Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Márta Radnai x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségügyi ellátások közül a fogászati beavatkozások száma a legmagasabb, és a finanszírozása is jelentős kiadásokat jelent. Célkitűzés: A vizsgálat célja négy európai ország egészségügyi rendszerének összehasonlítása a közösségi fogászati ellátás oldaláról. Módszer: A fogászati ellátásra fordított összegek és módszerek összehasonlításának alapját az egészségbiztosítók által biztosított adatok képezték. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékelték: a közösségi fogászat arányszámait és a legfontosabb, szájegészséghez kapcsolódó indexeket. Az általános fogászati ellátások közül a prevenciós, konzerváló fogászati, endodonciai és szájsebészeti beavatkozásokat választották. Eredmények: Az egy aktív fogorvosra jutó lakosok száma Németországban (1247 lakos/fogorvos) a legkedvezőbb, míg Magyarországon (2020 lakos/fogorvos) a legrosszabb. A szájegészséghez kapcsolt indikátorok szignifikáns különbséget mutatnak a nyugat- és kelet-európai országok között. Ezzel ellentétben a teljes foghiányos lakosok százalékában nincsenek jelentős különbségek. A közösségi fogászati ellátás finanszírozására fordított összeg jelentősen magasabb Németországban és az Egyesült Királyságban. Következtetések: A fogászati ellátás finanszírozása jelentősen különbözik a vizsgált országokban. Orv. Hetil., 2016, 157(14), 547–553.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tibor Novák, Márta Radnai, Zoltán Kozinszky, Nándor Práger, László Hodoniczki, István Gorzó, and Gábor Németh

Absztrakt:

Bevezetés: A terhesség alatti fogágybetegségek és az azok szülészeti következményei közötti összefüggések elemzése egyre szélesebb körben kutatott és bővülő témakör. A páciensek megfelelő szájhigiénia iránti motivációja és szükséges esetben a biztonságosan és hatékonyan kivitelezhető professzionális szájhigiénés kezelések kiemelt pontjai kell, hogy legyenek a várandósgondozásnak. Célkitűzés: A jelen tanulmányban a terhesség alatt elvégzett professzionális szájhigiénés kezelés hatásait elemeztük, szülészeti szempontokból. Módszer: A szerzők a fenyegető koraszülés miatt megfigyelt terhesek esetében prospektív randomizált tanulmányban vetették össze a csak fogászati szűrésen (n = 71), illetve ezzel egy időben fogászati kezelésen is (n = 79) átesett várandósok szülészeti mutatóit. Statisztikai analízis: A kezelt és nem kezelt csoportok egyszerű összehasonlítását kategorikus változók esetében khi-négyzet-, míg folytonos változók esetében t-próbával végeztük. A perinatológiai kimenetel kategorikus faktorainak elemzése esetén a változók egybevetésekor kapott kockázati esélyhányadosok összehasonlítása a gingivitises és krónikus fogágybetegségben szenvedő terheseknél Mantel–Haenszel-próbával történt. A kezelés hatékonyságát befolyásoló tényezők összehasonlításában többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. A statisztikai szignifikancia határát 5%-ban határoztuk meg. Eredmények: A krónikus fogágybetegségben szenvedő terheseknél, a kezelésen átesett csoportban az újszülöttek súlya szignifikánsan magasabb volt, mint a nem kezelteknél (2990 ± 582,3 g vs 2568,1 ± 699,1 g, p = 0,005). A szülésnél észlelt terhességi kor a fogágybetegségben szenvedőknél kezelés hatására szignifikánsan magasabb volt, mint a nem kezelt csoportban (37,3 ± 1,9 vs 36 ± 2,9 hét, p = 0,027). A kezelés hatására a terhességi kor prolongálását észleltük mindkét csoportban, kifejezettebb szignifikanciaértékkel a gingivitisszel rendelkezők esetében, mint a krónikus fogágybetegségben szenvedőknél (p = 0,02 vs p = 0,043). Következtetés: A terhesség alatt elvégzett fogászati kezeléseknek jótékony hatásuk volt a terhesség prolongálására, és ilyen módon a koraszülés okozta perinatalis szövődmények csökkentésére. Orv Hetil. 2018; 159(24): 978–984.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Anette Stájer, Edit Urbán, István Pelsõczi, Erzsébet Mihalik, Zoltán Rakonczay, Katalin Nagy, Kinga Turzó, and Márta Radnai

Fluorides may affect the oxide layer on titanium surface. Caries preventive mouthwashes or gels contain fluorides and are applied at low pH. The aim of the present work was to study whether various concentrations of fluoride at acidic pH cause changes in the surface structure on the polished region of Ti implants, and alter the adherence and colonization of bacteria. Commercially pure Ti grade 4 discs with a polished surface were treated with a mouthwash containing 0.025% fluoride, a gel containing 1.25% fluoride or a 1% aqueous solution of NaF (pH 4.5). The change of surface roughness of the samples and the colonization of Porphyromonas gingivalis strains were studied by scanning electron microscopy after 5 days of anaerobic incubation. The quantity of the bacterial protein was determined by protein assay analysis. Agents with high fluoride concentration at acidic pH increased the roughness of the Ti surface. A slight increase in the amount of bacteria was found on the surfaces treated with 1% NaF and gel in comparison with the control surface. This study suggested that a high fluoride concentration at acidic pH may hinder the development of a healthy transgingival epithelial junction on Ti implants, due to bacterial colonization.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gyula Marada, Ákos Nagy, Andor Sebestyén, Antal Zemplényi, Márta Radnai, and Imre Boncz

Absztrakt:

Bevezetés: Hazánkban az arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok száma és szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a maxillofacialis aktív fekvőbetegosztályok aktuális teljesítménymutatóinak a bemutatása, valamint e mutatók alapján az ellátóhelyek összehasonlítása. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által leszerződött, illetve finanszírozott ágyak számát vettük alapul. Az összevetéshez használt teljesítményadatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékeltük: az ágyszámok megoszlása intézeti típus szerint, a finanszírozási esetek száma, a súlyszám összege, a case-mix index, az elszámolt ápolási napok száma, az ágykihasználtság, valamint az átlagos ápolási idő. Eredmények: A vizsgált időszakban az aktív ágyak 40%-a (65) volt egyetemi klinikán. Ehhez hasonló megoszlást mutat a finanszírozási esetek száma is. Az egyetemi klinikákon magasabb a súlyszámösszeg, és a case-mix index értéke is. A arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok ágykihasználtsága (45,75%) elmarad az országos átlagtól. Következtetés: A vizsgált időszakban az indikátorok az egyes intézményeknél jelentős eltéréseket mutattak. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447–453.

Restricted access

Absztrakt:

Anatómiai és funkcionális szempontból a stomatognath rendszer szoros kapcsolatban van a gerincoszlop nyaki csigolyáival. A köztük lévő neuromuscularis kapcsolat miatt ez fontos határterület fogorvosok és ortopéd orvosok számára. Esetismertetésünkben bemutatjuk, hogy milyen módon változott az állkapocsízület funkciója egy idiopathiás scoliosisos páciens ortopédiai műtéti korrekciójának hatására. A 15 éves fiatalkori idiopathiás scoliosisos nőbeteg gerincferdülésének korrekciójára 2016-ban került sor. A műtétet megelőző napon és 10 hónappal később funkcióanalitikai vizsgálatot végeztünk ultrahangalapú jelzőkészülékkel. A mozgástartomány-vizsgálat jelentős javulást mutatott. A szájnyitáskor korábban fennálló 8 mm-es jobbra deviáció 2 mm-re csökkent. A bal oldalmozgáskor látott blokk a 10 hónapos kontroll során teljesen szabaddá vált, illetve az eredeti aszimmetrikus protrusio majdnem teljesen szimmetrikus lett. Vizsgálatunk eredményeit értékelve elmondhatjuk, hogy a mandibula mozgásai, deviációja, valamint a mozgástartományt leíró értékek is lényegesen javultak tíz hónappal a műtét után. Tekintettel arra, hogy a páciens temporomandibularis ízületi diszfunkciós kezelést nem kapott, feltételezzük, hogy kapcsolat volt a gerincoszlop és az állkapocsízület funkciója között. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2144–2149.

Restricted access