Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Márta Birkás x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

Kemenesy Ernőt 1921–1945 között kiváló gazdaként és gazda szakíróként, ezt követően haláláig (1985) példamutató kutatóként, oktatóként, máig időszerű szakmai könyvek szerzőjeként tartjuk számon. Az ésszerű szervesanyag gazdálkodás első szószólóinak egyike, s nevéhez fűződik biológiai talajművelés feltételeinek és módszereinek kidolgozása. Jelen tanulmányban felidézzük az általa meghonosított, és gyakran használt szakmai kifejezéseket – talaj ősállapota, talajerő, talajerő-gazdálkodás, humuszgazdálkodás, tartós szerkezet, művelhetőség. A biológiai szemléletű talajművelés bemutatásával a még napjainkban is előforduló sablonosságok elkerülésére, a talaj biológiai életének, szervesanyagának, szerkezetének és nedvességének kímélésére irányítjuk a figyelmet.

Restricted access

Összefoglalás

A globális klímaváltozás okán a talajok állapota, nedvességtartalma és nedvességforgalma az eddigieknél is több, és alaposabb figyelmet kíván. Az utóbbi nyolc év időjárási szélsőségei a korábban biztosnak vélt művelési szokások eredményességét is kérdőjelessé tették. Különösen a nyári és az őszi művelés, és a magágykészítés klasszikus elvárásai váltak kérdőjelessé. Jelen dolgozatban a klasszikus elvárások hiányosságait, valamint a lehetséges megoldásokat mutatom be, és értékelem.

Restricted access

Összefoglalás

Cserháti Sándort – a növénytermesztéstan tanárát, a tudós szakírót, a belterjes (intenzív) gazdálkodás szószólóját, az első Országos Kísérleti Állomás vezetőjét – mindenkor a legkiválóbbak között tartották számon. Tudományos műhelyében, amelyet Cserháti iskolának nevezünk, példáját és tanításait magának vallva számos kiváló tudós és szakember nőtt fel azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a tudomány kihívásai és a gyakorlat elvárásai felkínáltak. Cserháti újat hozott abban is, hogy nem csak keményen bírálta a hiányos talajmunkát végzőket, s a rossz művelés okán alacsony terméseket, hanem hasznos tanácsokkal is szolgált. Őt tekintjük a talajállapot javító okszerű mélyművelés első magyar szószólójának, noha a tömörödés valódi veszélyét és számos következményét nem állt módjában felismerni. Cserháti Általános növénytermelés c. könyvében együtt tárgyalta a műveléssel változtatható, illetve nem módosítható minőség tényezőket. A műveléssel változtatható talajminőség tényezők Cserháti nyomán a humusztartalom, a tömődöttség, a talajnedvesség, a struktúra, a légjárhatóság, a talaj felmelegedése tavasszal, a talaj felülete, a talaj beborítottsága, a beéredés, és a gyommentesség. E tényezők többsége napjainkig időtállónak bizonyult.

Restricted access

Szabadföldi kísérleteink során azt vizsgáltuk, hogy a különböző talajművelési rendszerek miként hatnak a talaj fizikai tulajdonságaira, különösen a talaj vízforgalmát jelentős mértékben meghatározó víztartóképesség-függvényekre (pF-görbékre). A talaj szerkezetét pórusméret-eloszlása alapján jellemeztük a különböző művelési rendszerekben. E célból egy- és kétpórusú pF-görbéket illesztettünk a talajművelési kezelések talajrétegeinek mért víztartóképesség-értékeire. Igazoltuk, hogy a kétpórusú pF-görbe valamennyi vizsgált kezelésben kisebb hibával illeszkedik a mért értékekre, mint az egypórusú görbe. A kétpórusú pF-görbe alapján jól elkülönült a vízforgalom szempontjából meghatározó makro- és mikropórus-tartomány, amit a művelés hatásainak értékelésére használtunk fel. Tanulmányoztuk a direktvetéses (bolygatás nélküli rendszer), a szántásos, a tárcsás és az egyéb agrotechnológiai beavatkozások hatását a talaj víztartó képességére. A művelés nélküli technológia alig változó makropórus-tartományt mutatott a különböző mélységekben, míg a szántásban a művelési mélység jól nyomon követhető volt a pórustartományok változásával. Az agrotechnológiai eljárások között eltérések voltak mind a pórusméret eloszlásában, mind a talajban található nedvességformákban. Az alkalmazott összetett függvényben a pórustartományok arányát kifejező w-érték tükrözte leginkább a talajművelések egyedi hatásait. Megállapítottuk, hogy a vizsgált termőhelyi feltételek között a mélykultivátoros művelési rendszer hozta létre a legstabilabb szerkezetű, valamint a víz- és levegőforgalmi szempontból legkedvezőbb talajállapotot.

Restricted access
Authors: Márta Birkás, Igor Ðekemati, Zoltán Kende, Zoltán Radics and András Szemők

Jelen dolgozatban két célt jelöltünk ki. Az első cél a talajművelés hazai fejlődését nehezítő és elősegítő körülmények elemzése, egyúttal a karcagi kutatási eredmények kiemelése volt. A fejlődést az ún. sokszántásos művelés alkalmazásától (1800-as évektől) napjainkig kísértük nyomon. A második cél négy jeles előd munkásságának felidézésével példát kívántunk adni a hazai talajművelés fejlesztéséért tett erőfeszítésekről.

A talajművelés fejlődésének voltak akadályai úgy, mint egyes ökológiai körülmények – nehéz művelésű talajok, időjárási szélsőségek –, körülményekhez alkalmas vonóerő- és művelőgép hiány, háborúk, a szaktudás jelentős elmaradása a Nyugat-európaihoz hasonlítva, továbbá a talajok minőségét veszélyeztető művelési szokások kialakulása és tartós fennmaradása. A fejlődést előmozdították az európai kitekintésű szakírók, a szaksajtó a segítő cikkek, szakmai viták és az újdonságok közlésével, a kísérleti intézetek létrejötte, a kísérletezés megindulása. A tudományok előrehaladása a talajok és a művelés egzakt leírását, új, hazai termőhelyekre alkalmas módszerek kidolgozását tette lehetővé.

A Karcagi Kutatóintézet megalakulásának kezdetétől nem csak bekapcsolódott a talajművelés és kapcsolódó tudomány területek fejlesztésébe, hanem tevékenységével új, nagy térségben hasznosítható témákat munkált ki. A vonatkozó publikációk elemzése során megállapítható, hogy

- A Karcagi Kutatóintézetben kimunkált eredmények a tudomány előrehaladását és a gyakorlat szemléletváltását az ország más termőhelyein működő intézményekkel – Mosonmagyaróvár, Keszthely, Martonvásár, Kompolt, Gödöllő, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged – harmóniában, gyakran együttműködésben segítették elő. Ezzel együtt a térségi talajok jobbítása az első évektől napjainkig kiemelt feladat maradt.

- A térségben akut művelési és talajjavítási feladatok megoldásával párhuzamosan folyt a csernozjom, réti és szikes talajok tulajdonságainak megismerése, valamint adott művelési beavatkozások hatásainak értelmezése.

- A nehéz művelésű talajok állapotának javítására kidolgozott periódusos mélyművelési rendszer országos elterjedését előbb állami támogatás, majd az alkalmazók kedvező tapasztalatai mozdították elő.

- A talajállapot javulása a művelési rendszerek ésszerűsítését, a művelési mélység okszerű – ökonómiai szempontból is kedvező – váltogatását tette lehetővé.

- A nagy agyagtartalmú és a kémiailag hibás talajokon bizonyítást nyert a mélyítő művelés, a trágyázás és talajjavítás együttes alkalmazásának hasznossága.

- A mélyművelési módszerek, valamint a magágy minőség változatok vizsgálatainak eredményei között a talajvédelmi ajánlások napjainkban is megállják a helyüket.

- A fenntartható fejlődéssel harmóniában lévő talajhasználati, talaj- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási kutatások eddig elért eredményei a további feladatokat alapozzák, és kiszélesedésüket segítik.

- A Karcagi Kutatóintézet fejlődésre ösztönző környezetében bontakozott ki Sipos Sándor és Nyiri László tudós szakírók munkássága. A gyakorlatot segítő tudományos eredményeik, cikkeik és könyveik mellett számos olyan tanítványt neveltek ki, kik ma a talajművelés és a kapcsolódó tudományterületek meghatározó személyiségei.

Restricted access
Authors: Márta Birkás, Anthony Dexter, Tibor Kalmár and László Bottlik
Restricted access
Authors: Márta Birkás, Katalin Bencsik, Attila Stingli and Attila Percze
Restricted access
Authors: Márta Birkás, Tibor Kalmár, László Fenyvesi and Petra Földesi
Restricted access
Authors: Márta Birkás, Attila Stingli, Csilla Farkas and László Bottlik

Összefoglalás

A szakszerűtlenség vagy kényszer folytán keletkezett talajtömörödés környezeti kár, amely a földek művelésbe vonása óta jelen van a talajokban. A címben jelzett témához a Szent István Egyetem Földműveléstani Tanszékén 33 éve tartó, 67 mikro körzetre kiterjedő talajállapot monitor részeredményeit, illetve tömörödésre közepesen érzékeny csernozjom talajon, hét éve beállított talajminőség-klíma kísérlet eredményeit használtuk fel. A szántóföldi monitor nyomán megállapítottuk, hogy tömör réteg kialakulási helye a talaj fizikai féleségétől függetlenül volt káros, s minél közelebb helyezkedett el a felszínhez, annál több veszteséget okozott. A tömör réteg kialakulási helye, illetve kiterjedése, a talaj nedvességforgalmával összefüggésben klíma-indikátorként is használható. A talajminőség és klíma kísérletünkben, valamint a monitoring során végzett gyökerezési mélység vizsgálatok a tömörödési kár időbeni (növényállományban, tarlón) felismerésének fontosságát támasztják alá. Méréseink a növények művelési mélység igényéről alkotott klasszikus adatok megbízhatóságát nem igazolták. Kimutattuk, hogy a talajlazítás hátrányának tartott rögösödés bizonyíthatóan az eke- és tárcsatalp tömörödés következménye. A talajállapot, a nedvességtartalom és művelhetőség kap-csolatát vizsgálva megállapítottuk a tömörödés szántás minőség rontó hatását száraz és nedves viszonyok között egyaránt. Ellenben tömörödéstől mentes, ülepedett talajon a minőségromlást el lehetett kerülni. Felhívjuk a figyelmet a klíma prognózisokban jelzett szélsőségekre, amelyek újólag a tömörödési kár enyhítésére, a talaj vízbefogadó képességének fenntartására, irányítja a figyelmet. Tíz olyan művelési fogást dolgoztunk ki a tarlóállapottól a vetéssel záruló időszakra, amelyek a tömörödés kockázata mellett a klímakár kockázatát csökkentik a növénytermesztésben.

Restricted access