Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: Márta Varga x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A Magyar Terminológia hasábjain a szerző egy korábbi közleményben már foglalkozott a szóalakhasadásnak nevezett jelenséggel (H. Varga 2009: 175–190), amelyben a jelentés és az alak szerinti együttes differenciálódás nem magában az alapszóban (a lexémát reprezentáló szótári szóban), hanem annak toldalékolt formáiban következik be. Ilyen esetben egy-egy szó toldalékos formái már fonológiai, morfológiai felépítettségüknél fogva is elkülönülnek egymástól.

E tanulmányban a szerző a szóalakhasadás két fő típusa közül (1. a jelentésmegoszlást a többalakú tövek idézik elő, pl. éber: éber-en ∼ ébr-en, gyapjú: gyapjú-ja ∼ gyapj-a; 2. a jelentésmegoszlás a toldalékalternációknak köszönhető, pl. hab: hab-zik ∼ hab-ozik, kitűnő: kitűnő-k ∼ kitűnő-ek, fűszeres-t ∼ fűszeres-et) az utóbbi, az eltérő toldalékokban mutatkozó jelentéskülönbségek vizsgálatával foglalkozik. Célja, hogy hozzájáruljon a terminusalkotás módszereinek leírásához, valamint a lexikográfiai és terminográfiai munkálatok elveinek kidolgozásához.

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány egy ritka, ám mind a köznyelvre, mind a szaknyelvre jellemző szóalkotásmódot mutat be, ezzel pedig hozzájárulhat a terminusalkotás módjainak leírásához, valamint a lexikográfiai és terminográfiai munkálatok elveinek kidolgozásához. A példákon illusztrált szóalkotásmód, a szóalakhasadás olyan morfológiai természetű nyelvi folyamat, amelynek során egy szó – akár alapalakjában, akár toldalékolt formáiban – két, esetleg több alakváltozatra bomlik, és az egyes alakváltozatok között részleges vagy teljes jelentésmegoszlás vagy jelentéselkülönülés áll be. A vizsgált jelenség hasznos, egyszersmind „gazdaságos” szóalkotásmódnak tekinthető: az alakváltozatok eltérő jelentésekkel gazdagítják a nyelvet. A szerző megítélése szerint a szóalakhasadásos változatok – mivel alakjuk is, jelentésük is eltérő – leíró szempontból okvetlenül külön lexémáknak, részleges homonimapárnak tekintendők, így külön szótári egységként (lemmaként) kezelendők.

Restricted access

Methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) is currently one of the most prevalent antibiotic-resistant pathogens in hospitals, but it is also emerging as a community-acquired pathogen. We analysed the clinical and microbiological data of the patients in a county teaching hospital regarding MRSA. During the examination period (1996–2010), four outbreaks and one pseudo-outbreak occurred. It also became evident that health care workers and their families are possibly at risk of becoming carriers of MRSA. The importance of the molecular epidemiological investigation (pulsed-field gel-electrophoresis (PFGE)) typing and hygienic measures in order to detect and control MRSA outbreaks must be emphasised. Following infection control guidelines seems to be cost-effective method of controlling the nosocomial transmission of MRSA.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Márta Kotormán, Alexandra Varga, Phanindra Babu Kasi, and János Nemcsók

During the study of inhibition of amyloid fibril formation, α-chymotrypsin protein was developed in 55% ethanol at pH 7.0. We investigated the inhibitory effect of different spices on amyloid fibril formation using turbidity measurements and Congo red binding assays. We found that all spices except the black pepper and caraway seed prevented fibril formation. The highest inhibition was measured with the clove, which reduced the amount of aggregates by 90%. We studied the inhibitory effect of the cloves at different concentrations on aggregation, it was found that the inhibitory activity of clove is dependent on concentration. We have measured the total phenolic content of the spice extracts too. Based on all these findings we have come to the following conclusion: Our results indicate that spices can contain other compounds too – not only phenolic compounds – which influence the formation of amyloid fibrils, and the effectiveness of various phenolic compounds are different.

Restricted access

Az erythroderma a testfelszín csaknem egészét érintő bőrgyulladás, amelyet hyperaemia, bőrmegvastagodás, hámlás jellemez. A testfelület nagy részére lokalizálódó gyulladás az etiológiai tényezőtől függetlenül önmagában is előidézhet életveszélyes állapotot. Parazitafertőzés az erythroderma hátterében extrém ritka. A scabieses megbetegedésért (közismerten rühesség) egy, az atkák családjába tartozó élősködő, a Sarcoptes scabiei var. hominis tehető felelőssé. Míg a „klasszikus” scabies prevalenciája világviszonylatban magas, addig a súlyosabb, veszélyesebb formával – a scabies norvegicával, más néven crustosus scabiesszel – jóval ritkábban találkozhat a klinikus, felismerése és kezelése epidemiológiai szempontból kiemelkedően fontos. A szerzők scabies norvegica két esete kapcsán ismertetik az erythroderma és a scabies differenciáldiagnosztikai problémáit és a fertőzés epidemiológiai jelentőségét.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Miklós Gulyás, Márta Fuchs, Gabriella Rétháti, Annamária Holes, Zsolt Varga, István Kocsis, and György Füleky

Csontszénnel és növényi eredetű bioszénnel tenyészedényes modellkísérletet állítottunk be, hogy feltárjuk a kiválasztott magyarországi talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatásokat. A tenyészedényes modellkísérletben a kezeléseknek megfelelően (0, 1, 2,5, 5 és 10%) 500 cm3-es műanyag edényekbe 200 g talajkeveréket tettünk. Vizsgáltuk a minták AL-oldható P- és K-tartalmát, vízoldható összes sótartalmát, desztillált vizes pH-ját, kötöttségét és szerves-C-tartalmát (Tyurin módszerével).A kísérlet eredményeképpen megállapítható, hogy a csontszén (ABC) bekeverés hatására jelentősen megnőtt az AL-oldható P2O5-tartalom a talajkeverékekben, köszönhetően a csontszén eredendően nagy P-tartalmának.A pH és az összes sótartalom jelentősen nőtt a csontszén (ABC) kezeléseket követően, elsősorban a csontszén nagy ásványianyag-tartalma miatt. A növényi eredetű bioszén (BC) kezelések esetében azonban pH-növekedés csak a nagyobb koncentrációnál volt tapasztalható, az összes sótartalomban pedig nem tapasztaltunk változást. A sótartalom- és pH-növekedés egyik kezelés során sem okozott túlzott sófelhalmozódást. A sótartalom 0,07% körül alakult a legnagyobb dózis esetében is, azonban hosszú távon érdemes figyelmi a sótartalom változását.A növényi eredetű bioszén (BC) bekeverése növelte a kezelt talaj víztartó képességét, kálium- és szerves-szén-tartalmát, míg a csontszén esetében nem tapasztaltunk hasonló hatást. További kutatások szükségesek, hogy újabb információkat kapjunk a bioszenek mezőgazdasági felhasználásáról. Fokozottan igaz ez a csontszénre, mivel a jövőben a foszforutánpótlás alternatívája lehet.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, Sándor Varga, Kálmán Havasi, Barna Babik, Márta Katona, and Gábor Bogáts

A szívsebészet fejlődésének köszönhetően folyamatosan emelkedik azon veleszületett szívbetegek száma, akik megérik a felnőttkort. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy milyen kihívásokkal kell szembesülni e betegek ellátásában. A közleményben a szerzők áttekintik a hazai és nemzetközi adatok alapján a felnőttkorban előforduló, veleszületetten szívhibás betegek kezelésének problémáit. A felnőttkorban felismert egyszerű szívhibák, a műtéti beavatkozások utáni residuumok, kinőtt graftok és billentyűk, a primer, illetve operált coarctatio aortae ellátása továbbra sem jelent problémát. A Senning/Mustard műtéten átesett nagyér-transzpozíciós betegek, illetve „Fontan-keringéssel” korrigált egykamrás betegek nagyon gondos ellenőrzése lenne szükséges az esetleges szívtranszplantáció idejének megállapításához. A szerzők véleménye szerint az emelkedő betegszám ellenére csak célzott betegcsoportok okoznak problémákat. Gondolni kell: 1. a korrekción átesett, panaszmentes betegek (Fallot-IV, Ross-műtét stb.) ellenőrzésére is, 2. a zárt csoportot alkotó Senning/Mustard betegek folyamatos gondozására (mágneses rezonanciás vizsgálat, echokardiográfia, szérum brain natriureticus peptid vizsgálata), 3. az „egykamrás” betegek szívátültetésre való előkészítésére, fokozott figyelemmel a társszerveken (máj, tüdő) kialakuló károsodásra. A magzati kardiológia fejlődése miatt jelentősen csökken a komplex szívhibák száma, ezért a megoldás e betegeknél a csecsemőkori szívátültetés lehetne. Orv. Hetil., 2015, 156(3), 92–97.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Fekete, Vince Pongor, Ágnes Fehér, Márta Veresné Bálint, János Tamás Varga, and Ildikó Horváth

Absztrakt:

Bevezetés: Krónikus obstruktív légúti betegekben a tápanyagok fokozott felhasználása és a szükséglethez képest alacsonyabb energiabevitel miatt alultápláltság alakulhat ki. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni a 40 év feletti, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő emberek tápláltsági állapotát, valamint megvizsgáltuk az összefüggéseket a betegség súlyossága és a betegek tápláltsági állapota között. Módszer: Retrospektív obszervációs vizsgálatot végeztünk az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésfunkciós laboratóriumában 2017. évben megjelent betegek körében; a légzésfunkciós és antropometriai adatokat az egészségügyi elektronikus nyilvántartási rendszerből nyertük ki. A beválasztási kritériumok a 40 év feletti életkor és a COPD diagnózisa voltak. A légúti obstrukció súlyosságát a mért FEV1-értékek alapján GOLD-stádiumok szerint kategorizáltuk. Eredményeinket SPSS Statistics V22.0 programban dolgoztuk fel. Eredmények: A betegek átlagéletkora 66 év volt; a nemi megosztást tekintve 49,3% férfi és 50,7% nő volt. A COPD-s betegek körében az átlagos testtömegindex (BMI) 27,14 kg/m² volt, értéke széles tartományban mozgott: a cachexia, valamint a súlyos obesitas egyaránt előfordult. A FEV1 (ref%)-értékek alapján a 3236 vizsgált beteget GOLD I.: 30%, GOLD II.: 40%, GOLD III.: 23% és GOLD IV.: 7% stádiumba soroltuk be. Pozitív korrelációt találtunk a mért FEV1-értékek és a tápláltsági állapot között (H = 0,2297, r = 0,1401), azaz a cachexia mértéke a betegség súlyosságával összefüggést mutatott. Varianciaanalízis alapján szignifikáns összefüggést találtunk a betegek tápláltsági állapota és a betegség súlyossága között (p<0,001), azaz a magasabb BMI-vel rendelkező betegek jobb tüdőfunkcióval rendelkeztek. Következtetés: A malnutritio kedvezőtlen hatású a légzésfunkcióra, gyengül a légzőizmok teljesítménye. Vizsgálatunkban a BMI növekedésével a FEV1-értékek javultak, tehát a BMI hasznos mutató lehet a COPD-s betegek légzésfunkciós prognózisának előrejelzésében. Orv Hetil. 2019; 160(23): 908–913.

Open access

Scapuladyskinesis: a vállelváltozások origója?

Scapular dyskinesis: the origo of shoulder lesions?

Orvosi Hetilap
Authors: Dominik Norbert Kovács, Márton Moldoványi, Veronika Varga, Márta Hock, and Eleonóra Leidecker

Összefoglaló. Bevezetés: A megváltozott statikus és/vagy dinamikus lapockapozíciót, azaz a scapuladyskinesist gyakran vonják párhuzamba a vállelváltozásokkal. Mindemellett a lapocka kinematikai eltérései nagy számban jelen lehetnek tünetmentes egyéneknél is, melegágyat biztosítva a későbbi vállelváltozások kialakulásának. Célkitűzés: Munkánk fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet ezen problémakör fontosságára, valamint hogy megvizsgálja a scapuladyskinesis előfordulásának gyakoriságát és körülményeit az átlagpopulációban. Módszer: Mintánk 70 főből állt (átlagéletkor: 22,17 ± 1,77 év). 67%-uk férfi, míg 33%-uk nő volt. A scapuladyskinesis fennállását McClure-féle ’Scapular Dyskinesis Test’-tel vizsgáltuk. A résztvevők vállfájdalmának intenzitását vizuális analóg skála segítségével, habituális testtartásukat fotogrammetriás módszerrel, főbb lapockastabilizáló izmaik izomerejét pedig Kendall-féle manuális izomerőtesztekkel mértük fel. Mindemellett felvettük antropometriai adataikat, valamint megkérdeztük, hogy milyen gyakran végeznek sporttevékenységet. Eredmények: A résztvevők 53%-ánál találtunk valamilyen fokú scapuladyskinesist. A habituális testtartást vizsgáló fotogrammetriás felmérés eredményei és a scapuladyskinesist mérő McClure-féle teszt eredményei között szignifikáns összefüggést találtunk (p = 0,01). A sportolási gyakoriság és a scapuladyskinesis előfordulása között jelentős összefüggést tapasztaltunk (p = 0,01). A fájdalom erőssége és a scapuladyskinesis előfordulása között szignifikáns volt az összefüggés (p = 0,03). A scapuladyskinesist mérő McClure-féle teszt és az azonos oldali felső végtagon izomerő-csökkenést mutató tesztek eredményei között szintén szignifikáns összefüggést tapasztaltunk (p = 0,01). Következtetés: Az elit sportolók mellett az átlagos populációban is jelentős mértékben jelen lehetnek a lapocka kinematikai eltérései. Mindez jelentős összefüggésben állhat az adott személy életmódjával és egészségmagatartásával, valamint kiemelt szerepet játszhat a krónikus vállfájdalom kialakulásában. Orv Hetil. 2021; 162(15): 587–594.

Summary. Introduction: The altered static and/or dynamic scapular position, i. e., scapular dyskinesis, is often paralleled with shoulder pathologies. However, shoulder kinematic abnormalities may also be present in large numbers in asymptomatic individuals. Objective: The main goal of our work was to draw attention to the importance of scapular dyskinesis in shoulder pathologies. Method: The final sample consisted of 70 people (average age: 22.17 ± 1.77 years), 67% of them was male and 33% female. The presence of scapular dyskinesis was assessed by McClure’s Scapular Dyskinesis Test. Visual analog scale was used to examine the shoulder pain of the participants, photogrammetric method was used to document their habitual posture. Kendall’s manual muscle testing methods were used to determine the muscle strength of the individual muscles of the shoulder girdle; we also recorded their anthropometric data and asked them about their sporting habits. Results: In 53% of the participants, some degree of scapular dyskinesis was found. We observed significant correlation between the sporting habits and scapular dyskinesis (p = 0.01). Significant correlation was observed between the posture and scapular dyskinesis (p = 0.01). Between the strength of pain and the dyskinesis, we found a significant correlation (p = 0.03). There was a significant correlation between the results of the McClure’s test and the tests showing muscle strength loss around the scapula (p = 0.01). Conclusion: In addition to elite athletes, scapular dyskinesis may also be significantly present in the average population and can play a key role in the development of shoulder pain. Orv Hetil. 2021; 162(15): 587–594.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, Márta Katona, Krisztina Kádár, Asztrid Apor, Sándor Varga, Judit Simon, Attila Tóth, Tünde Karácsony, and Gábor Bogáts

Absztrakt

Az aorta–bal kamra tunnel egy ritka veleszületett szívfejlődési rendellenesség, az aortabillentyűt megkerülő kóros kapcsolat az aorta és a bal kamra között. A szerzők egy 14 éves fiú esetét ismertetik, akinél a jobb Valsalva-tasakban, az eredésénél pericardiumfolttal zárták a tunnelt. A kétdimenziós echokardiográfiás anatómiai diagnózist háromdimenzios vizsgálattal egészítették ki és mágneses rezonanciavizsgálattal erősítették meg. Esetük az első az irodalomban, amelynél a fenti komplex diagnosztikát alkalmazták a pre- és posztoperatív kezelés során. Az újonnan alkalmazott transthoracalis háromdimenziós módszerrel optimalizálható az aorta–bal kamra tunnel anatómiai és hemodinamikai diagnosztikája és posztoperatív utánkövetése. Orv. Hetil., 2015, 156(28), 1140–1143.

Open access