Search Results

Absztrakt:

A congenitalis vitiumok a leggyakoribb veleszületett rendellenességek, az összes fejlődési rendellenesség körülbelül egyharmadát alkotják. Klinikailag nagyon heterogén betegségcsoport, súlyosságuk, kezelhetőségük, prognózisuk széles skálán mozog, az egészen enyhétől a fatális kimenetelűig. A congenitalis vitumok előfordulhatnak multiplex fejlődési rendellenességek részeként, például kromoszómaaberrációkban, microdeletiós szindrómákban, monogénes betegségekben vagy izoláltan, szindrómához nem társultan. A szindrómás vitumok az összes veleszületett szívfejlődési rendellenesség 25–40%-át, míg az izoláltak a 60–75%-át alkotják. Hagyományos és új generációs molekuláris genetikai módszerekkel számos genetikai eltérést sikerült már azonosítani, döntően a szindrómához társult veleszületett szívhibák hátterében, a cardiogenesis szempontjából kritikus fontosságú, evolúciósan erősen konzervált transzkripciós regulátorokat, signaling molekulákat és strukturális fehérjéket kódoló génekben. A genetikai okot azonban az izolált formák csak körülbelül a 11%-ában sikerül kimutatni. A cardiovascularis betegségek praenatalis, postnatalis diagnosztikájának, valamint a mellkasi és szívsebészeti műtéttechnikáknak a jelentős fejlődésével a congenitalis vitummal született betegek túlélési esélyei és életminősége jelentősen javult az elmúlt évtizedek során. Egyre több beteg éri el a felnőtt és reproduktív életkort. Éppen ezért a veleszületett szívfejlődési rendellenességek genetikájának pontosabb megismerése elengedhetetlenül fontossá válik mind a diagnosztikának és a prognosztikának, mind a betegek pozitív családtervezésének szempontjából. Orv Hetil. 2018; 159(17): 661–670.

The history of city regulation documented on maps started in the 17^th century, after the Turkish occupation and has several distinctive periods. The study focuses on the characteristics of population settling before 1850, after the Turkish era, since they served as a model for the regulation of city enlargements in the 18^th and 19^th centuries. In the 17^th and 18^th centuries we find quite a few examples of "popular regulations" based on common consent, whereas regulations initiated by cities and other proprietors were executed by surveyors. Repeated floods and fires made it also necessary to regulate certain areas of cities. (The very first regulatory rules formed parts of rules related to fire protection and public security). Large-scale regulations appeared after 1800, a good example being Schilson's plan of the district of Lipótváros, which influenced the first comprehensive regulatory plan of Pest, made by János Hild. The period between 1850 and the turn of the century is characterized by large-scale public and private building activity, the construction of railway lines, train stations, new city axes, public buildings enriching city centres. The network of roads fixed by regulatory plans are in the most cases characterized by orthogonality, although influenced by well-known city reconstructions in the second half of the 19^th century (Paris, Vienna, Barcelona). In case of the capital and of the city of Szeged, city structures with a system  of radial and ring roads also appear. In order to facilitate the implementation of these plans, the general law of expropriation was passed in 1881 and remains in force until as late as 1955. Between 1900 and 1945 the majority of Hungarian towns completed their  comprehensive regulatory plans based on principles elaborated in the first place by architect planners like Antal Palóczi, József Wälder, László Warga and Károly Weichinger. In the regulation of residential areas compositional principles of the British Garden Cities Movement, the Baroque and Classicism prevailed. This period saw also the birth of our first law of city regulation and building (1937.VI.), a progressive act which our present  legal system also took for a model. After World War II, between 1945 and 1990, as a result of nationalizations, state ownership became dominant: both in city regulation and legal regulation the role of the state was predominant. A characteristic of the age is the construction of housing estates and of socialist large-scale industrial works. Following the change of regime, privatization transformed the practice of city regulation, too. New regulatory situations appeared, such as the reutilization of traffic areas no longer needed, as well as of former military areas.  

Bevezetés: A genetikai vizsgálómódszerek fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedekben számos ritka kórkép genetikai háttere került felderítésre. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki öt ritka, elsősorban neurogenetikai kórképben szenvedő beteg genetikai tanácsadása és vizsgálata során felmerülő nehézségek bemutatását. Módszer: A preteszt genetikai tanácsadás során a tünetek alapján felmerülő kórképről és a rendelkezésre álló genetikai vizsgálómódszerekről történt tájékoztatás. Az elvégzett citogenetikai és molekuláris biológiai vizsgálatok eredményeit posztteszt genetikai tanácsadás keretében ismertették. Eredmények: A bemutatott öt különböző ritka neurogenetikai kórképben szenvedő betegnél három esetben sikerült azonosítani a háttérben álló kóroki genetikai eltérést, míg két esetben az elvégzett genetikai vizsgálatokkal citogenetikai, illetve molekuláris genetikai eltérést nem tudtak kimutatni. Következtetések: Habár egyre hatékonyabb genetikai vizsgálómódszerek állnak rendelkezésre, a kóroki genetikai eltérés azonosítása manapság sem történik meg minden esetben. A vizsgálati eredmények kiértékelésében és interpretálásában óriási szerepe van a klinikai genetikusnak, aki tájékoztatást ad a betegségről és segít a családtervezésben Orv. Hetil., 2014, 155(31), 1221–1227.

A versengési folyamatoknak mindig van eredménye, egy versengési ciklus végén a riválisokból győztesek és vesztesek lesznek. Mind a győzelem, mind a vesztés intenzív érzelmi élmény. Ennek az érzelmi élménynek a természete és a feldolgozása meghatározhatja azt, hogy egy versengési folyamat milyen hatással lesz az egyén későbbi viselkedésére versengési helyzetekben, inkább közelítően reagál vagy inkább elkerülően. Korábbi vizsgálatok már feltárták a győzelemmel és a vesztéssel való érzelmi és viselkedéses megküzdés egymástól jól elkülöníthető mintázatait serdülők (gimnazisták) és a felnőttkor küszöbén lévő (egyetemisták) fiatal felnőttek körében. A jelen tanulmány egyrészt azt vizsgálja, hogy a két csoportban feltárt mintázatok azonosak-e, vagyis ezek a mintázatok mindkét korosztályban azonos érzelmi és viselkedéses élményt jelentenek-e. Másik kérdése az, hogy amennyiben vannak azonos érzelmi és viselkedéses mintázatok, akkor ezeknek az előfordulása különbözik-e a két életkori csoport között. Végül a tanulmány az azonos érzelmi és viselkedéses mintázatok alapján meg kívánja alapozni a győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés általános modelljét.

A vizsgálatban 351 középiskolás és 289 egyetemista adatait elemeztük. A válaszadók által kitöltött, a győzelemre és vesztésre adott érzelmi és viselkedéses válaszokat feltáró, zárt kérdéses kérdőív válaszainak faktorelemzése után nyert faktorokon elvégeztük a konstruktum ekvivalencia vizsgálatokat. A két különálló csoport esetében a feltárt reakciómódok többsége konstruktum ekvivalensnek bizonyult, a köztük lévő kapcsolat pedig funkcionálisan ekvivalensnek (azonos irányú szignifikáns korrelációk). A két csoport között nem találtunk életkori különbséget, különbség volt azonban a Budapesten és a vidéken élők és tanulók között. A Budapesten élők (középiskolások és egyetemisták) kiegyensúlyozottabb megküzdési stratégiákkal rendelkeztek, mint a vidéki egyetemisták.

A konstruktum ekvivalens reakciómódok és a közöttük lévő funkcionálisan ekvivalens kapcsolatok arra utalnak, hogy a feltárt megküzdési mintázatok alapját képezhetik egy általános, a győzelemmel és a vesztéssel való megküzdési modell felállításának.

Oláh Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára nyolc éven át volt a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke (2008–2016). A Magyar Pszichológiai Szemle a Magyar Pszichológiai Társaság lapja, ezért a 70. születésnap alkalmából a lap örömmel tiszteleg munkássága előtt kollégáinak és tanítványainak tematikusan összegyűjtött, a folyóirat szabályainak megfelelően referált tudományos cikkeivel, amelyeket a szám vendégszerkesztői, Urbán Róbert, Nagy Henriett és Magyaródi Tímea felügyeltek. A lap főszerkesztője a szerkesztőség nevében is boldog születésnapot kíván Oláh Attilának.

The mechanisms leading to the development of eosinophilia were investigated in 65 patients with immunodermatological disorders, including the role of eosinophilotactic cytokines and the possible involvement of human T-cell leukemia virus, HTLV. HTLV-1 gag proviral sequences were revealed in two cases of lymphoproliferative disorders such as angiolymphoid hyperplasia with eosinophilia (ALHE) and CD4+ cutaneous lymphoma, respectively. Increased level of GM-CSF was detected in 33% of disorders studied. Elevated level of IL-5 and eotaxin was detected in 27% and 30%, respectively, of patients with bullous diseases. Elevated level of GM-CSF and eotaxin was found in 33% and 46%, respectively, of patients with inflammatory diseases. Neither of the four cytokines, however proved to be responsible alone or together for the induction of eosinophilia. The possible indirect role of human retroviruses through induction of eosinophilic chemotactic cytokines is hypothesized.

A tanulmány felsorolja a heredaganatok előfordulási gyakoriságát, a patológiai megoszlást és a prognosztikai faktorokat. A műtéti beavatkozás előtt végzett tumormarker-meghatározások a későbbi terápia alapját képezik, figyelembe véve a képalkotó eljárások adatait is. A szerzők a seminoma és a nem seminoma stádium szerinti kezelését ismertetik. Seminoma kezdeti stádiuma esetén a monokarboplatin-kezelés a sugárterápiával egyenértékű. A jelenleg elfogadott másodlagos, illetve harmadlagos kemoterápiás lehetőségek is felsorolásra kerülnek. A csírasejtes heredaganatok komplex ellátásakor nemcsak a jó terápiás válasz elérését, hanem a kezelés késői károsodásait is figyelembe kell venni.

Abstract

The processing of any noisy stimuli requires extra means from the nervous system. Several electrophysiological studies have proved that the processing of noise starts approximately 150–200 milliseconds after stimulus onset. This is suggested by the fact that the amplitude of the face-selective N170 component has been reduced and its latency prolonged by adding Gaussian noise to a face stimulus while the earlier P100 component is not influenced by added noise. While previous studies tested the electrophysiological correlates of noisy face perception in humans, the nature of added noise has not been studied yet in relation to face processing. Our goal was to distinguish the effects of added phase-noise from that of another irrelevant, overlapping non-face object (a car) on the electrophysiological correlates of human face processing. Subjects performed a two-alternative gender discrimination task with seven levels of difficulty, equalised between the phase-noise and overlapping object conditions. We found that the first component where an amplitude reduction took place was the N170 component when adding phase-noise to the face stimuli but not in the overlapping object condition. The amplitude of the later positive P220 component, on the other hand, increased significantly in both noisy conditions. Our results suggest that the processing of phase-noise starts in the time range, reflected by the N170 component, while the interaction of a face and of another overlapping irrelevant stimulus does not happen until the P220 component.

Absztrakt:

Az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzések kialakulásában nagymértékben szerepet játszhat a kontaminált kéz. A megfelelő időben és technikával elvégzett kézhigiéné a betegbiztonság elengedhetetlen eszköze, ugyanakkor, ha az egészségügyi dolgozót téves meggyőződései és hiedelmei meggátolják a magas szintű kézhigiénés compliance megvalósításában, akkor ez jelentősen ronthatja a betegellátás minőségét. Számos vélt gondolat és téves tudás befolyásolhatja a dolgozói attitűdöt, és gyakran alaptalan meggyőződések állnak a nem megfelelő kézhigiénés compliance hátterében. Az evidenciák felkutatása, elemzése és közérthető ismertetése rendszeres oktatás és továbbképzés formájában – kiemelve a kézhigiéné elméleti és gyakorlati aspektusait – segíthet elsajátítani és rögzíteni a helyes technikát és az evidencián alapuló ismereteket. Orv. Hetil., 2017, 158(6), 212–219.

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be. Módszer: A felmérés a Magyarországon 2013. december 31-ig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság mikroelem-bevitelét reprezentálja. Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése. Következtetés: A magas nyomelemtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hazánkban elenyésző, táplálkozás-egészségügyi szempontból előnyös lenne ezen élelmiszerek, valamint nők esetében a vasbevitelhez hozzájáruló egyéb élelmiszercsoportok (például húsok, gyümölcsfélék) fogyasztásának növelése. Nélkülözhetetlen továbbá a korszerű ajánlásoknak megfelelő táplálkozás fontosságának kommunikációja, valamint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása a teljes lakosság számára. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810.