Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Márta Knausz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A szerzők egy gennyes meningitisben szenvedő férfi beteg esetét ismertetik, akinél az infekció hátterében a Streptococcus suis kóroki szerepét igazolták. A baktérium kolonizáló ágensként megtalálható különböző állatok (sertések, kérődzők, macskák, kutyák, szarvasok, lovak) felső légutaiban, tápcsatornájában, nemi szervein. A kórokozó elsősorban állatpatogén, de humán esetek is előfordulnak zoonoticus eredettel. A megbetegedés elsősorban szepszis, meningitis képében jelentkezik mind az állati, mind a humán esetekben. A betegség prevalenciája földrészenként igen eltérő, a legmagasabb Ázsiában. A megbetegedések kialakulásában alapvető különbség figyelhető meg az ázsiai, illetve európai és amerikai régiók között, melyet eltérő kulturális és étkezési szokások befolyásolnak. A baktérium megjelenésére hazánkban elsősorban foglalkozási megbetegedésként kell számítani, de a fellendülő turizmus következtében behurcolt esetek is előfordulhatnak. A kórokozó pontos mikrobiológiai diagnosztikájához elengedhetetlen a modern identifikálómódszerek megléte. A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet erre a súlyos infekciót okozó baktériumra, ezért fontosnak tartják a szakirodalomban fellelhető ismeretek összefoglalását és közlését. Orv Hetil. 2019; 160(1): 30–34.

Open access

A nosocomialis fertőzések fő okozói az egészségügyi többletkiadásoknak és szoros összefüggésben állnak a betegbiztonság problémakörével is. Hatékony infekciókontrollal, szigorított higiénés intézkedésekkel, célzott szűrővizsgálatokkal a kórházi fertőzések 30%-a megelőzhető. Napjainkban a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus az egyik legfontosabb nosocomialis patogén. Az ellene történő védekezés lépései jól ismertek, ezért választottuk ezt a kórokozót költséghatékonysági vizsgálatainkhoz. Kiszámoltuk a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórházban kétéves periódus alatt lezajlott methicillinrezisztens Staphylococcus aureus okozta járvány költségeit és szembeállítottuk a szűrővizsgálatok költségeivel. Eredményeinket összehasonlítottuk a nemzetközi szakirodalmi adatokkal is. Megállapíthatjuk, hogy a szűrővizsgálatok költségei jóval alacsonyabbak, mint a kórházi fertőzések kezelésének költségei, ezért elsődleges szerepe a prevenciónak van.

Open access

Tartós SARS-CoV-2-PCR-pozitivitáshoz társuló, lokoregionálisan előrehaladott emlődaganat komplex onkológiai kezelése

Complex oncologic therapy for loco-regionally advanced breast cancer associated with long-lasting SARS-CoV-2 PCR-positivity

Orvosi Hetilap
Authors: András Drozgyik, Dániel Kollár, Márta Knausz, István Sipőcz, F. Tamás Molnár, and Tamás Kullmann

Összefoglaló. A COVID–19 mortalitását a súlyos társbetegségek, közöttük bizonyos daganatos betegségek is növelik. Immunszuppresszív hatásuk miatt felmerülhet a citotoxikus kezelések rizikónövelő hatása is. Ugyanakkor az onkológiai terápia megszakítása vagy halasztása, különösen az agresszívebb, kiterjedtebb és fiatalkorban jelentkező daganatok esetében ronthatja a kórjóslatot. Egy 39 éves nőbeteg esetét ismertetjük. A járvány során késlekedve felismert, lokoregionálisan kiterjedt emlődaganat miatt primer szisztémás kemoterápiában részesült. A kezelés 5. ciklusa során enyhe légúti tünetek kapcsán, az onkológiai ambulancián SARS-CoV-2-fertőzése igazolódott. Kemoterápiás kezelését felfüggesztettük. A diagnózistól számított 3. napon tünetmentessé vált, ám SARS-CoV-2-PCR-pozitivitása még a 43. napon is fennállt. A 19. napon hormongátló kezelést indítottunk. Az 51. napon mastectomia és axillaris block dissectio történt. A 82. napon a megszakított kemoterápiát a hormongátló kezelés leállítását követően G-CSF-profilaxis mellett újraindítottuk. A kezelés során fertőzéses szövődményt nem észleltünk. Kemoterápia és műtét SARS-CoV-2-fertőzött, tünetmentes daganatos betegnél szövődménymentesen végezhető elhúzódó virológiai pozitivitás esetén, felszabadító vizsgálat nélkül is. A daganatos betegek koronavírus-fertőzése esetén az onkológiai protokolltól történő eltérés egyénre szabott optimalizálásával és a multidiszciplináris team szorosabb együttműködésével az infektológiai és az onkológiai kockázat együttes alacsonyan tartása is megvalósítható. Orv Hetil. 2021; 162(16): 611–614.

Summary. Mortality of COVID-19 is increased when certain co-morbidities, among others advanced malignancies are present. Deleterious effect of cytotoxic therapy, related to its immunosuppressive effect, may also be hypothesised. However, postponing or cancelling oncologic treatment, especially in younger patients with advanced and more aggressive tumors may worsen the prognosis. The case of a 39-year-old female patient is presented, who was diagnosed with loco-regionally advanced breast cancer during the pandemic. Primary systemic chemotherapy was started. The patient presented with acute respiratory tract symptoms during the fifth cycle and subsequently SARS-CoV-2 infection was diagnosed. Chemotherapy was cancelled. Symptoms resolved in three days after diagnosis. SARS-CoV-2 PCR remained positive up to day 43. Antihormonal therapy was introduced on day 19 and she underwent mastectomy with axillary lymph node dissection on day 51. Chemotherapy was reset postoperatively on day 82 with prophylactic G-CSF protection. No adverse event was observed throughout the treatment. Cytotoxic chemotherapy and surgery can be successfully delivered in breast cancer patients with prolonged asymptomatic SARS-CoV-2 PCR positivity, even without negative swab result. Individual optimisation of the therapy may require deviations from standard protocols. Closer multidisciplinary cooperation may contribute to the minimisation of both oncologic and infectious risks. Orv Hetil. 2021; 162(16): 611–614.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba András Dézsi, Tamás Kullmann, Ákos Issekutz, Péter Zsoldos, Zsolt Fi, Albert Szabó, Márta Knausz, Veronika Szentes, F. Tamás Molnár, and Zsuzsanna Szalai

A szerzők 29 éves nőbetegük esetét ismertetik, akinél a garatmandulák sebészi eltávolítása után egy hónappal bal oldali empyemával szövődött tüdőgyulladás és pericarditis alakult ki. Kórokozóként Eikenella corrodenst azonosítottak a thoracotomiából végzett dekortikáció és empyemakiürítéssel nyert mellkasi folyadék tenyésztése során. A beteget célzott antibiotikus kezelést követően tünet- és panaszmentesen emittálták. Kórházi távozását követő egy hónap után heveny felhasi panaszokkal került sürgősséggel a sebészeti osztályra. Ekkor acalculosus cholecystitis mellett pericardialis punkciót igénylő haemorrhagiás pericarditist észleltek. A polyserositisszel járó kórképet a ritkán előforduló Eikenella corrodens okozta szepszissel magyarázták. A beteg két alkalommal végzett pericardiocentesis és célzott antibiotikus, nem szteroid gyulladáscsökkentő és mycosis kialakulása miatt antimycoticus kezelés mellett egy hónap után gyógyultan hagyta el az intézményt, és azóta is tünet- és panaszmentes. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1873–1876.

Open access