Search Results

You are looking at 1 - 10 of 49 items for

  • Author or Editor: Márta Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Amikor arra a feladatra készültem, hogy Szabó János gazdag életútját ismertessem, és a dokumentumokat gyűjtögettem össze a családtól, kollégáktól, barátoktól, világosan kirajzolódott előttem, miként szőtték át az ő életét is, mint mindannyiun- két, XX. századi történelmünk különösen mozgalmas és ellentmondásos szálai. Eszembe jutottak Csonka Pálnak, egyetemünk legendás professzorának szavai, amelyek 90. születésnapján, ugyanebben a teremben hangzottak el néhány évvel ezelőtt. A következőket mondotta: —Hosszú életem a teljes magyar történelem csaknem egytizedét teszi ki, és ebben az egytizedben, századunkban minden elő- fordult, ami a történelemben egyáltalán előfordulhat. Voltak csodálatosan szép napjaink, de annál többet csapkodtak a villámok a fejünk felett…la Aki tehát abban a kiváltságban részesült, hogy élete hajóját századunk viharai közepette kormányozhatta, néha próbákat kellett kiállnia.

Restricted access

The author analyzes the motif of the cross in Aleksandr Solženicyn's novelV kruge pervom and indicates the major aspects of the motif. She discusses the specific of these aspects and establishes the role of the motif with regard to the main characters of the novel (Nadja, Nerzhin and Innokentij). She also indicates the importance of the expression “to hit the four nails of memory” related to the motif of the cross.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Márta Fülöp
,
Tamás Bereczkei
, and
Judit Kovács
Restricted access

A vékonybél betegségeinek diagnosztikájához eddig is számos eszköz állt rendelkezésünkre, de endoszkóppal e bélszakasz jelentős része nem volt vizsgálható. A 2002-es világpremier óta széles körben terjedt el a kapszulás endoszkópia használata, mely egyelőre elsősorban éppen a vékonybél-nyálkahártya direkt vizualizálásában hozott jelentős áttörést. A vizsgálat egyik legfőbb indikációs területe a Crohn-betegség, használata mind a feltételezett, mind a korábban más vizsgálatokkal már igazolt, mind a műtéten átesett betegek esetében komoly diagnosztikus jelentőségű. Klinikai vizsgálatok sora bizonyítja a módszer előnyeit és hasznát a többi vizsgálati metódussal szemben. Bár kezdetben a fiatal életkor még a vizsgálat kontraindikációját jelentette, számos esetben igazolták a módszer biztonságosságát és előnyeit a gyermekkori Crohn-betegség diagnosztikájában is. A kapszulás endoszkópia szövődményei ritkák, és elsősorban a kapszula elakadását és a következményes vékonybélileust jelentik. A szövődmény megelőzhető a másfél nap után lebomló tesztkapszula előzetes lenyelésével és mozgásának követésével.

Restricted access

Abstract

The processing of any noisy stimuli requires extra means from the nervous system. Several electrophysiological studies have proved that the processing of noise starts approximately 150–200 milliseconds after stimulus onset. This is suggested by the fact that the amplitude of the face-selective N170 component has been reduced and its latency prolonged by adding Gaussian noise to a face stimulus while the earlier P100 component is not influenced by added noise. While previous studies tested the electrophysiological correlates of noisy face perception in humans, the nature of added noise has not been studied yet in relation to face processing. Our goal was to distinguish the effects of added phase-noise from that of another irrelevant, overlapping non-face object (a car) on the electrophysiological correlates of human face processing. Subjects performed a two-alternative gender discrimination task with seven levels of difficulty, equalised between the phase-noise and overlapping object conditions. We found that the first component where an amplitude reduction took place was the N170 component when adding phase-noise to the face stimuli but not in the overlapping object condition. The amplitude of the later positive P220 component, on the other hand, increased significantly in both noisy conditions. Our results suggest that the processing of phase-noise starts in the time range, reflected by the N170 component, while the interaction of a face and of another overlapping irrelevant stimulus does not happen until the P220 component.

Restricted access

A herediter intestinalis polyposisszindrómák és a nem polyposisos colorectalis carcinoma ritka, autoszomálisan dominánsan öröklődő kórképek. Az emelkedett vékonybél-karcinóma rizikó és a gyakori akut sebészeti beavatkozásokat eredményező obstrukció és intussusceptio megelőzése miatt szükséges a betegek követése és szűrése. Korábban a kisméretű vékonybélpolipok diagnosztikája nehéz volt, mert a hagyományos radiológiai módszerek diagnosztikus értéke alacsony ezekben az esetekben, és a tradicionális endoszkópos módszerekkel, mint felső endoszkópia, kolonoszkópia és push-enteroszkópia a vékonybél csak részlegesen vizualizálható. A „drót nélküli” kapszulás endoszkópiával lehetővé vált a teljes vékonybél noninvazív, fájdalmatlan vizsgálata. Az eddigi vizsgálati tapasztalatok igazolják a kapszulás endoszkópia hatékonyságát és biztonságosságát ezekben a kórképekben. Ismételt sebészeti beavatkozásokat követően is biztonsággal alkalmazható a módszer, a kapszularetenció veszélye alacsony. A familiáris adenomatosus polyposisban és a Peutz–Jeghers-szindrómában elvégzett összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján a kapszulás endoszkópia diagnosztikus érzékenysége lényegesen jobb a báriumos követéses röntgenvizsgálatnál és az MR-enterográfiánál. A vizsgálatok értékelése során viszont problémát jelent a polipok méretének és lokalizációjának meghatározása.

Restricted access

A lépruptura a mononucleosis infectiosa ritka szövődménye, a betegek 0,1–0,5%-ánál következik be. Ez a betegség leggyakoribb halálos komplikációja. A mononucleosisra jellemző egyéb tünetek nélkül kialakuló spontán lépruptura különösen ritka, váratlan bekövetkezése miatt a fatális kimenetel lehetőségével fenyeget. A szerzők egy 16 éves, spontán lépruptura miatt splenectomizált fiú esetét ismertetik, akinél a szerológiai vizsgálatok friss Epstein–Barr-vírusinfekciót igazoltak, a mononucleosis infectiosa egyéb tünetei, jelei nélkül. Áttekintik a mononucleosisban kialakuló lépruptura diagnosztikáját és kezelését.

Restricted access

A coeliakia olyan autoimmun enteropathia, amelyet a genetikailag prediszponált egyénekben a gabonafélék gluténje indít el. A betegséget sokáig gyermekkori betegségnek tartották, mivel a klinikai tünetek a glutén étrendbe való beépítésekor jelentkeztek. A coeliakiára specifikus szerológiai markerek elterjedése megváltoztatta a kórkép epidemiológiájával és tünettanával kapcsolatos ismereteket. A diagnosztika nehézsége abból adódik, hogy a gluténszenzitív enteropathiás betegek több mint 50%-ának tünetei atípusosak, és az extragastrointestinalis manifesztációjú coeliakiában szenvedő betegek 90%-ának nincs gastrointestinalis tünete. Jelenleg a coeliakia diagnosztikája a specifikus autoantitestek kimutatásán és a duodenum szövettani értékelésén alapszik. Kezeletlen betegek esetén a felső standard endoszkópia során a nyombélben jól láthatók a boholyatrophia makroszkópos eltérései (Kerking-redőzet elsimulása, a nyálkahártyán áttűnő érrajzolat, a mucosa mozaikszerű rajzolata vagy granuláltsága és a fésűfogszerű redőzet kialakulása). A kapszulás endoszkópia (CE) a hagyományos endoszkópos módszerekkel szemben a teljes vékonybél noninvazív, fájdalmatlan vizsgálatát teszi lehetővé. A vizsgálatok során a vékonybél-nyálkahártya 8:1 arányú nagyításban válik láthatóvá, ami gyakorlott vizsgáló számára lehetővé teszi a boholyatrophia megítélését. Az első tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a standard felső endoszkópia és a kapszulás endoszkópia szenzitivitása és specificitása azonos coeliakiában. A CE előnyét a felső endoszkópiával szemben a vékonybél teljes értékelhetősége jelenti, mert így a betegség kiterjedése és súlyossága is megítélhető. Hátránya a hisztológiai mintavétel hiánya. Bizonyítottan coeliakiában szenvedő betegek esetében, „alarm” tünetek jelentkezésekor a CE „first line” módszerként javasolható.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Márta Kovács
,
Péter Pák
,
Gábor Pák
, and
János Fehér

A vékonybélben alakul ki az összes gastrointestinalis tumor 3-6%-a és a gastrointestinalis rosszindulatú tumorok 1-2%-a. Gyakrabban fordulnak elő férfiaknál, mint nőknél, és a gyakoriság csúcsa az 50–60. életév közé esik. Az eddigi epidemiológiai vizsgálatok alapján leggyakrabban adenocarcinomák, carcinoid tumorok, lymphomák és stromatumorok alakulnak ki primeren a vékonybélben. A tumorok hisztológiai típusától függetlenül klinikai megjelenésükben azonosak. A benignus tumorok 50%-a aszimptomatikus, és mellékleletként sectio során derül csak fény jelenlétükre. Ezzel szemben a malignus daganatok 80%-a tünetképző. A vékonybél rosszindulatú daganatainak prognózisa igen rossz, mert a diagnózis felállításakor már 45-75%-ban áttétet képeznek, és a műtéti beavatkozás időpontjában 20-50%-uk irreszekábilis. A késői diagnózis oka egyrészt a korai tünetek aspecifikussága, másrészt a hagyományos radiológiai és endoszkópos módszerekkel a teljes vékonybél vizualizálásának korlátozott volta. A kapszulás endoszkópia forradalmasította a vékonybél-diagnosztikát, mert segítségével lehetővé vált a teljes vékonybél noninvazív, fájdalmatlan vizsgálata. A tumordiagnosztikában a kapszulás endoszkópia kellő időben történő alkalmazása esetén számos, alacsony diagnosztikus értékű és költséges vizsgálat takarítható meg. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján a vékonybéltumorok prevalenciája magasabb, mint ahogy ezt a korábbi epidemiológiai vizsgálatok alapján becsülték. Az új módszer korai diagnózist és definitív terápiát eredményez, és ezzel a betegek túlélése jelentősen javulhat.

Restricted access