárkok mutatkoztak. A kapuk tájolása megfelel a dunántúli lengyeli körárkokra jellemző mintázatnak. A körárok belsejében kirajzolódó épületek, a körárok körüli lengyeli kultúrás lelőhelyek, továbbá a körárok időrendi viszonya egyelőre nem tisztázott.

Restricted access