Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Márta Szokó x
  • All content x
Clear All Modify Search

A lépruptura a mononucleosis infectiosa ritka szövődménye, a betegek 0,1–0,5%-ánál következik be. Ez a betegség leggyakoribb halálos komplikációja. A mononucleosisra jellemző egyéb tünetek nélkül kialakuló spontán lépruptura különösen ritka, váratlan bekövetkezése miatt a fatális kimenetel lehetőségével fenyeget. A szerzők egy 16 éves, spontán lépruptura miatt splenectomizált fiú esetét ismertetik, akinél a szerológiai vizsgálatok friss Epstein–Barr-vírusinfekciót igazoltak, a mononucleosis infectiosa egyéb tünetei, jelei nélkül. Áttekintik a mononucleosisban kialakuló lépruptura diagnosztikáját és kezelését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Aschenbrenner, Gábor Simon jr., Gizella Mayer, Márta Szokó, István Hartyánszky, András Szatmári, and Gábor Simon

A szerzők egy 12 éves, infektív endocarditises leánybeteg esetét mutatják be, akinek panaszai és tünetei három nappal korábban kezdődtek, és meningealis izgalmi tünetek miatt került sor osztályos felvételére. A klinikai kép, a laboratóriumi paraméterek, a liquorvizsgálat, valamint a hemokultúra Staphylococcus-szepszis és meningitis diagnózisát támasztották alá. A megkezdett terápia mellett a beteg állapotában átmeneti javulás mutatkozott, majd ezzel párhuzamosan hangos szisztolés szívzörej jelent meg. Az echokardiográfiás vizsgálat mitralis billentyű infektív endocarditis diagnózist igazolt. Az ismételt vizsgálatok során észlelt progresszió miatt a beteg áthelyezésre került a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjába, ahol az elvégzett transoesophagealis echokardiográfiás vizsgálat megerősítette a beküldő diagnózist. Ezt követően extracorporalis szívműtét során a mitralis billentyűn lévő vegetációkat eltávolították és a billentyűt plasztikázták. A kezdetben észlelt klinikai tüneteket és a liquoreltérést a koponya-MR-vizsgálat során leírt, szeptikus embolizáció következtében kialakult apró, multiplex agyi infarktusokkal hozták összefüggésbe. Gyógyulását követően a rendszeres kontrollvizsgálatok során neurológiai maradványtünetek nem mutatkoztak, enyhe fokú residualis mitralis regurgitatio mellett a beteg panaszmentessé vált.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Turai, Klára Molnár, Erika Kiss, Márta Szokó, Zita Bauer, and Gábor Simon

A mélyvénás trombózis 18 év alatt ritka megbetegedés, becsült adatok szerint Magyarországon évente 1/100 000 a gyakorisága. Gyermekkorban a végtagi lokalizáció a jellemző, elsősorban újszülött- és serdülőkorban fordul elő. Létrejöttében veleszületett és szerzett hajlamosító tényezők játszanak szerepet. Ritkasága ellenére is gondolnunk kell rá, mivel a diagnózis felállításában történő késlekedés életveszélyt jelenthet a lehetséges szövődmény (pulmonalis embolia), illetve a lokalizáció (központi idegrendszeri vénás sinusok) miatt. A részletes, pontos anamnézis segíthet a kórisme meghatározásában. A szerzők három serdülőkorú betegük kapcsán tekintik át a mélyvénás trombózis etiológiáját, örökletes és szerzett rizikótényezőit, valamint a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket. A gyermekkori mélyvénás trombózis diagnosztikájának buktatói: ritkábban fordul elő, mint felnőtteknél, így nem mindig gondolnak rá, az alvadási laborparaméterek életkorfüggőek, valamint a képalkotó vizsgálatok nehezebben kivitelezhetők. Orv. Hetil., 2010, 38, 1545–1550.

Restricted access