Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Márk Bérdi x
- Refine by Access: All Content x
„Sosem tudnám megtenni.” Az öngyilkos viselkedés „gondolatból tett” paradigmája
“I could never do it.” The ideation-to-action framework of suicide behavior
Az önkezű halál továbbra is az egyik vezető halálok a világon és hazánkban egyaránt. Ugyanakkor még mindig keveset tudunk arról, mikor és milyen tényezők befolyásolják a szuicid gondolatokból a tényleges kísérletbe való átmenetet. Az öngyilkossági gondolatokat átélők jelentős többsége sosem hajt végre kísérletet. A gondolat és a tett közötti átmenet magyarázatára a legtöbbet hivatkozott pszichiátriai és pszichológiai kockázati tényezők csak nagyon kis mértékben képesek. Az utóbbi években új elméletek jelentek meg, amelyek hatással lehetnek az öngyilkos viselkedéssel kapcsolatos ismereteinkre és a prevencióra is. Összefoglaló tanulmányomban a szuicidium új, „gondolatból tett” (ideation-to-action) elnevezésű paradigmáját szeretném ismertetni. Az új elméleti keret premisszája, hogy a szuicid gondolatok kialakulását és a gondolatból a tényleges tettbe való átmenetet egymástól különálló folyamatokként kell kezelni. Tanulmányomban bemutatom azt a három elméletet is, amelyek ehhez az új paradigmához kapcsolhatók. Ezek az interperszonális elmélet, az integrált motivációs-cselekvési modell és a háromlépéses elmélet. Ezt követően pedig bemutatom, hogy az új megközelítés miben jelenthet újdonságot a kutatás, az elméletalkotás és a klinikum számára. Orv Hetil. 2022; 163(28): 1095–1104.
A Scheier és Carver (1985) által kidolgozott Életszemlélet Teszt (Life Orientation Test, LOT) a vonásoptimizmus mérésére leggyakrabban használt mérőeszköz. Az optimizmus (fizikai) egészségre (úm. testi tünetek száma, gyógyulás sebessége, mortalitás és immunfunkciók) vonatkozó prediktív erejét számos vizsgálatban igazolták. A mérőeszköz eredeti (LOT), majd annak átdolgozott (LOT–R) változatát, valamint az optimizmus konstruktumát azonban sok kritika érte és éri a mai napig, amelyek egy része a mérőeszköz faktorszerkezetét, másik része pedig a vonásoptimizmus diszkriminációs validitását, illetve az úgynevezett harmadik változó problémát érinti. A skála és a fogalom, valamint az azokat ért kritikák rövid bemutatása után ismertetjük a LOT–R magyar változatának validitási, reliabilitási adatait és a feltáró és konfirmatív faktorelemzéssel kapott eredményeket. A teszt hazai változatának reliabilitás- és validitásadatai a külföldi eredményekkel összhangban jónak adódtak. A LOT–R faktorszerkezetére vonatkozó eredmények azonban nem támasztják alá egyértelműen a teszt egy- vagy kétfaktoros modelljét.
Az autizmus az egyik legtöbbet vizsgált humán neurokognitív fejlődési zavar. Ezt a fokozott érdeklődést számos ok motiválja, így az érintett kognitív mechanizmusok alapvető jelentősége, a viszonylag magas előfordulási gyakoriság, a zavar komplexitása s a várakozás, hogy az autizmussal kapcsolatos eredmények sokat adhatnak a tipikus kognitív fejlődés és működés megértéséhez is. A konnekcionizmus egy sajátos, idegrendszeri ihletettségű matematikai eszköztár alkalmazása kognitív funkciók modellezésére, különös hangsúllyal a fejlődési-elsajátítási aspektusokon. Tanulmányunk célja röviden áttekinteni, milyen próbálkozások történtek az autizmus különféle kognitív jellemzőinek konnekcionista eszközökkel történő modellezésére, ezek milyen specifikusabb eszköztárra épültek, s mik legfontosabb eredményeik. Külön figyelmet szentelünk az e zavarban megfigyelhető atipikus kategóriaképzési folyamatok modellezésének, illetve e modellezési megközelítés átfogó perspektíváinak és korlátainak az autizmus kapcsán.
A violens öngyilkossági kísérletek számának változása a COVID–19-járvány első két évében a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban.
Összehasonlító adatelemzés a 2016–2021. évekre vonatkozóan
Changes of violent suicide attempts during the first two years of COVID–19 pandemic in Dr. Manninger Jenő National Traumatology Center, Hungary.
Comparative study between 2016–2021
Bevezetés: Magyarországon a legtöbb országgal ellentétben a COVID–19-pandémia első két évében emelkedés volt tapasztalható a befejezett öngyilkosságok tekintetében az előző évek csökkenő tendenciájához képest. Az elkövetett violens öngyilkossági kísérletek száma prediktív erővel bír a befejezett öngyilkosságok tekintetében. Célkitűzés: A 2016 és 2021 között violens öngyilkossági kísérlet miatt a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban ellátott betegek számának változását elemeztük, kiemelten fókuszálva a pandémia első két éve alatt tapasztalt változásokra. Módszer: A megszakított idősorok elemzésének (interrupted time-series analysis) módszerét alkalmaztuk, Prais–Winsten-regresszió segítségével, kontrollálva az autoregresszív hatás mellett az idő- és a szezonális hatásokat is, hogy megbecsüljük a pandémia hatását az elkövetett violens öngyilkossági kísérletek tekintetében az általunk vizsgált mintán. Eredmények: A pandémia első két évében emelkedett a violens öngyilkossági kísérlet miatt ellátott betegek száma a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban. 2020-ban szignifikáns emelkedés figyelhető meg az előző évekhez képest, amelyet 2021-ben csökkenő tendencia követett. Megbeszélés és következtetés: Hat év (2016–2021) violens öngyilkossági kísérleti adatait összevetve, a pandémia első két éve alatt emelkedés volt tapasztalható az előző évek csökkenő tendenciáihoz képest. Orv Hetil. 2023; 164(26): 1003–1011.
Both neurobiological and cognitive psychological evidence suggests that dreams reflect the affective concerns and emotional balance of the dreamer. Moreover, there is increasing evidence for the thesis that dreams take part in the process of emotional regulation by creating narrative structures and new associations for memories with emotional and personal relevance and giving birth to a reduced emotional arousal or balanced mood state during postdreaming wakefulness. As health means a state of complete physical, mental and social wellbeing, it is reasonable to assume that it is reflected in the quality of dream experiences. These theoretical considerations are exemplified by significant associations between dream emotions and health indexes emerging after the preliminary analysis of the Hungarostudy epidemiological database. Results suggest that items of the Dream Quality Questionnaire correlate with selfrated health, days spent on sick leave and most prominently with well-being. Negative dream emotions are negative predictors of health, while the opposite is true for positive ones. This effect is only partially explained by the illness intrusiveness index, the effect of dreams on daytime mood or well-being as measured by the well-being scale of the World Health Organization (WHO). Our results indicate that simple practical questions regarding habitual dream-affect, nightmares and night-terror-like symptoms convey information on the general mental and physical health of the subjects, which could be useful in medical practice.
Tanulmányunk az „öndeterminációs elmélet” (Deci, Ryan, 1985, 2000) tesztelésére kidolgozott „Aspirációs Index” kérdőív hazai adaptációs eredményeit mutatja be. Az elmélet feltevése szerint a személyiségműködés egészséges vs. patológiás kimenetelének fontos meghatározója az alapvető intrinzik és extrinzik életcélok rendszerének mintázódása. Az eddigi empirikus adatok tanúsága szerint nemtől, kultúrától, szocioökonómiai státustól függetlenül magasabbak a jóllét és testi-lelki egészség mutatói intrinzik motivációs dominancia esetén, és alacsonyabbak extrinzik motivációs dominancia esetén. Saját vizsgálataink a korábbi nemzetközi tapasztalatokat megerősítő eredményeket hoztak: 1. Az Aspirációs Index kérdőívvel mért motivációs (cél)rendszeren belül tisztán elkülönülnek az intrinzik és extrinzik faktorok. 2. Az általunk használt validáló kérdőívek (a depresszió mérésére BDI, a személyiség vonásszerkezetének feltárására NEO-PI-R és TCI) ugyancsak az intrinzik motivációk dominanciája esetén jeleztek egészségesebb, és az extrinzik motivációk dominanciája esetén kevésbé hatékony személyiségműködést.
