Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Márta Knausz x
Clear All Modify Search

A nosocomialis fertőzések fő okozói az egészségügyi többletkiadásoknak és szoros összefüggésben állnak a betegbiztonság problémakörével is. Hatékony infekciókontrollal, szigorított higiénés intézkedésekkel, célzott szűrővizsgálatokkal a kórházi fertőzések 30%-a megelőzhető. Napjainkban a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus az egyik legfontosabb nosocomialis patogén. Az ellene történő védekezés lépései jól ismertek, ezért választottuk ezt a kórokozót költséghatékonysági vizsgálatainkhoz. Kiszámoltuk a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórházban kétéves periódus alatt lezajlott methicillinrezisztens Staphylococcus aureus okozta járvány költségeit és szembeállítottuk a szűrővizsgálatok költségeivel. Eredményeinket összehasonlítottuk a nemzetközi szakirodalmi adatokkal is. Megállapíthatjuk, hogy a szűrővizsgálatok költségei jóval alacsonyabbak, mint a kórházi fertőzések kezelésének költségei, ezért elsődleges szerepe a prevenciónak van.

Open access

Absztrakt:

A szerzők egy gennyes meningitisben szenvedő férfi beteg esetét ismertetik, akinél az infekció hátterében a Streptococcus suis kóroki szerepét igazolták. A baktérium kolonizáló ágensként megtalálható különböző állatok (sertések, kérődzők, macskák, kutyák, szarvasok, lovak) felső légutaiban, tápcsatornájában, nemi szervein. A kórokozó elsősorban állatpatogén, de humán esetek is előfordulnak zoonoticus eredettel. A megbetegedés elsősorban szepszis, meningitis képében jelentkezik mind az állati, mind a humán esetekben. A betegség prevalenciája földrészenként igen eltérő, a legmagasabb Ázsiában. A megbetegedések kialakulásában alapvető különbség figyelhető meg az ázsiai, illetve európai és amerikai régiók között, melyet eltérő kulturális és étkezési szokások befolyásolnak. A baktérium megjelenésére hazánkban elsősorban foglalkozási megbetegedésként kell számítani, de a fellendülő turizmus következtében behurcolt esetek is előfordulhatnak. A kórokozó pontos mikrobiológiai diagnosztikájához elengedhetetlen a modern identifikálómódszerek megléte. A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet erre a súlyos infekciót okozó baktériumra, ezért fontosnak tartják a szakirodalomban fellelhető ismeretek összefoglalását és közlését. Orv Hetil. 2019; 160(1): 30–34.

Open access
Authors: Csaba András Dézsi, Tamás Kullmann, Ákos Issekutz, Péter Zsoldos, Zsolt Fi, Albert Szabó, Márta Knausz, Veronika Szentes, F. Tamás Molnár and Zsuzsanna Szalai

A szerzők 29 éves nőbetegük esetét ismertetik, akinél a garatmandulák sebészi eltávolítása után egy hónappal bal oldali empyemával szövődött tüdőgyulladás és pericarditis alakult ki. Kórokozóként Eikenella corrodenst azonosítottak a thoracotomiából végzett dekortikáció és empyemakiürítéssel nyert mellkasi folyadék tenyésztése során. A beteget célzott antibiotikus kezelést követően tünet- és panaszmentesen emittálták. Kórházi távozását követő egy hónap után heveny felhasi panaszokkal került sürgősséggel a sebészeti osztályra. Ekkor acalculosus cholecystitis mellett pericardialis punkciót igénylő haemorrhagiás pericarditist észleltek. A polyserositisszel járó kórképet a ritkán előforduló Eikenella corrodens okozta szepszissel magyarázták. A beteg két alkalommal végzett pericardiocentesis és célzott antibiotikus, nem szteroid gyulladáscsökkentő és mycosis kialakulása miatt antimycoticus kezelés mellett egy hónap után gyógyultan hagyta el az intézményt, és azóta is tünet- és panaszmentes. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1873–1876.

Open access