Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Márk Juhász x
Clear All Modify Search

A protonpumpagátlók (protonpumpa-inhibitorok, PPI) bevezetése új fejezetet nyitott a gastrooesophagealis refluxbetegség (gastroesophageal reflux disease, GERD) kezelésében. A betegek kisebb, de nem jelentéktelen hányadában azonban a PPI sem hatékony. Ilyen esetekben az első kérdés mindig az, hogy a tünetek valóban GERD-nek tulajdoníthatók-e, vagy egyéb betegség után kell kutatnunk. Ha a GERD a legvalószínűbb lehetőség, akkor a további vizsgálatok és a több támadáspontú kezelés előtt fel kell térképeznünk a beteg együttműködését (compliance). Ha az eredménytelen PPI-kezelés hátterében nem helytelenül kezelt GERD áll, akkor számos egyéb kórkép lehetőségét is fel kell vetnünk. Összefoglaló közleményünkben az elkülönítő diagnosztikai kérdésekről adunk áttekintést.

Restricted access
Authors: Dorottya Kocsis, Zsolt Tulassay and Márk Juhász

Absztrakt

Az eosinophil oesophagitis a nyelőcső krónikus, antigénmediált gyulladása. A nyelőcsőben orális és/vagy aeroantigének által indukált eosinophilgranulocyta-infiltráció, nyálkahártya-hyperplasia és a subepithelialis rétegek fibrosisa szűkülethez, dysphagiához és falatelakadáshoz vezethet. A betegség gyakran társul más allergiás kórképekkel, mint az asthma vagy az atopiás dermatitis. Az eosinophil oesophagitis kezelésének sarokkövei az elkerülő diéta és a helyileg alkalmazott, gyulladáscsökkentő szteroidkezelés. A szerzők áttekintik a jelenleg rendelkezésre álló kezelési stratégiákat. Orv. Hetil., 2015, 156(23), 927–932.

Open access
Authors: Emese Mihály, Tamás Micsik, Márk Juhász, László Herszényi and Zsolt Tulassay

A gyomornyálkahártya károsító hatásokra bekövetkező eltérései különböző morfológiai és klinikai tüneteket okoznak. Az eltérések változatos szempontok szerint osztályozhatók. Az áttekintést nehezíti, hogy azonos kóros hatások különböző, eltérő noxák pedig hasonló jellegű elváltozásokat okozhatnak. A gyomornyálkahártyában megjelenő kóros folyamatok pontosabb megismerése az ismeretek újragondolását igényli. A szerzők a gastritisek és a gastropathiák meghatározására, osztályozására és jellemzőinek bemutatására tesznek kísérletet. A gastritis szövettani meghatározás, amely a nyálkahártya gyulladását jelöli. Az akut gastritist fertőzések okozzák. Az idült gastritis két legfontosabb formája az autoimmun eredetű metaplasztikus atrophiás gastritis és a Helicobacter pylori okozta krónikus gyulladás. A gastropathia a nyálkahártya különböző szerkezeti eltéréseinek megnevezése, amelyekben a gyulladásos jelek igen mérsékelt, másodlagos eltérésként jelennek meg. A gastropathiák az eltérést kiváltó kóros hatás, a megjelenés jellege és a kialakulás módja alapján 4 csoportba oszthatók. Elkülönítésük a különböző kezelési mód és az eltérő kórjóslat miatt fontos patológiai és klinikai feladat Orv. Hetil., 2014, 155(2), 43–61.

Open access
Authors: László Herszényi, Márk Juhász, Emese Mihály and Zsolt Tulassay

Absztrakt

Az a felismerés, hogy a Helicobacter pylori-fertőzés a peptikus fekélybetegség legfontosabb kiváltó tényezője, forradalmasította a betegség etiológiájával és kezelésével kapcsolatos nézeteinket. Ez a felfedezés háttérbe szorította a pszichológiai tényezők és különösen a stressz betegséget kiváltó szerepét. A Helicobacter pylori-fertőzés önmagában azonban nem magyarázza a peptikus fekélybetegség incidenciáját és prevalenciáját. Igazolták, hogy a stressz, a Helicobacter pylori-fertőzés jelenléte nélkül is, peptikus fekélybetegséget okozhat, amely megerősíti a peptikus fekélybetegség többtényezős etiológiai modelljét. A pszichológiai stressz, egyéb kockázati tényezőkkel együtt, a Helicobacter pylori-fertőzés mellett a peptikus fekélybetegség kialakulásának egyik kiváltó tényezője lehet. Orv. Hetil., 2015, 156(35), 1426–1429.

Open access
Authors: István Pregun, László Herszényi, Márk Juhász, Pál Miheller and Zsolt Tulassay

Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése a változatos tünetek, a társuló neuropszichiátriai kórképek miatt nem könnyű feladat. Bár számos, különböző támadáspontú szert alkalmazunk a betegség kezelésére, a mai napig kevés olyan gyógyszer van, amelynek hatékonyságáról, biztonságosságáról és tolerabilitásáról egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az IBS multikauzális jellegéből adódóan a visceralis hiperszenzitivitással, a motilitással, az agy-bél tengely szabályozási zavaraival kapcsolatos kutatások eredményei, a folyamatokban központi szerepet játszó neurotranszmitterek, ezek receptorainak megismerése teremtette meg az új kezelési lehetőségek alapját. Bár napjainkban néhány gyógyszert (alosetron, tegaserod) már törzskönyveztek egyes országokban IBS-ben, az új készítményekkel kapcsolatban még több, nagy betegszámú vizsgálatra van szükség.

Restricted access

Absztrakt:

A feltételezhetően 2019 végén Kínából indult és világjárvánnyá vált koronavírus-betegség (COVID–19) az egészségügyi ellátórendszer minden szegmensét érinti világszerte, így hazánkban is. Mivel az egészségügyi személyzet számos egészségügyi ellátás során kapcsolatba kerülhet vírusfertőzöttekkel is, járvány idején elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböző területen dolgozó hazai szakemberek is naprakész információt kapjanak a vírusról és a fertőzésnek a betegellátást befolyásoló aspektusairól, a javasolt intézkedésekről. A jelen közlemény egy irodalmi összefoglaló, melyben a szerzők a jelenleg elérhető, idevágó hivatkozásokat dolgozták fel, szem előtt tartva a klinikumi ellátás járványügyi vonatkozásait. A feldolgozott publikációk alapján kijelenthető, hogy az elsődlegesen a fej-nyak régiót érintő beavatkozások során, kiemelten a forgó eszköz használatát is igénylő intervenciók esetét, elengedhetetlenül szükséges a beavatkozáskor a helyiségben tartózkodó összes munkatárs teljes védelme, egyszer használatos teljes öltözékkel, szemüveggel és speciális maszkokkal. Ezen felszerelések cseréje és a rendelő tisztítása minden beavatkozás után meg kell, hogy történjen, és erre a teljes ellátóteamet oktatással előre fel kell készíteni. Annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a kezelések alatti keresztfertőzések és a szakemberek fertőzései, elengedhetetlen a munkaegészségügyi és infekciókontroll-intézkedések szigorú betartása. Orv Hetil. 2020; 161(17): 660–666.

Open access
Authors: Dorottya Kocsis, Nóra Béres, Gábor Veres, Dolóresz Szabó, Katalin Eszter Müller, András Arató and Márk Juhász

A coeliakia genetikai háttere már évtizedek óta intenzív kutatás tárgya. Ennek ellenére a napi gyakorlatban továbbra is csak a HLA-fenotipizálás eredményét használják fel. Időközben a betegségek manifesztációjában egyre több ismeret áll a kutatók rendelkezésére az epigenetikai tényezők szerepéről. Coeliakiában mind a genetika, mind az epigenetika területén még számos kérdés megválaszolatlan. Ezen összefoglaló a jelenlegi ismeretekről kíván keresztmetszeti képet adni, különös tekintettel azok jövőbeni klinikai felhasználására. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 83–88.

Open access
Authors: Dorottya Kocsis, Mária Papp, Tamás Tornai, Zsolt Tulassay, László Herszényi, Miklós Tóth and Márk Juhász

Absztrakt

Az intestinalis zsírsavkötő fehérje a zsírsavkötő fehérjék családjába tartozó, a vékony- és vastagbél enterocytáinak citoszoljában termelődő, kis molekulasúlyú fehérje. Az enterocytasejtek membránintegritásának megbomlását követően megjelenik a szisztémás keringésben, és a vesék glomerularis szűrőjén keresztül kiválasztódik a vizeletbe. A szerzők akut és krónikus enterocytakárosodással járó gastrointestinalis kórképekben az intestinalis zsírsavkötő fehérje biomarkerként való használatával kapcsolatos vizsgálatokat tekintik át. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 59–64.

Open access
Authors: Márk Juhász, Dorottya Kocsis, Tamás Zágoni, Pál Miheller, László Herszényi and Zsolt Tulassay

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténszenzitív enteropathia, sprue) a vékonybél krónikus, malabszorpcióhoz vezető betegsége. Célkitűzés: A Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikán gondozott felnőttkorú coeliakiás betegek dokumentációjának retrospektív feldolgozása. Betegek, módszerek: Az elmúlt 11 évben (1999–2010) a klinikán gondozott összesen 132 coeliakiás beteg (107 nő, 25 férfi; átlagéletkor 37 év, medián 35 év, range: 19–78 év) dokumentációját dolgozták fel. A centrumban jelentkező coeliakiagyanús betegeknél rutinszerűen az alábbi kivizsgálást végezték el: duodenumból sorozatbiopszia, szöveti transzglutamináz- vagy endomysiumellenes antitest metodikával végzett szerológia, testtömegindex-számítás, oszteodenzitometria, illetve a társuló betegségek feltérképezése és családszűrés. Eredmények: Szövettani eredmény 101 esetben volt elérhető, amelyek megoszlása a Marsh-klasszifikáció alapján: negatív 9%, M3a 27%, M3b 18%, M3c 46%. A rendelkezésünkre álló 117 szerológiai eredmény közül 93/117 (79%) mutatott szeropozitivitást. A testtömegindex 95 betegnél volt számítható; a férfiaknál az átlag 22,4 kg/m² (tartomány: 17–30,3 kg/m²), nőknél az átlag 20,7 kg/m² (tartomány: 15,2–30,4 kg/m²) volt. Oszteodenzitometria 90 betegnél történt: 45 (50%) normális, 31 (34%) osteopenia, 15 (26%) osteoporosis eredmény igazolódott. Negyvenöt coeliakiás betegnél (hat férfi, 39 nő; 34%) állt fenn coeliakiához társult betegség, ezek: 15 dermatitis herpetiformis Duhring, 15 pajzsmirigy-érintettség (öt hypo- és 10 hyperthyreosis), hat Crohn-beteg, három szelektív IgA-hiány, két endometriosis, egy szisztémás lupus erythematosus, egy myasthenia gravis és egy 1-es típusú cukorbetegség. Családszűrésre 64/132 (48%) index coeliakiás beteg hozta el összesen 133 elsőfokú rokonát, akik közül 26 elsőfokú rokonnál (19,5%) igazolódott coeliakia. Következtetések: A betegek életkori megoszlása is bizonyítja, hogy a coeliakia bármely életkorban jelentkezhet. A szerzők centrumában is jelentős a női dominancia. A szövettani eredmények a diagnózis felállításakor rendszerint súlyos boholyatrófiát mutattak. A szerológiai vizsgálatok, együtt a szövettani eredményekkel, nélkülözhetetlenek a diagnózis felállításához, továbbá alkalmasak a diéta monitorizálására és a családszűrések kivitelezésére. A testtömegindex-eredmények jól tükrözik, hogy a felnőttkori coeliakiások többnyire nem alultápláltak. A családszűrés során észlelt közel 20%-os prevalencia kiválóan demonstrálja a szűrés feltétlen szükségességét. Orv. Hetil., 2012, 153, 776–785.

Open access
Authors: Ágnes Anna Csontos, Bálint Fekete, Katalin Lőrinczy, Orsolya Terjék, Lajos Berczi, Márk Juhász, Pál Miheller and Zsolt Tulassay

Bevezetés: A gyomor polypoid elváltozásainak hazai előfordulási gyakorisága nem ismert. Cél: A szerzők célul tűzték ki a Semmelweis Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika endoszkópos centrumában a gyomorpolip gyakoriságának és az azt befolyásoló kóroki tényezőknek a vizsgálatát. Módszerek: 16 hónap alatt végzett felső panendoszkópiák egységes szövettani és klinikai adatait értékelték. Eredmények: 4174 gasztroszkópia során 193 (4,62%) polipot észleltek. A betegek átlagéletkora a diagnóziskor 65,9±12,7 év volt. A polipok 33,67%-a hyperplasticus, 31,09%-a fundusmirigypolip, 2,07%-a malignus volt. A fundusmirigypolipos betegek körében gyakoribb volt a protonpumpagátló-használat (p = 0,007), míg a hyperplasticus polipos csoportban gyakrabban találtunk idült gastritist (p = 0,032). A Helicobacter pylori-fertőzöttség egyik szövettanú polip jelenlétével sem függött össze. Következtetés: Hazai betegek körében gyakoribb a gyomorpolip, mint az az irodalmi adatok alapján várható lenne. A fundusmirigypolipok gyakoribbak tartós protonpumpagátló-használó betegekben, a hyperplasticus polipok előfordulása pedig az idült gastritisek gyakoriságával mutat összefüggést. Orv. Hetil., 2013, 154, 770–774.

Open access