Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: Márta Szabó x
Clear All Modify Search
Authors: Márta Fülöp and Zsófia Éva Szabó

Jelen tanulmány a kötődéselméletet a kulturális összehasonlító vizsgálatok tükrében mutatja be. A kötődés jelenségét univerzálisnak fogadja el, de a klasszikus elmélet által leírt legfőbb fejlődési kritériumokat és a különböző kötődési mintázatok megnyilvánulásait kulturálisan meghatározottnak tekinti. Áttekintést nyújt azon vizsgálatokról, amelyek az elmúlt mintegy hat évtizedben a kötődés kultúrközi különbségeinek témakörében születtek.

Elsőként tárgyalja az úgynevezett étikus vizsgálatokat, amelyek a kulturális különbségeket elsősorban a különböző kötődési mintázatok előfordulási gyakoriságában ragadják meg, majd sorra veszi az émikus megközelítéseket, amelyek a kötődéselmélet számos alaptételét kérdőjelezik meg, így például az anya—gyerek kapcsolat monotropizációját, illetve etnocentrikusnak tekintik az anyai érzékenység megnyilvánulási kritériumait. A tanulmány azt a nézetet képviseli, hogy a kötődési folyamatok a gyermeket körülvevő biológiai és társadalmi környezethez történő legjobb alkalmazkodást szolgálják, és ha a társadalmi-kulturális közeg az euro-amerikaitól eltérő, akkor a kötődés folyamatai is eltérőek lesznek.

Restricted access
Authors: Attila Frigy, Márta Germán-Salló, Lehel Máthé and Mónika Szabó

Absztrakt:

A diabetes és szívelégtelenség társulása igen gyakori, ugyanakkor a két kórkép patofiziológiája és kórlefolyása is számos ponton találkozik. Napjainkban a rendelkezésre álló antidiabetikus gyógyszerek spektruma rendkívül széles, a klasszikus szerektől (inzulin, biguanidok, szulfanilureák) a legmodernebbekig (gliptinek, gliflozinok) terjed. Ezeknek a gyógyszereknek a cardiovascularis hatásai sokrétűek, ismeretük fontos a mindennapi gyakorlatban, ugyanis előnyben részesül a szívelégtelenség szempontjából biztonságos szerek alkalmazása. Munkánk áttekintést nyújt az egyes gyógyszercsoportokról – a hatásmechanizmus, valamint a főbb képviselők bemutatása után ismertetjük a cardiovascularis rendszerre és ezen belül a szívelégtelenségre gyakorolt hatásokat, megemlítve a fontosabb klinikai vizsgálatok eredményeit is. Az adatok egyértelműen alátámasztják a metformin és a gliflozinok kedvező és a thiazolidindionok káros hatását szívelégtelenségben. A többi gyógyszercsoport alkalmazása megengedett szívelégtelenség esetén, de fontos a dekompenzáció jeleinek folyamatos monitorozása. Orv. Hetil., 2017, 158(5), 163–171.

Restricted access
Authors: Julianna Lipták-Váradi, Márta Széll, János Szabó, Andrea Szabó, Melinda Vanya, Lilla Kató and Károly Szili

Műszaki és orvos szakemberekből álló kutatócsoportunk egy hosszabb kutatást végez arra vonatkozóan, hogy az otthoni mikrokörnyezet különböző összetevői milyen hatással vannak szervezetünkre és egészségünkre. Az otthoni környezet kiemelt fontosságú, mivel életünk nagy részét itt töltjük, feltöltődésünk, pihenésünk színtere. Napjainkban számos tudományterület foglalkozik az új anyagok, technológiák, szokások elterjedésének hatásaival. A különböző kutatások eredményei azt mutatják, számos betegség kialakulása köthető a beltéri környezetek nem megfelelő kialakításához. A beltéri környezetet komplex paraméterrendszer alakítja ki, amelynek felépítését be is mutatjuk cikkünkben. Vizsgálatunk bonyolult, sok összetevőt szükséges figyelembe venni. Ezen kezdeti vizsgálatok alapján tudunk a továbbiakban egyszerűsítési lehetőségeket javasolni, megállapítani, melyek azok az összetevők, amelyek egyes célcsoportokat különösen érintenek, kiemelendően kezelendők. Meg kell továbbá vizsgálni, hogy ezen paraméterek interakciója milyen hatást ér el (az eddigi kutatások főleg az egyes hatásokkal külön-külön foglalkoztak). Továbbá célszerű a betegségek gyógyítása helyett a megelőzésre, az egészséges belső terek kialakítására helyezni a hangsúlyt. Jelen vizsgálatok speciálisan az otthoni mikrokörnyezet kérdésével foglalkoznak, azonban a gondolatok adaptálhatók — részben módosítandók — irodaépületek, munkahelyek, közösségi terek esetére is. Ezen cikk ismerteti a kutatás elméletének alapjait, amelyre a további lépések épülnek.

Restricted access
Authors: Erika Gál, László Daróczi-Szabó and Márta Daróczi-Szabó

Abstract

This paper presents results on three medieval avian bone assemblages found at Debrecen-Monostor-erdő and Debrecen-Tócó-part. respectively. Domestic chicken yielded most of the bird remains to evidence the exploitation of adult birds for egg production and flock maintenance in particular. In addition. feather harvesting and fat production could have been the target of goose (and possibly duck) husbandry. Although the goose bone sizes resemble the greylag goose. the keeping of an unimproved form of domestic goose rather than the hunting of the wild ancestor is suggested by the structure of the assemblage and the presence of healed bones. Wild birds seem to have been rarely consumed by the settlers of the two villages. but the feathers or wings or carcasses of diurnal birds of prey and crows may have been used for special purposes. Either killed for their symbolic meaning or only persecuted for protecting the backyard animals. the red kite (Milvus milvus) and the hen harrier (Circus cyaneus) represent new species for the medieval avifauna of Hungary. similarly to the Northern shoveler (Anas clypeata) and the Northern lapwing (Vanellus vanellus) that could have been hunted in the marshy environment provided by the Tócó creek. Moreover. the use of trained saker falcon (Falco cherrug) for hawking cannot be excluded either. In addition to the exploitation of birds for the abovementioned goods and values. two needle cases made from goose bones evidence the utilization of their skeletal parts as raw material for producing artefacts as well.

Restricted access
Authors: Éva Tékus, Mónika Kaj, Edina Szabó, Nikolett Szénási, Ildikó Kerepesi, Mária Figler, R. Gábriel and Márta Wilhelm

Several studies have described high correlation of salivary and blood lactate level during exercise. Measuring the effectiveness and intensity of training, lactate concentration in blood, and lately in saliva are used.The aim of our study was to evaluate the correlation between the concentration and timing of salivary and blood lactate level in endurance athletes and non-athletes after a maximal treadmill test, and to identify physiological and biochemical factors affecting these lactate levels.Sixteen volunteers (8 athletes and 8 non-athletes) performed maximal intensity (Astrand) treadmill test. Anthropometric characteristics, body composition and physiological parameters (heart rate, RR-variability) were measured in both studied groups. Blood and whole saliva samples were collected before and 1, 4, 8, 12, 15, 20 min after the exercise test. Lactate level changes were monitored in the two groups and two lactate peaks were registered at different timeperiods in athletes. We found significant correlation between several measured parameters (salivary lactate — total body water, salivary lactate — RR-variability, maximal salivary lactate — maximal heart rate during exercise, salivary- and blood lactate −1 min after exercise test). Stronger correlation was noted between salivary lactate and blood lactate in athletes, than in controls.

Restricted access
Authors: Csaba Bence Farkas, Dávid Petrétei, Gergely Babinszky, Gábor Dudás, Gergő Szabó, Csaba Bognár and Márta Jäckel

Absztrakt:

A 2019. év végén, elsőként a kínai Vuhan városában megjelenő, SARS-CoV-2 béta-koronavírus okozta járványt 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítette az Egészségügyi Világszervezet. Magyarországon 2020. március 4-én jelentették az első megerősített COVID–19-esetet, s március 15-én vesztette életét az első, új típusú koronavírussal fertőzött beteg. Az elhunyt halálának pillanatában nem állt rendelkezésre központi, egységes irányelv, mely tisztázta volna a szükséges óvintézkedések körét, illetve egyértelmű leírást nyújtott volna a tetem biztonságos kezeléséhez. A halottak patológiai osztályra való szállítása, tárolása, esetleges boncolása, majd végső nyughelyre helyezése, ezek mikéntje számtalan kérdést vet fel. A fertőző betegségekre, illetve a halottakkal kapcsolatos teendőkre vonatkozó hatályos jogszabályok nem tartalmaznak elégséges információt egy COVID–19-fertőzött beteg halála utáni feladatok végrehajtását illetően. Az országos tisztifőorvos március 19-én felfüggesztette a boncolások elvégzését, a törvényszéki boncolások kivételével, azonban a szállítás, tárolás továbbra is problémát jelent. Bár 2020. március 21-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Szakmai Kollégiumának Patológia Tagozata kiadott egy hivatalos eljárásrendet, az ebben foglalt ajánlások a szakirodalom szűkebb spektrumát reprezentálják, több helyütt kiegészítésre szorulnak. Sajnálatosan a nemzetközi szakirodalomban szintén – a fontosságához mérten – alulreprezentált a post mortem eljárásokra vonatkozó adat. További problémát jelent, hogy a járványok okozta krízishelyzetek áldozatainak kezelésére írt cikkekben a fellelhető algoritmusok a magyarországitól eltérő jogi környezet mellett eltérő szervezeti és erőforrásbeli lehetőségekkel számolnak, mely körülmények a hazai adaptálást jelentősen nehezítik. Cikkünkben a szakirodalmi összefoglaláson túl a COVID–19-gyanús, valószínűsített és megerősített páciensek kezelésében részt vevő egészségügyi dolgozók, valamint a potenciálisan érintett patológiai osztályok számára kivitelezhető, az ellátók biztonságát növelő javaslatokat, ajánlásokat fogalmazunk meg.* Orv Hetil. 2020; 161(17): 713–722.

Open access
Authors: István Lőrincz, Zoltán Szabó, József Simkó, Eszter Szánthó, Kitti Barta, Márta Füzi and Gyula Szigeti

A vegetatív idegrendszer fontos és döntő szerepet játszik a pitvarfibrilláció kialakulásában, fenntartásában, fennmaradásában és megszűnésében. Az autonóm tónus befolyásolhatja az aritmia szubsztrátját és a triggermechanizmusokat. Összefoglaló munkánkban áttekintjük a vegetatív idegrendszer és a pitvarfibrilláció kapcsolatát, leírjuk a speciális neuroanatómiai viszonyokat, ismertetjük a baroreflex és más autonóm reflexek szerepét a pitvarfibrilláció elindításában, fenntartásában és megszűnésében. Kitérünk továbbá arra, hogy a pitvarfibrilláció kuratív gyógyítására alkalmazott percutan katéterablatio, a pulmonalis vénák izolációjának kiegészítése neuroablatióval hogyan és milyen mechanizmusok alapján befolyásolhatja ezen autonóm hatásokat s azok következményeit. Befejezésül kísérletet teszünk a gyógyszeres terápia összefoglalására. A vagális és adrenerg pitvarfibrilláció elkülönítése napjainkban még csak igen csekély terápiás konzekvenciával jár.

Restricted access

Míg a múltban az autológ csontpótlást a maxillofacialis sebészetben szinte csak a mandibuladefektusok helyreállítására és a hasadékos betegek oszteoplasztikájához alkalmazták, addig ma már inkább implantológiai célokra használják fel a saját csont (spongiosa vagy corticalis, vagy mindkettő) szabad transzplantációját. A csontpótlás arany standardját még mindig az autológ csont jelenti. Ez annak ellenére így van, hogy a csontpótlók széles választéka áll rendelkezésre, és velük egyes esetekben a saját csonttal egyenértékű új csontot lehet képezni. Autológ csontot gyakran intraoralis forrásokból nyernek, de ha nagyobb mennyiségű spongiosára van szükség, ezek a helyek (mentum, alsó állcsont retromolaris területe, processus muscularis stb.) nem megfelelőek. Az extraoralis donorhelyek közül a leggyakrabban használt terület a crista ilei, de a tibia proximalis epiphysise is megfelelő erre a célra. Tekintettel arra, hogy intézetünkben az utóbbi időben mindkét helyről aránylag nagyobb számú betegen végeztünk csonttranszplantációt, a két donorhely morbiditási adatait kívántuk összehasonlítani. 2007. március és 2007. november között (tehát kilenc hónap alatt) 14 beteg esetében végeztünk tibiából vett csonttal sinuselevációt. Harmincnyolc beteg esetében vetünk crista ileiből csontot hasadék-oszteoplasztika miatt. Az összehasonlítás alapjául a posztoperatív klinikai vizsgálatok, a betegek panaszai és a donorhely morbiditásának objektív vizsgálata szolgált. Klinikailag a betegek mindkét műtétet jól tolerálták. A beavatkozás napján a mobilizálás megtörtént, lényeges posztoperatív szövődmény nem volt. Mindkét típusú műtét után 1-1 esetben kisebb haematoma jelentkezett. A betegek posztoperatív panaszai között lényeges különbség volt: a crista ileiből történő csontvétel után a járás még 10-14 napig – bár egyre kisebb mértékben, de – nehezített volt. A tibia esetében két nap múlva a betegeknek járáskor nem voltak fájdalmai. A donorhely morbiditása tekintetében a csípőműtét után elhúzódó (1-2 hét) ödéma, egy esetben a n. cutaneus femoris lateralis beidegzési területének paresztéziája jelentkezett, míg a tibia esetében csupán egy esetben észleltünk kisebb seromát. Klinikai tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy amennyiben augmentáció céljából 10-15 cm³ spongiosát szeretnénk nyerni, és nincs szükség corticalisra, a beteg számára kevésbé megterhelő a csontot a tibia proximalis epiphysiséből nyerni.

Open access
Authors: István Lőrincz, Eszter Szánthó, József Simkó, Zoltán Szabó, Kitti Barta, Márta Füzi and Gyula Szigeti

A mikrovolt T-hullám-alternáns, angolul microvolt T-wave alternant (µV-TWA), a T-hullám amplitúdójának ütésről ütésre történő mikrovoltszinten mérhető váltakozása. Mivel ez a változás igen kicsi, csak finom, érzékeny digitális jelfeldolgozó technikával mérhető. Jelenlegi álláspont szerint a µV-TWA megjelenése előre jelezheti a letális, malignus kamrai tachyarrythmiák kialakulásának valószínűségét, a hirtelen szívhalál bekövetkeztét. Az elmúlt tíz évben experimentális és klinikai vizsgálatok próbálták magyarázni a µV-TWA kialakulásának patomechanizmusát és a mögöttes sejtszintű folyamatokat. Azonban a mai napig nem sikerült a µV-TWA-t kialakító celluláris folyamatokat megfelelően tisztázni. Összefoglaló tanulmányunkban áttekintjük azokat a témával foglalkozó közleményeket, amelyek a folyamatban szerepet játszó akciós potenciál repolarizációjában fontosak voltak és áttörést jelentettek az elmúlt években. Részletezzük az akciós potenciál és ionáram-fluktuáció, a citoplazmatikus kalciumkoncentráció-szabályozás, a béta-adrenerg receptorok, valamint a connexinek szerepét a µV-TWA és a következményes kamrai tachyarrhythmiák kialakításában. Ismertetjük továbbá a µV-TWA detektálására jelenleg alkalmazott technikákat, azok felhasználási lehetőségeit a hirtelen szívhalál veszélyeztetettségének felmérésében.

Open access
Authors: Mangesh Nakade, Csilla Pelyhe, Benjámin Kövesi, Krisztián Balogh, Balázs Kovács, Judit Szabó-Fodor, Erika Zándoki, Miklós Mézes and Márta Erdélyi

Short-term (48-hour) effects of 3.74/1.26 mg kg−1 T-2/HT-2 toxin or 16.12 mg kg−1 DON in feed were investigated in the liver of three-week-old cockerels (body weight: 749.60 ± 90.98 g). Markers of lipid peroxidation showed no significant changes. At hour 24, glutathione content in the T-2/HT-2 toxin group was significantly higher than in the control. Glutathione peroxidase activity was significantly higher than the control at hour 24 in the T-2/H-2 toxin group and at hour 48 in the DON group. In the DON group, expression of the glutathione peroxidase 4 gene (GPX4) was significantly lower than in the control at hours 12 and 14, and higher at hour 48. Expression of the glutathione reductase gene (GSR) was significantly lower than in the control at hour 12 in the T-2/HT-2 toxin group, and at hours 12, 24 and 48 in the DON group. However, at hour 36 higher GSR expression was measured in the DON group. Due to the effect of both trichothecenes, expression of the glutathione synthetase gene (GSS) was significantly lower than in the control at hours 24 and 48. In conclusion, T-2/HT-2 toxin and DON had a moderate short-term effect on free radical formation. T-2/HT-2 toxin induced more pronounced activation of the glutathione redox system than did DON.

Open access