Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Márta Hock x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Pónusz
,
Dalma Kovács
,
László Bence Raposa
,
Márta Hock
,
Tamás Decsi
,
János Kránicz
, and
Dóra Endrei

Absztrakt

Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában munkát vállaló szakdolgozók körében növekvő tendenciát mutat a külföldi munkavállalás. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar gyógytornászok migrációs és pályaelhagyási magatartásának, illetve a hátterében lévő főbb kiváltó tényezők bemutatása. Módszer: 2014. áprilistól augusztusig országos felmérést végeztek a Magyarországon munkát vállaló gyógytornászok körében. Összesen 215 fő vett részt a felmérésben. Eredmények: Az eredmények szerint az életkor (p<0,05), illetve a munkahelyen tapasztalható anyagi megbecsülés mértéke (p<0,01) számottevő hatást gyakorol a migrációs gondolatok megjelenésére. Azon gyógytornászok, akik nem érzik anyagilag megbecsültnek magukat, több mint 55-szörös eséllyel vállalhatnak munkát az országhatáron kívül (OR = 55,28, CI [95%] = 18,85–162,12). Ennek hátterében lévő leggyakoribb okok az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel kapcsolatos elégedetlenség (p<0,01) mindkét esetben). Következtetések: Annak érdekében, hogy megelőzzük a szakképzett gyógytornászok külföldi munkavállalását, illetve pályaelhagyását, szükséges növelni az anyagi és erkölcsi megbecsülés mértékét a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 342–349.

Restricted access

Scapuladyskinesis: a vállelváltozások origója?

Scapular dyskinesis: the origo of shoulder lesions?

Orvosi Hetilap
Authors:
Dominik Norbert Kovács
,
Márton Moldoványi
,
Veronika Varga
,
Márta Hock
, and
Eleonóra Leidecker

Összefoglaló. Bevezetés: A megváltozott statikus és/vagy dinamikus lapockapozíciót, azaz a scapuladyskinesist gyakran vonják párhuzamba a vállelváltozásokkal. Mindemellett a lapocka kinematikai eltérései nagy számban jelen lehetnek tünetmentes egyéneknél is, melegágyat biztosítva a későbbi vállelváltozások kialakulásának. Célkitűzés: Munkánk fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet ezen problémakör fontosságára, valamint hogy megvizsgálja a scapuladyskinesis előfordulásának gyakoriságát és körülményeit az átlagpopulációban. Módszer: Mintánk 70 főből állt (átlagéletkor: 22,17 ± 1,77 év). 67%-uk férfi, míg 33%-uk nő volt. A scapuladyskinesis fennállását McClure-féle ’Scapular Dyskinesis Test’-tel vizsgáltuk. A résztvevők vállfájdalmának intenzitását vizuális analóg skála segítségével, habituális testtartásukat fotogrammetriás módszerrel, főbb lapockastabilizáló izmaik izomerejét pedig Kendall-féle manuális izomerőtesztekkel mértük fel. Mindemellett felvettük antropometriai adataikat, valamint megkérdeztük, hogy milyen gyakran végeznek sporttevékenységet. Eredmények: A résztvevők 53%-ánál találtunk valamilyen fokú scapuladyskinesist. A habituális testtartást vizsgáló fotogrammetriás felmérés eredményei és a scapuladyskinesist mérő McClure-féle teszt eredményei között szignifikáns összefüggést találtunk (p = 0,01). A sportolási gyakoriság és a scapuladyskinesis előfordulása között jelentős összefüggést tapasztaltunk (p = 0,01). A fájdalom erőssége és a scapuladyskinesis előfordulása között szignifikáns volt az összefüggés (p = 0,03). A scapuladyskinesist mérő McClure-féle teszt és az azonos oldali felső végtagon izomerő-csökkenést mutató tesztek eredményei között szintén szignifikáns összefüggést tapasztaltunk (p = 0,01). Következtetés: Az elit sportolók mellett az átlagos populációban is jelentős mértékben jelen lehetnek a lapocka kinematikai eltérései. Mindez jelentős összefüggésben állhat az adott személy életmódjával és egészségmagatartásával, valamint kiemelt szerepet játszhat a krónikus vállfájdalom kialakulásában. Orv Hetil. 2021; 162(15): 587–594.

Summary. Introduction: The altered static and/or dynamic scapular position, i. e., scapular dyskinesis, is often paralleled with shoulder pathologies. However, shoulder kinematic abnormalities may also be present in large numbers in asymptomatic individuals. Objective: The main goal of our work was to draw attention to the importance of scapular dyskinesis in shoulder pathologies. Method: The final sample consisted of 70 people (average age: 22.17 ± 1.77 years), 67% of them was male and 33% female. The presence of scapular dyskinesis was assessed by McClure’s Scapular Dyskinesis Test. Visual analog scale was used to examine the shoulder pain of the participants, photogrammetric method was used to document their habitual posture. Kendall’s manual muscle testing methods were used to determine the muscle strength of the individual muscles of the shoulder girdle; we also recorded their anthropometric data and asked them about their sporting habits. Results: In 53% of the participants, some degree of scapular dyskinesis was found. We observed significant correlation between the sporting habits and scapular dyskinesis (p = 0.01). Significant correlation was observed between the posture and scapular dyskinesis (p = 0.01). Between the strength of pain and the dyskinesis, we found a significant correlation (p = 0.03). There was a significant correlation between the results of the McClure’s test and the tests showing muscle strength loss around the scapula (p = 0.01). Conclusion: In addition to elite athletes, scapular dyskinesis may also be significantly present in the average population and can play a key role in the development of shoulder pain. Orv Hetil. 2021; 162(15): 587–594.

Open access

Egy csontritkulás-specifikus kérdőív magyar nyelvű adaptációja és validálása

Hungarian adaptation and validation of the Osteoporosis Questionnaire (OPQ)

Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Tardi
,
Pongrác Ács
,
Alexandra Makai
,
Márta Hock
, and
Melinda Járomi

Bevezetés: Az 50 életév feletti populációban minden harmadik nőt és minden ötödik férfit érinti a csontritkulás, ennek ellenére nem rendelkezünk a kórkép megelőzésében és kezelésében erős evidenciának számító, magyar nyelvű, betegségspecifikus tudást vizsgáló kérdőívvel. Célkitűzés: Célunk volt a csontritkulás-specifikus tudás vizsgálatára alkalmas Osteoporosis Questionnaire kérdőív magyar nyelvre történő validációja, mellyel mérhetővé válna az 50 életév feletti magyar női populáció tudása. Módszer: A kérdőív validálása során Beaton hatlépcsős irányelvét követtük. Mintánkat 326 fő alkotta, statisztikai számításaink során leíró statisztikát, különbözőségi vizsgálatokat, Cronbach-alfa-értéket, míg a külső validitás és a teszt-reteszt vizsgálatához Spearman-féle korrelációs koefficienst számítottunk. A külső validitás alátámasztására életminőséget és fizikai aktivitást vizsgáltunk. Eredmények: Mintánk (63,08 ± 9,36 életév) a tudáskérdőíven 8,76 ± 6,94 pontot ért el a megszerezhető 20 pontból. A teljes kérdőívre kivetített Cronbach-alfa-érték 0,89 volt. A teszt–reteszt során a Spearman-féle korrelációs koefficiens p≥0,25 értéket mutatott minden kérdés vonatkozásában. A tudás- és a szociodemográfiai adatok összevetésekor szignifikáns korrelációs kapcsolatot találtunk az életkor (R = 0,37; p<0,001) és a hormonpótló alkalmazásával töltött évek (R = 0,34; p = 0,02) között. Korrelációanalízisünk során szignifikáns (p<0,001) korrelációs kapcsolat mutatkozott a betegségspecifikus tudás és az életminőség összes aldimenziója között. Szignifikáns korrelációs kapcsolatot találtunk a fizikai aktivitás tekintetében a közlekedés, mozgás (p<0,001; R = 0,21), az intenzív (p<0,001; R = 0,354), a mérsékelt rekreációs tevékenység (p<0,001; R = 0,348), továbbá az összes mérsékelt (p = 0,041; R = 0,125) és összes intenzív mozgás (p = 0,018; R = 0,145) és a tudás között. Megbeszélés: A magyar kérdőív validálása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően történt. Következtetés: Az Osteoporosis Questionnaire magyar változata megbízható, alkalmazható kérdőív az 50 év feletti magyar női populáció osteoporosistudásának mérésére. Orv Hetil. 2022; 163(51): 29–37.

Open access

Az Osteoporosis Health Belief Scale kérdőív magyar nyelvű validálása

The Hungarian adaptation and validation of the Osteoporosis Health Belief Scale

Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Tardi
,
Ildikó Kovács
,
Alexandra Makai
,
Brigitta Szilágyi
,
Márta Hock
, and
Melinda Járomi

Összefoglaló. Bevezetés: A nemzetközi szakirodalomban számos betegséget illetően elérhető betegségspecifikus tudást és attitűdöt mérő kérdőív. Magyarországon az osteoporosis témakörében validált kérdőívek tárháza meglehetősen hiányos. Célkitűzés: Célunk volt a csontritkulás-specifikus magatartás és attitűd vizsgálatára alkalmas Osteoporosis Health Belief Scale (OHBS-) kérdőív magyar nyelvre történő validációja, melynek segítségével mérhetővé válna a magyar anyanyelvű nők csontritkulással kapcsolatos attitűdje. Módszer: A kérdőív magyar nyelvre validálása a 2000-ben megfogalmazott hatlépcsős irányelv szerint történt. A külső validitás vizsgálatához az Osteoporosis Knowledge Assessment Tool (OKAT-) kérdőívet használtuk. Mintánkat 600 fő alkotta; statisztikai számításaink során leíró statisztikát készítettünk, különbözőségi vizsgálatokat végeztünk, a belső konzisztencia vizsgálatára Cronbach-alfa-értéket számítottunk, a konvergens validitás és a teszt-reteszt mérések vizsgálatához Spearman-féle korrelációs koefficienst számítottunk. A kérdőív belső struktúrájának vizsgálatához faktorelemzést végeztünk. Ennek megfelelően Kaiser–Meyer–Olkin (KMO)-tesztet és Bartlett-próbát számítottunk. Eredmények: Mintánk (37,7 ± 13,15 életév) az OHBS (126,28 ± 14,85 pont) és az OKAT (8,78 ± 3,1) tekintetében egyaránt alacsony pontszámot ért el. A teljes kérdőívre kivetített Cronbach-alfa-érték 0,802 volt. A faktorelemzés (KMO = 0,886; Bartlett-próba p<0,001) 7 faktort különített el, melyek megfeleltethetők az eredeti faktoroknak. A teszt-reteszt során a Spearman-féle korrelációs koefficiens 0,921 és 1,000 közötti értéket mutatott. Az OKAT- és az OHBS-dimenziók összevetésekor számos szignifikáns kapcsolatot találtunk. Megbeszélés: A vizsgálati eredmények megfelelnek az eredeti kérdőív szerinti, továbbá a más nyelvre történt validálás során kapott eredményeknek. Következtetés: Eredményeink alapján a magyar nyelvű OHBS csontritkulás-specifikus attitűdöt és magatartást vizsgáló kérdőívet megbízható és valid kérdőívnek tartjuk. Orv Hetil. 2021; 162(37): 1494–1501.

Summary. Introduction: In the international literature, several disease-specific questionnaires are available for many diseases. The opportunities of validated questionnaires are incomplete about osteoporosis in Hungarian language. Objective: The aim of the study was to validate the Osteoporosis Health Belief Scale (OHBS) into Hungarian that would make it possible to measure the osteoporosis-related attitude for Hungarian-speaking women. Method: The questionnaire was validated into Hungarian according to the six-step guideline outlined in 2000. The Osteoporosis Knowledge Assessment Tool (OKAT) questionnaire was used to examine external validity. Our sample consisted of 600 women. We performed descriptive statistics; Cronbach’s alpha value was calculated for internal consistency, we calculated Spearman’s correlation coefficient to examine external validity. We carried out factor analysis (Kaiser–Meyer–Olkin [KMO] test, Bartlett test) to examine whether the new questionnaire is suitable for measurements in the given language the same way as the original questionnaire. Results: Our sample (37.7 ± 13.15 years of age) achieved low score for both OHBS (126.28 ± 14.85) and OKAT (8.78 ± 3.1). The Cronbach’s alpha value was 0.802. Factor analysis (KMO = 0.886; Bartlett test p<0.001) identified 7 factors that can be similar to the original factors. During the test-retest, the Spearman correlation coefficient showed a value between 0.921 and 1.000. When comparing the OKAT and OHBS dimensions we found several significant relationships. Discussion: The results of the study are similar to the results of the original questionnaire validation as well as to other OHBS validation studies. Conclusion: Based on the results, we consider that the Hungarian form of the OHBS is a reliable and valid questionnaire. Orv Hetil. 2021; 162(37): 1494–1501.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Stefánia Gitta
,
Zoltán Magyar
,
Péter Tardi
,
Istvánné Füge
,
Melinda Járomi
,
Pongrác Ács
,
János Garai
,
József Bódis
, and
Márta Hock

Absztrakt:

Bevezetés: Leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterétől jelentkezik a rectus diastasis, amellyel kapcsolatban csekély információ áll rendelkezésünkre. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni a rectus diastasis hazai előfordulásának gyakoriságát, a lehetséges rizikófaktorokat, megvizsgálni a derékfájással, vizeletinkontinenciával és az életminőséggel való kapcsolatát. Módszer: Az interrectus távolságát digitális caliperrel 200 olyan nőnél mértük meg, akik kitöltötték a saját készítésű rectus diastasis, továbbá az SF-36, az Oswestry Disability Index és az International Consultation on Incontinence Modular Questionnaire – Urinary Incontinence Short Form kérdőíveket. Eredmények: A prevalencia 46,5%-os lett. A rizikófaktorok közül csak a szülések száma és az interrectusrés között volt szignifikáns kapcsolat. Jelentős különbséget találtunk azonban az életminőség, a derékfájás és a vizeletinkontinencia kapcsán a normál és a kóros csoport tagjai között. Következtetések: A külföldi szakirodalommal megegyeztek eredményeink, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy a rectus diastasis majdnem minden második szült nőt érint. Az állapot hajlamosíthat a derékfájásra és a vizeletinkontinenciára, amelyből egy csökkent életminőség származhat. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 454–460.

Restricted access

Női kismedencei funkciózavarok keresztmetszeti vizsgálata magyarországi populáción

Cross-sectional study of female pelvic floor dysfunction in a Hungarian population

Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Ambrus
,
Alexandra Makai
,
Viktória Prémusz
,
Julianna Boros-Balint
,
Péter Tardi
,
Anett Tóvári
,
Nóra Nusser
,
Melinda Járomi
,
Pongrác Ács
,
Miklós Koppán
,
József Bódis
, and
Márta Hock

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A női kismedencei funkciózavarok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, és jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Vizsgálatunk célja volt felmérni a medencefenék-diszfunkciós tüneteket és azok hatását az egyén életminőségére. Módszer: Vizsgálatunkba 203 nőt vontunk be. Az adatgyűjtést két kérdőív, egy általunk összeállított és az Australian Pelvic Floor Questionnaire segítségével végeztük. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 20.0 rendszert használtunk. Spearman-korrelációt, khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-féle U-tesztet, Kruskal–Wallis-próbát és többváltozós lineáris regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p≤0,05 határnál állapítottuk meg. Eredmények: A hólyagdiszfunkciók gyakorisága (56,2%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p<0,001), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001), az episiotomiával (p<0,001) és a prolapsusműtétekkel (p = 0,010). A süllyedéses kismedencei kórképek gyakorisága (27,1%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p = 0,002), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001) és a korábbi episiotomiával (p<0,001). Az analis incontinentia gyakorisága (58,9%) a magasabb testtömegindexszel (p = 0,029) volt szignifikáns kapcsolatban. Szexuális diszfunkciót (53,2%) allergia és tüdőbetegségek (p = 0,048) jelenlétével kapcsolatban találtunk. A többes diszfunkció előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p = 0,043), a korábbi hysterectomiával (p = 0,046) és prolapsusműtétekkel (p<0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Minden diszfunkció esetén kimutatható volt az életminőség-romlás (hólyagfunkciók: p<0,001; bél- és székletürítési funkciók: p<0,001, hüvelyfali süllyedés: p<0,001, szexuális funkciók: p<0,001). Következtetés: Az általunk vizsgált női populációban nagy arányban találtunk kismedencei funkciózavarokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak az érintettek életminőségére. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

Summary. Introduction and objective: Pelvic floor dysfunction (PFD) can cause several complaints in women and has an adverse effect on the quality of life (Qol). The aim of our study was to evaluate the prevalence of pelvic floor dysfunction and its effect on Qol. Method: 203 women were included. We used two questionnaires, a self-constructed and the Australian Pelvic Floor Questionnaire. Statistical analysis was performed by SPSS 20.0. Spearman’s correlation, chi-square, Mann–Whitney U, Kruskal–Wallis tests and multivariate linear regression were used. Statistical significance was set at p≤0.05. Results: There was a significant association between the prevalence of urinary incontinence (56.2%) and age (p<0.001), obesity (p<0.001), number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001), episiotomy (p<0.001) and pelvic organ prolapse (POP) surgery (p = 0.010); between the occurrence of POP (27.1%) and age (p = 0.002), the number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001) and episiotomy (p<0.001); between the prevalence of anal incontinence (58.9%) and obesity (p = 0.029); between sexual dysfunction (SD) (53.2%) and respiratory disease and allergy (p = 0.048). Multiple PFD was significantly associated with age (p<0.001), obesity (p = 0.043), hysterectomy (p = 0.046) and POP surgery (p = 0.010). There was a significant difference between women having more severe PFD than milder complaints regarding Qol (bladder p<0.001; bowel p<0.001; SD p<0.001 and POP p<0.001). Conclusion: Pelvic floor dysfunction was common in our study population and had a great adverse effect on Qol. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

Restricted access

A csípő-, valamint térdízületi arthrosisos betegek funkcióképességének és egészségi állapotának vizsgálata

Study of the functional capacity and health status of patients with hip as well as knee osteoarthritis

Orvosi Hetilap
Authors:
Anett Tóvári
,
Anikó Kőnigné Péter
,
Péter Tardi
,
Eleonóra Leidecker
,
Eszter Ambrus
,
Iuliana Boros-Balint
,
Mária Hermann
,
János Kránicz
, and
Márta Hock

Bevezetés: A csípő-, valamint térdízületi arthrosis gyakori megbetegedésnek számít. Számos terápiás lehetőség érhető el hazánkban. Célkitűzés: A komplex konzervatív gyógykezelés eredményességének vizsgálata csípő-, valamint térdízületi arthrosisos betegek esetén. Módszer: Saját készítésű kérdőív mellett alkalmaztuk a vizuális analóg skálát, a Functional Independence Measure, a Barthel-index, illetve az SF-36 kérdőíveket. Ezenkívül ízületi mozgástartományt mértünk. A vizsgálati csoport tagjai többféle fizioterápiás kezelést (gyógyvíz, gyógytorna, klasszikus svéd masszázs, Bemer-kezelés, pakolás, fizikoterápia) vettek igénybe. Eredmények: A vizuális analóg skála és a Barthel-index eredményei szignifikánsan változtak a két mérés között. A Functional Independence Measure esetén nem találtunk szignifikáns eltérést a két csoport adatainak értékelése során. Az egészségi állapot felmérésekor mind a fizikális egészség, mind a mentális egészség dimenziójában javulást figyelhettünk meg a vizsgálati csoportnál. Az ízületi mozgástartomány vizsgálata során a vizsgálati csoportnál a bal térd passzív extenziójának kivételével javulást figyelhettünk meg a résztvevők adatainak elemzésekor. Következtetés: A 3 hetes komplex konzervatív terápia megfelelő kezelési lehetőség lehet a funkcióképesség és az egészségi állapot javítására csípő-, valamint térdízületi arthrosis esetén. Orv Hetil. 2022; 163(48): 1917–1922.

Open access