Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Márta Bakacs x
Clear All Modify Search

A szerzők azokat a hazai és nemzetközi kutatásokat tekintik át, amelyek az elmúlt 15 évben készültek, és a halandóságot, valamint az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezők földrajzi megoszlása közötti kapcsolatot elemzik. Az 1990 óta megjelent hazai elemzések számos, a halandóságot befolyásoló területi társadalmi-gazdasági tényezőt azonosítottak, mint a település nagysága, a népsűrűség, a foglalkoztatottság, a jövedelem, az iskolázottság vagy az etnikai összetétel. Ezek az egyszerűbb statisztikai módszereket alkalmazó leíró vizsgálatok általában időben és térben aggregált adatokra épültek. A jelentősebb külföldi kutatásokban a területi mutatók mellé egyéni szintű adatokat is bevontak az elemzésekbe, és gyakran többszintű modellezést használtak. Az összetett elemzések esetenként ellentmondó eredményeit látva a kutatók olyan átfogó egészségkoncepciót hiányoltak, amely külön tudja választani az egészséget befolyásoló tényezők egyéni és populációs szintű hatásait. A legújabb egészségmodellekhez illeszkedő többszintű, szomszédsági információt is hasznosító statisztikai eljárások alkalmazása elvezethet az egészségegyenlőtlenségek okainak és szerepének pontosabb feltárásához.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat ötévenként, országos reprezentatív mintán határozza meg a felnőtt lakosság tápláltsági állapotát és táplálkozási szokásait, kiegészítve 2014 óta a fizikai aktivitás mérésével. Módszer: A felmérés azonos típusú eszközökkel végzett antropometriai mérésekkel, nemzetközi protokoll alapján valósul meg. Eredmények: A jelen vizsgálattal megegyező módszertannal zajló első adatgyűjtés 2009-ben, az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva történt. A 2014-es eredmények szerint a felnőttek csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 28,2%-a, a nők 31,5%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiak esetén 2,6%, nők esetén 3,3%. A hasi elhízás férfiaknál ritkább, mint nőknél (38% vs. 55%), előfordulása az életkorral nő. Az idősek körében a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők közel 80%-át érinti. Magyarországon a túlsúly, az elhízás és a hasi elhízás előfordulása igen magas. Következtetés: Az elhízás visszaszorítása érdekében célzott beavatkozásokra, illetve az intervenciók hatékonyságának monitorozására van szükség, amelyekhez a méréseken alapuló adatok elengedhetetlenek. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Nagy, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Márta Bakacs, Éva Illés, Eszter Sarkadi Nagy and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. E közlemény célja a makroelem-beviteli adatok bemutatása. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság makroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele a 2009-es vizsgálathoz képest csökkent, azonban még mindig magas (férfiak: 15,9 g, nők 11,2 g). A káliumbevitel elmarad az ajánlástól, amely a magas nátriumbevitellel együttesen tovább növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. A kalciumbevitel csak a 18–34 év közötti férfiak esetében éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoportok messze elmaradnak az ajánlásoktól. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, azonban a foszforbevitel, az előző vizsgálathoz hasonlóan, továbbra is csaknem kétszerese az ajánlásoknak. Következtetés: A makroelemek közül a legnagyobb népegészségügyi kockázat a minden korcsoportban megjelenő magas nátrium- (só-) bevitel. A lakosság nátriumbevitelében 2009 óta bekövetkező csökkenés azonban igazolhatja a prevenciós programok, az élelmiszeriparral történő együttműködés és következményes reformuláció, valamint a lakosság felvilágosításának hatásosságát, így ezen intézkedések további fenntartása elengedhetetlen. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Nagy, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz, Márta Bakacs, Éva Illés, Eszter Sarkadi Nagy, Gergő Erdei and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság mikroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése. Következtetés: A magas nyomelemtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hazánkban elenyésző, táplálkozás-egészségügyi szempontból előnyös lenne ezen élelmiszerek, valamint nők esetében a vasbevitelhez hozzájáruló egyéb élelmiszercsoportok (például húsok, gyümölcsfélék) fogyasztásának növelése. Nélkülözhetetlen továbbá a korszerű ajánlásoknak megfelelő táplálkozás fontosságának kommunikációja, valamint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása a teljes lakosság számára. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810.

Restricted access

Az elhízás korunk egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája, mégis mérésen alapuló, reprezentatív adat a hazai előfordulásról csak a nyolcvanas évek végéről érhető el. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a felnőtt lakosság életkor és nem szerinti országos reprezentatív mintáján, nemzetközi protokoll alapján végzett antropometriai mérésekkel határozta meg a túlsúly és a hasi elhízás gyakoriságát. Eredmények: A megvalósulási arány 35% volt (n = 1165). Az eredmények alapján a lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 26,2%-a, a nők 30,4%-a elhízott. A morbid elhízás aránya férfiaknál 3,1%, nőknél 2,6%. A hasi elhízás nőknél gyakoribb, mint férfiaknál (51,0% vs. 33,2%), és előfordulása az életkorral nő. Hatvanöt év felett a hasi elhízás a férfiak több mint 55%-át, a nők majdnem 80%-át érinti. Következtetések: Az elhízás és szövődményeiből adódó népegészségügyi probléma megoldásához a populációs szintű beavatkozásokon túl az egyén szintjén történő prevenció is nélkülözhetetlen. Orv. Hetil., 2012, 153, 1023–1030.

Restricted access

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 a negyedik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által vezetett országos táplálkozási vizsgálatok sorában. Célok: A vizsgálat célja időszerű és megbízható adatok biztosítása a magyar felnőtt lakosság energia- és tápanyagbeviteléről, táplálkozási szokásairól. Módszerek: Az energia- és tápanyagbevitel meghatározása a 18 év feletti lakosság korra és nemre reprezentatív mintájának háromnapos, három lépcsőben ellenőrzött táplálkozási naplója alapján történt. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában a bevitt energia túl nagy százalékát adják a zsírok (39 E% férfiak, 36 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 48 E% nők), a fehérje energiaaránya (15 E% férfiak, 15 E% nők) azonban megfelel az ajánlásoknak. Kedvező, hogy a 2003–2004-es felméréshez képest a férfiak rostbevitele nőtt. Kedvezőtlen, hogy a férfiak koleszterinbevitele és mindkét nemnél a telített zsírsavak energiaaránya túl nagy. Következtetések: A táplálkozási kockázati tényezők csökkentése feltétlenül hozzájárulna a táplálkozásfüggő betegségek morbiditási és mortalitási arányainak javulásához. Orv. Hetil., 2012, 153, 1057–1067.

Restricted access

Az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő vitaminbevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. A dolgozatban a szerzők a hazai lakosság vitaminbevitelének adatait ismertetik. Eredmények: A férfiak esetében valamennyi vízoldékony vitamin, továbbá a D- és az E-vitamin bevitele szignifikánsan nagyobb volt, mint a nőké. Kedvező jelenségként férfiak és nők esetében is a korábbi adatokhoz viszonyított megnövekedett β-karotin- és C-vitamin-bevitelt észleltek. A hazai lakosság C-, B1-, B2-, B6- és B12-vitamin-, valamint niacinbevitele mindkét nem esetében megfelelt a hazai ajánlásoknak. A D-vitamin és a folát esetében kritikusan alacsony volt a bevitel, különösen idősebbekben, főként a D-vitamin esetében. Hasonlóan hiányos volt a hazai táplálkozás biotinban és pantoténsavban is, mindkét nemnél. Következtetések: A megfelelő vitaminellátottság fenntartásához és a vitaminhiány megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről és az egészséges élelmiszer-választék elérhetővé tétele. Orv. Hetil., 2012, 153, 1106–1117.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Lugasi, Eszter Sarkadi Nagy, Andrea Zentai, Márta Bakacs, Éva Illés, Zsolt Baldauf and Éva Martos

Az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő ásványianyag-bevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közlemény a mikroelem-beviteli adatokat mutatja be. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és cinkbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, míg a nőké elégtelen. Különösen a reproduktív korú nők vasbevitele maradt el jelentősen az ajánlott értéktől, ami jelentős közegészségügyi kockázatot hordoz. A 2003-as hazai táplálkozási vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a nők króm- és cinkbevitelének szignifikáns csökkenése. Következtetések: Amint ezt a jelen felmérés adatai is tükrözik, a hazai lakosság hagyományosan keveset fogyaszt a jelentős nyomelemtartalmú, teljes értékű gabonafélékből. A nyomelemek bevitelének fokozása érdekében előnyös lenne ezen élelmiszerek arányának növelése a táplálkozásban. Orv. Hetil., 2012, 153, 1177–1184.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Bakacs, József Vitrai, Zoltán Várhalmi, Csilla Kaposvári, Dóra Hermann, Sándor Kabos and András Löv

Az informált döntéshozatal nemzetközileg egyre elfogadottabb eszköze az egészség-hatáselemzés. A szerzők olyan statisztikai modellek kidolgozásában vettek részt, amelyek segítséget nyújtanak az egészségügyi szektoron belüli és kívüli döntések egészségre kifejtett hatásainak becsléséhez. Logisztikus regresszióval vizsgálták a mortalitást befolyásoló egyéni tényezők közül a nem, az életkor, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás halandóságot befolyásoló szerepét az összhalandóságra, a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok miatti halandóságra. Az eredmények igazolták, hogy az életkorral emelkedő halandóságra a nem, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egyidejűleg úgy hatott, hogy egymás hatását is módosították, közöttük többszörös interakciók voltak. A halandóságot több tényező összetett hatásrendszere befolyásolja, ezért ennek vizsgálatára csakis többváltozós statisztikai módszerek alkalmasak. A közleményben bemutatott modellek kiindulópontjai lehetnek azoknak a kutatásoknak, amelyek az egyéni tényezők mellett térségi társadalmi-gazdasági tényezőket is bevonhatnak az egészség-hatáselemzésekbe.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Sarkadi Nagy, Márta Bakacs, Éva Illés, Barbara Nagy, Anita Varga, Orsolya Kis, Erzsébet Schreiberné Molnár and Éva Martos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A vizsgálat célja a magyar felnőtt lakosság táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének és ezek időbeli változásainak monitorozása. Módszer: A táplálkozási adatfelvétel háromnapos táplálkozási naplóval történt. A minta a 18 éves és a 18 évesnél idősebb lakosságot reprezentálja nem és életkor szerint. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában kimutatható a túlzott zsírbevitel (38 E% férfiak, 37 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 47 E% nők), míg a fehérjebevitel megfelelő. Következtetés: Kedvezőtlen változás a 2009-es táplálkozási vizsgálathoz képest a nők zsír és telített zsírsavak energiaarányának növekedése, és mindkét nem esetén a zöldség-, gyümölcsfogyasztás csökkenése, amely utóbbi magyarázza a rostbevitel csökkenését. A hozzáadott cukor energiaaránya a 2009-es vizsgálathoz képest mindkét nem minden korosztályában növekedést mutat. Így a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, a hozzáadott cukor és telített zsírsavak energiaarányának csökkentésére fókuszáló beavatkozások szükségesek a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 587–597.

Restricted access