Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Márta Bakacs x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A szerzők azokat a hazai és nemzetközi kutatásokat tekintik át, amelyek az elmúlt 15 évben készültek, és a halandóságot, valamint az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezők földrajzi megoszlása közötti kapcsolatot elemzik. Az 1990 óta megjelent hazai elemzések számos, a halandóságot befolyásoló területi társadalmi-gazdasági tényezőt azonosítottak, mint a település nagysága, a népsűrűség, a foglalkoztatottság, a jövedelem, az iskolázottság vagy az etnikai összetétel. Ezek az egyszerűbb statisztikai módszereket alkalmazó leíró vizsgálatok általában időben és térben aggregált adatokra épültek. A jelentősebb külföldi kutatásokban a területi mutatók mellé egyéni szintű adatokat is bevontak az elemzésekbe, és gyakran többszintű modellezést használtak. Az összetett elemzések esetenként ellentmondó eredményeit látva a kutatók olyan átfogó egészségkoncepciót hiányoltak, amely külön tudja választani az egészséget befolyásoló tényezők egyéni és populációs szintű hatásait. A legújabb egészségmodellekhez illeszkedő többszintű, szomszédsági információt is hasznosító statisztikai eljárások alkalmazása elvezethet az egészségegyenlőtlenségek okainak és szerepének pontosabb feltárásához.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat ötévenként, országos reprezentatív mintán határozza meg a felnőtt lakosság tápláltsági állapotát és táplálkozási szokásait, kiegészítve 2014 óta a fizikai aktivitás mérésével. Módszer: A felmérés azonos típusú eszközökkel végzett antropometriai mérésekkel, nemzetközi protokoll alapján valósul meg. Eredmények: A jelen vizsgálattal megegyező módszertannal zajló első adatgyűjtés 2009-ben, az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva történt. A 2014-es eredmények szerint a felnőttek csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 28,2%-a, a nők 31,5%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiak esetén 2,6%, nők esetén 3,3%. A hasi elhízás férfiaknál ritkább, mint nőknél (38% vs. 55%), előfordulása az életkorral nő. Az idősek körében a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők közel 80%-át érinti. Magyarországon a túlsúly, az elhízás és a hasi elhízás előfordulása igen magas. Következtetés: Az elhízás visszaszorítása érdekében célzott beavatkozásokra, illetve az intervenciók hatékonyságának monitorozására van szükség, amelyekhez a méréseken alapuló adatok elengedhetetlenek. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540.

Restricted access

Az elhízás korunk egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája, mégis mérésen alapuló, reprezentatív adat a hazai előfordulásról csak a nyolcvanas évek végéről érhető el. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a felnőtt lakosság életkor és nem szerinti országos reprezentatív mintáján, nemzetközi protokoll alapján végzett antropometriai mérésekkel határozta meg a túlsúly és a hasi elhízás gyakoriságát. Eredmények: A megvalósulási arány 35% volt (n = 1165). Az eredmények alapján a lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 26,2%-a, a nők 30,4%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiaknál 3,1%, nőknél 2,6%. A hasi elhízás nőknél gyakoribb, mint férfiaknál (51,0% vs. 33,2%), és előfordulása az életkorral nő. Hatvanöt év felett a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők majdnem 80%-át érinti. Következtetések: Az elhízás és szövődményeiből adódó népegészségügyi probléma megoldásához a populációs szintű beavatkozásokon túl az egyén szintjén történő prevenció is nélkülözhetetlen. Orv. Hetil., 2012, 153, 1023–1030.

Restricted access

Az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő vitaminbevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. A dolgozatban a szerzők a hazai lakosság vitaminbevitelének adatait ismertetik. Eredmények: A férfiak esetében valamennyi vízoldékony vitamin, továbbá a D- és az E-vitamin bevitele szignifikánsan nagyobb volt, mint a nőké. Kedvező jelenségként férfiak és nők esetében is a korábbi adatokhoz viszonyított megnövekedett β-karotin- és C-vitamin-bevitelt észleltek. A hazai lakosság C-, B1-, B2-, B6- és B12-vitamin-, valamint niacinbevitele mindkét nem esetében megfelelt a hazai ajánlásoknak. A D-vitamin és a folát esetében kritikusan alacsony volt a bevitel, különösen idősebbekben, főként a D-vitamin esetében. Hasonlóan hiányos volt a hazai táplálkozás biotinban és pantoténsavban is, mindkét nemnél. Következtetések: A megfelelő vitaminellátottság fenntartásához és a vitaminhiány megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről és az egészséges élelmiszer-választék elérhetővé tétele. Orv. Hetil., 2012, 153, 1106–1117.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Barbara Nagy
,
Zsuzsanna Nagy-Lőrincz
,
Márta Bakacs
,
Éva Illés
,
Eszter Sarkadi Nagy
, and
Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. E közlemény célja a makroelem-beviteli adatok bemutatása. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság makroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele a 2009-es vizsgálathoz képest csökkent, azonban még mindig magas (férfiak: 15,9 g, nők 11,2 g). A káliumbevitel elmarad az ajánlástól, amely a magas nátriumbevitellel együttesen tovább növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A kalciumbevitel csak a 18–34 év közötti férfiak esetében éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoportok messze elmaradnak az ajánlásoktól. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, azonban a foszforbevitel, az előző vizsgálathoz hasonlóan, továbbra is csaknem kétszerese az ajánlásoknak. Következtetés: A makroelemek közül a legnagyobb népegészségügyi kockázat a minden korcsoportban megjelenő magas nátrium- (só-) bevitel. A lakosság nátriumbevitelében 2009 óta bekövetkező csökkenés azonban igazolhatja a prevenciós programok, az élelmiszeriparral történő együttműködés és következményes reformuláció, valamint a lakosság felvilágosításának hatásosságát, így ezen intézkedések további fenntartása elengedhetetlen. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Barbara Nagy
,
Zsuzsanna Nagy-Lőrincz
,
Márta Bakacs
,
Éva Illés
,
Eszter Sarkadi Nagy
,
Gergő Erdei
, and
Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság mikroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése. Következtetés: A magas nyomelemtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hazánkban elenyésző, táplálkozás-egészségügyi szempontból előnyös lenne ezen élelmiszerek, valamint nők esetében a vasbevitelhez hozzájáruló egyéb élelmiszercsoportok (például húsok, gyümölcsfélék) fogyasztásának növelése. Nélkülözhetetlen továbbá a korszerű ajánlásoknak megfelelő táplálkozás fontosságának kommunikációja, valamint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása a teljes lakosság számára. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810.

Restricted access

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 a negyedik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által vezetett országos táplálkozási vizsgálatok sorában. Célok: A vizsgálat célja időszerű és megbízható adatok biztosítása a magyar felnőtt lakosság energia- és tápanyagbeviteléről, táplálkozási szokásairól. Módszerek: Az energia- és tápanyagbevitel meghatározása a 18 év feletti lakosság korra és nemre reprezentatív mintájának háromnapos, három lépcsőben ellenőrzött táplálkozási naplója alapján történt. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában a bevitt energia túl nagy százalékát adják a zsírok (39 E% férfiak, 36 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 48 E% nők), a fehérje energiaaránya (15 E% férfiak, 15 E% nők) azonban megfelel az ajánlásoknak. Kedvező, hogy a 2003–2004-es felméréshez képest a férfiak rostbevitele nőtt. Kedvezőtlen, hogy a férfiak koleszterinbevitele és mindkét nemnél a telített zsírsavak energiaaránya túl nagy. Következtetések: A táplálkozási kockázati tényezők csökkentése feltétlenül hozzájárulna a táplálkozásfüggő betegségek morbiditási és mortalitási arányainak javulásához. Orv. Hetil., 2012, 153, 1057–1067.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Lugasi
,
Eszter Sarkadi Nagy
,
Andrea Zentai
,
Márta Bakacs
,
Éva Illés
,
Zsolt Baldauf
, and
Éva Martos

Az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő ásványianyag-bevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közlemény a mikroelem-beviteli adatokat mutatja be. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és cinkbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, míg a nőké elégtelen. Különösen a reproduktív korú nők vasbevitele maradt el jelentősen az ajánlott értéktől, ami jelentős közegészségügyi kockázatot hordoz. A 2003-as hazai táplálkozási vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a nők króm- és cinkbevitelének szignifikáns csökkenése. Következtetések: Amint ezt a jelen felmérés adatai is tükrözik, a hazai lakosság hagyományosan keveset fogyaszt a jelentős nyomelemtartalmú, teljes értékű gabonafélékből. A nyomelemek bevitelének fokozása érdekében előnyös lenne ezen élelmiszerek arányának növelése a táplálkozásban. Orv. Hetil., 2012, 153, 1177–1184.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Márta Bakacs
,
József Vitrai
,
Zoltán Várhalmi
,
Csilla Kaposvári
,
Dóra Hermann
,
Sándor Kabos
, and
András Löv

Az informált döntéshozatal nemzetközileg egyre elfogadottabb eszköze az egészség-hatáselemzés. A szerzők olyan statisztikai modellek kidolgozásában vettek részt, amelyek segítséget nyújtanak az egészségügyi szektoron belüli és kívüli döntések egészségre kifejtett hatásainak becsléséhez. Logisztikus regresszióval vizsgálták a mortalitást befolyásoló egyéni tényezők közül a nem, az életkor, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás halandóságot befolyásoló szerepét az összhalandóságra, a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok miatti halandóságra. Az eredmények igazolták, hogy az életkorral emelkedő halandóságra a nem, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egyidejűleg úgy hatott, hogy egymás hatását is módosították, közöttük többszörös interakciók voltak. A halandóságot több tényező összetett hatásrendszere befolyásolja, ezért ennek vizsgálatára csakis többváltozós statisztikai módszerek alkalmasak. A közleményben bemutatott modellek kiindulópontjai lehetnek azoknak a kutatásoknak, amelyek az egyéni tényezők mellett térségi társadalmi-gazdasági tényezőket is bevonhatnak az egészség-hatáselemzésekbe.

Restricted access

A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban

The epidemiology of smoking and e-cigarette use in the Hungarian adult population in 2018

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Brys
,
Gergely Tóth
,
Róbert Urbán
,
József Vitrai
,
Gábor Magyar
,
Márta Bakacs
,
Zombor Berezvai
,
Csaba Ambrus
, and
Melinda Pénzes

Összefoglaló. Bevezetés: Nagyszámú kutatás igazolta, hogy a dohányzás növeli a legjelentősebb krónikus betegségek kockázatát. Habár 2009 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon a hagyományos dohányzók aránya, az e-cigarettát kipróbálóké az utóbbi években folyamatosan növekszik. Célkitűzés: A 2018-ban a felnőtt lakosság körében végzett Népegészségügyi Felmérés dohányzásra és e-cigaretta-használatra vonatkozó eredményeinek bemutatása az előző vizsgálatok tükrében. Módszer: A kérdőíves felmérésben 1586 fő került személyesen lekérdezésre. Az iteratív súlyozás a többlépcsős mintavételi designhatást és a 2016-os mikrocenzus adatait vette figyelembe. Eredmények: 2018-ban a dohányzók aránya a magyar felnőtt lakosság körében 28,7% (95% MT: 26,3–31,1%), az e-cigarettát használók aránya pedig 1,7% (95% MT: 1,1–2,5%) volt. Az iskolai végzettség a 65 év alattiak esetében a dohányzást befolyásoló tényező volt (EH: 3,32; 95% MT: 2,53–4,34), de a 65 éves és annál idősebb korcsoportban már nem (EH: 1,11; 95% MT: 0,59–2,09). Az e-cigarettát kipróbálók és használók között a leginkább említett (54,3% 95% MT: 44,0–64,5%) motivációs tényezőcsoport a dohányzásról való leszokással, az ártalomcsökkentéssel és a visszaesés megelőzésével volt kapcsolatos. A 65 éves és idősebb korcsoportban a dohányzók aránya 2015-höz képest emelkedett. 2018-ban az alapfokú iskolai végzettségűek körében volt a legmagasabb a dohányzók aránya, míg 2014-ben az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek körében. Következtetés: Bár összességében csökkent, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek körében emelkedett a dohányzók aránya Magyarországon. Az e-cigarettát kipróbálók és használók száma növekvő tendenciát mutat hazánkban. Eredményeink az alacsony iskolai végzettségűekre kiemelten fókuszáló, megelőző és leszokást támogató népegészségügyi alprogramokat is tartalmazó komplex beavatkozást sürgetnek. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.

Summary. Introduction: The body of evidence suggests that smoking increases the risk of the most prevalent chronic diseases. Although the proportion of traditional smokers in Hungary has been on a declining trend since 2009, the proportion of those who tried e-cigarette has been steadily increasing in recent years. Objective: To present – in the light of previous studies – the results of the Public Health Survey among adults in 2018 on smoking and e-cigarette use. Method: 1586 persons were personally interviewed in a survey. The iterative weighting algorithm considered both the design effect of multistaged sampling and the 2016 Hungarian microcensus. Results: In 2018, the proportion of smokers in the Hungarian adult population was 28.7% (95% CI 26.3–31.1%), and the proportion of e-cigarette users was 1.7% (95% CI 1.1–2.5%). Educational level was a predictor of smoking among respondents younger than 65 years old (OR 3.32; 95% CI 2.53–4.34), but not for those aged 65 years or older (OR 1.11; 95% CI 0.59–2.09). Among e-cigarette ever or current users, the most commonly mentioned (54.3% 95% CI 44.0–64.5%) motivational factor-group to try or use e-cigarettes included motivations to quit smoking, to reduce harm, and to avoid relapsing. In the population aged 65 years old or older, the proportion of smokers increased compared to 2015. The proportion of smokers was the highest among those with primary education in 2018, while in 2014, it was the highest among those with secondary education without a graduation certificate. Conclusion: In Hungary, although overall smoking rates are declining, the smoking rate in the low educational group and among the elderly increased. The number of people trying or using e-cigarettes is showing an increasing trend in our country. Our results call for a complex public health intervention program including prevention and smoking cessation supporting subprograms with high focus on those with primary education. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.

Open access