Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Mária Rajtár x
Clear All Modify Search
Authors: Róbert Maráz, László Venczel, László Sikorszki, Éva Ambrózay, Orsolya Serfőző, Mária Rajtár and Gábor Cserni

Absztrakt:

Bevezetés: Az őrszemnyirokcsomó-biopszia (SNB) bevezetésével a hónalji blokkdissectiók (ABD) aránya jelentősen csökkent. Az extracapsularis terjedés (ECT) jelenléte az őrszemnyirokcsomókban azonban bizonytalan jelentőségű. Módszer: Retrospektív vizsgálatunkban 635 T1-T2N0M0 klinikai stádiumú emlőrákos beteg adatait elemeztük, akiknél SNB-t végeztünk 2014 és 2018 között. Az esetek 25%-ában (158 beteg) igazolódott őrszemnyirokcsomó- (SN) áttét. Az SN-áttétes betegeinket két csoportra osztottuk aszerint, hogy igazolódott-e az SN-ben ECT, vagy nem. Vizsgálatunk fő célja az volt, hogy elemezzük a masszív (>3) nyirokcsomóáttét arányát az ECT-negatív és -pozitív betegeknél, akiknél ABD történt. Eredmények: Az ECT-negatív csoportba 91/158 beteg (58%), míg az ECT-pozitívba 67/158 beteg (42%) került. Az ECT-negatív betegek 42%-ánál, az ECT-pozitívok 69%-ánál történt ABD. Nem találtunk szignifikáns különbséget a következő változókban: életkor, tumorméret, szövettani típus, grade és lymphovascularis invázió jelenléte, valamint a hormon- és HER2-receptorok arányai között. Amennyiben az SN-ben nem igazolódott ECT, de ABD történt, akkor a pN1-érintettség aránya 82%-os, míg a pN2+pN3 aránya 18%-os volt. Az ECT-pozitív ABD-s csoportban a pN1-érintettség 60%-os volt, míg a pN2+pN3 arány 40%-osnak bizonyult, amely az ECT-negatív csoport kétszerese; ez a különbség szignifikáns (p = 0,038). Következtetések: Az ECT a hónalj masszív nyirokcsomó-érintettség prediktora, ezért ha ECT igazolódik, akkor ez egy olyan tényező, amelyet az ABD-ről való döntésben figyelembe kell venni.

Open access
Authors: Gábor Forrai, Éva Szabó, Katalin Ormándi, Éva Ambrózay, Zoltán Péntek, Margit Milics, Mária Rajtár and István Sinkovics
Restricted access
Authors: Gábor Cserni, Rita Bori, István Sejben, Gábor Boross, Róbert Maráz, Mihály Svébis, Mária Rajtár, Eliza Tekle Wolde and Éva Ambrózay

A kisméretű emlőrákok sok tekintetben más kezelést igényelhetnek, mint a nagyobbak. Axillaris őrszemnyirokcsomó-biopszián átesett, 15 mm-nél nem nagyobb daganattal diagnosztizált betegeknél, 8 prediktív eszköz segítségével értékeltük a pozitív őrszemnyirokcsomóhoz társuló egyéb nyirokcsomók áttéteinek gyakoriságát és annak megjósolhatóságát. Ötszázhat beteg közül pozitív őrszemnyirokcsomó lelete mellett 138 alkalommal történt hónalji blokkdisszekció, és 39 esetben igazolódott további nyirokcsomóáttét. A prediktív eszközök közül a Stanford-nomogram és a mikrometasztatikus nomogram határozott meg egy olyan kis csoportot, akiknél a pozitív őrszemnyirokcsomók mellett is további áttétek kis kockázata miatt elhagyható lehet a kiegészítő blokkdisszekció. Adataink szerint a Tenon-pontszám is alkalmas lehet egy további, áttétek szempontjából kisebb és nagyobb kockázati csoport elkülönítésére. A kis tumorméretük alapján egyébként is alacsonyabb kockázatú őrszemnyirokcsomó-áttétes betegeknél a többváltozós modelleken alapuló prediktív eszközök némelyike segíthet az utólag feleslegesnek tűnő hónalji blokkdisszekciók egy részének elhagyásában.

Restricted access