Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Mária Figler x
- Refine by Access: All Content x
Aging is accompanied by changes of several anorexigenic and orexigenic neuropeptides expressed in various brain areas that control food intake and these changes correlate with senescent anorexia. During aging expression of cocaine- and amphetamine-regulated transcript (CART) peptide was reported to be reduced in the hypothalamic nuclei related to food intake. Although CART peptide is abundant in the nucleus accumbens that also plays a crucial role in the food intake regulation, no data is available about the CART peptide expression in this region through aging. In the present study, CART peptide immunoreactivity was compared in the nucleus accumbens of young adult (4- and 7-month-old) middle-aged (15-month-old) and aging (25–32-month-old) Long-Evans rats. The density of CART-immunoreactive cells and axon terminals in the nucleus accumbens was measured with computer-aided densitometry. CART-immunodensity was similar in the old rats and in the younger animals without significant difference between age groups. In addition, no gender-difference was observed when CART-immunoreactivities in the nucleus accumbens of male and female animals were compared. Our results indicate that CART peptide expression in the nucleus accumbens is stable in adults and does not change with age.
Ismert, hogy az étrendi fehérjemegszorítás lassítja a krónikus vesebetegség progresszióját. Ha a fehérjebevitel kevesebb mint 0,5-0,6 g/ttkg/nap, a diétát esszenciális aminosavakkal/ketosavakkal szükséges kiegészíteni. A szerzők tanulmányukban a hosszú időn keresztül ketosavakkal kiegészített fehérjeszegény diéta hatását vizsgálták krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekben a veseelégtelenség progressziójára, a kalcium- és foszforanyagcserére, a betegek tápláltsági állapotára, továbbá felmérték a betegek complience-ét. Ötvenegy beteget kezeltek 12–57 hónapig (átlagos kezelési idő: 26 hónap). A szérumkreatinin-érték átlaga 349,72±78,04 µmol/l-ről 460,66±206,66 µmol/l-re emelkedett, amely 27 µmol/l/év, illetve 2,3 µmol/l/hó szérumkreatinin-növekedést jelentett. A Cockroft–Gault-formula alapján számolt glomerulusfiltrációs ráta (GFR) 21,52±7,84 ml/min-ról 18,22±7,76 ml/min-ra csökkent, ami 0,83 ml/min/év, illetve 0,07 ml/min/hó GFR-csökkenést jelentett. Lineáris regressziós analízissel az 1/szérumkreatinin versus időegyenes dőlésszöge 0,0018 volt. A szérumparathormon-szint szignifikánsan csökkent, a szérumkalcium, -foszfor szintje nem változott. A betegek tápláltsági állapota (a BMI, szérumalbumin, szubjektív tápláltsági felmérés alapján) a folyamatos és intenzív diétás edukációnak köszönhetően nem romlott, a betegek tartani tudták az alacsony fehérjetartalmú diétát a kezelés hosszú időtartama alatt. Eredményeik igazolják, hogy a ketosavakkal kiegészített fehérjeszegény diéta hatásos a veseelégtelenség progressziójának csökkentésében, előnyösen befolyásolja a kalcium- és foszforanyagcserét, nem rontja a betegek tápláltsági állapotát.
Several studies have described high correlation of salivary and blood lactate level during exercise. Measuring the effectiveness and intensity of training, lactate concentration in blood, and lately in saliva are used.The aim of our study was to evaluate the correlation between the concentration and timing of salivary and blood lactate level in endurance athletes and non-athletes after a maximal treadmill test, and to identify physiological and biochemical factors affecting these lactate levels.Sixteen volunteers (8 athletes and 8 non-athletes) performed maximal intensity (Astrand) treadmill test. Anthropometric characteristics, body composition and physiological parameters (heart rate, RR-variability) were measured in both studied groups. Blood and whole saliva samples were collected before and 1, 4, 8, 12, 15, 20 min after the exercise test. Lactate level changes were monitored in the two groups and two lactate peaks were registered at different timeperiods in athletes. We found significant correlation between several measured parameters (salivary lactate — total body water, salivary lactate — RR-variability, maximal salivary lactate — maximal heart rate during exercise, salivary- and blood lactate −1 min after exercise test). Stronger correlation was noted between salivary lactate and blood lactate in athletes, than in controls.
Étrendi tényezők és tápanyagok szerepe rheumatoid arthritisben
The role of dietary factors and nutrients in rheumatoid arthritis
A rheumatoid arthritis a leggyakoribb autoimmun, krónikus, destruktív sokízületi gyulladás. Kialakulásában belső és külső tényezők játszhatnak szerepet. Az utóbbi években egyre több tanulmány jelent meg, mely felveti a táplálkozási, étrendi szokások és jellemzők jelentőségét a betegség kialakulásának kockázatában és progressziójában. Ismert, hogy számos élelmiszer, tápanyag gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeknek protektív hatásuk lehet a rheumatoid arthritis kialakulására és kimenetelére. Áttekintő közleményünk célja összefoglalni és bemutatni azoknak a randomizált klinikai tanulmányoknak vagy kohorszoknak az eredményeit, amelyek a táplálkozás és az étrend hatásait vizsgálták a rheumatoid arthritis betegséggel összefüggésben, és a diétás terápia lehetséges szerepét a kezelés során. Egyes étrendi minták és összetevők az alkalmazott bázisterápiás kezelés mellett hozzájárulhatnak a betegségaktivitás eredményes mérsékléséhez, a remisszió eléréséhez és annak tartós fenntartásához. Jelenleg még nem rendelkezünk hivatalos szakmai ajánlásokkal a rheumathoid arthritis étrendi kezelésére, éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy objektíven megismertessük étrendek, étrendi tényezők lehetséges hatásait és kockázatait. Orv Hetil. 2023; 164(27): 1052–1061.
Az időben korlátozott energia- és tápanyagbevitellel járó étrendek élettani hatásai és szerepük egyes krónikus megbetegedésekben – Böjtök a 21. században
The physiological effect of energy-restrictive diets and their role in certain chronic diseases – Fasting in the 21st century
Absztrakt
A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B12-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865.
