Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: Márton Kolossváry x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt:
Bevezetés: A coronaria komputertomográfiás angiográfia az egyetlen nem invazív vizsgálómódszer, amely a plakkok mennyiségéről, helyéről, illetve szerkezetéről ad információt, így alkalmas a koszorúér-betegség, illetve a fokozott rizikójú betegek azonosítására. Nagy esetszámú regiszterek létrehozásának legfőbb nehézségét a vizsgálati eredmények adatbázisba és a kórházi informatikai rendszerbe párhuzamosan történő kettős rögzítése jelenti. Célkitűzés: A coronaria komputertomográfiás vizsgálatok eredményeinek kutatásban való felhasználásához megbízható regiszter kialakítása. Módszer: Klinikai leletezéssel egy időben tudományos igényű adatrögzítést is lehetővé tevő strukturált leletezőeljáráson alapuló regisztert alakítottunk ki. Az adatbevitelt követően automatikusan hozzuk létre a nemzetközi irányelveknek megfelelő leletet. Eredmények: 2014. augusztus 1. és 2015. szeptember 1. között 2866 beteg adatát rögzítettük. A betegek 77,03%-ánál találtunk coronariaplakkot, amelynek 33,18%-a kalcifikált elváltozás. Súlyos fokú szűkülettel 13,71%-uk rendelkezett. Következtetések: A strukturált leletezés használata növeli az adatbevitel sebességét, kiiktatja a kettős adatbevitelt és csökkenti a hibalehetőségek számát. További célunk egy országos rendszer, az Országos Plakk Regiszter és Adatbázis létrehozása. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 106–110.
Abstract
In recent years, coronary computed tomography angiography (CCTA) has emerged as an accurate and safe non-invasive imaging modality in terms of detecting and excluding coronary artery disease (CAD). In the latest European Society of Cardiology Guidelines CCTA received Class I recommendation for the evaluation of patients with stable chest pain with low to intermediate clinical likelihood of CAD. Despite its high negative predictive value, the diagnostic performance of CCTA is limited by the relatively low specificity, especially in patients with heavily calcified lesions. The discrepancy between the degree of stenosis and ischemia is well established based on both invasive and non-invasive tests. The rapid evolution of computational flow dynamics has allowed the simulation of CCTA derived fractional flow reserve (FFR-CT), which improves specificity by combining anatomic and functional information regarding coronary atherosclerosis. FFR-CT has been extensively validated against invasively measured FFR as the reference standard. Due to recent technological advancements FFR-CT values can also be calculated locally, without offsite processing. Wall shear stress (WSS) and axial plaque stress (APS) are additional key hemodynamic elements of atherosclerotic plaque characteristics, which can also be measured using CCTA images. Current evidence suggests that WSS and APS are important hemodynamic features of adverse coronary plaques. CCTA based hemodynamic calculations could therefore improve prognostication and the management of patients with stable CAD.
Abstract
Combined anatomical and functional evaluation of coronary artery disease (CAD) using computed tomography (CT) has recently emerged as an accurate, robust, and non-invasive tool for the evaluation of ischemic heart disease. Cardiac CT has become a one-stop-shop imaging modality that allows the simultaneous depiction, characterization, and quantification of coronary atherosclerosis and the assessment of myocardial ischemia. Advancements in scanner technology (improvements in spatial and temporal resolution, dual-energy imaging, wide detector panels) and the implementation of iterative reconstruction algorithms enables the detection of myocardial ischemia in both qualitative and quantitative fashion using low-dose scanning protocols. The addition of CT perfusion (CTP) to standard coronary CT angiography is a reliable tool to improve diagnostic accuracy. CTP using static first-pass imaging enables qualitative assessment of the myocardial tissue, whereas dynamic perfusion imaging can also provide quantitative information on myocardial blood flow. Myocardial tissue assessment by CTP holds the potential to refine risk in stable chest pain or microvascular dysfunction. CTP can aid the detection of residual ischemia after coronary intervention. Comprehensive evaluation of CAD using CTP might therefore improve the selection of patients for aggressive secondary prevention therapy or coronary revascularization with high diagnostic certainty. In addition, prognostic information provided by perfusion CT imaging could improve patient outcomes by quantifying the ischemic burden of the left ventricle. The current review focuses on the clinical value of myocardial perfusion imaging by CT, current status of CTP imaging and the use of myocardial CTP in various patient populations for the diagnosis of ischemic heart disease.
Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: A hypothermiás kezelésben részesült hypoxiás-ischaemiás encephalopathiás újszülöttek összegyűjtött vizsgálati adatait elemeztük a Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika hármas szintű Perinatalis Intenzív Centrumában. Módszer: Retrospektív kohorszvizsgálatunkban a 2013–2015 között született, érett, hypoxiás-ischaemiás encephalopathia következtében hypothermiás kezelésben részesült 97 beteg adatait értékeltük, saját fejlesztésű regiszter segítségével. Eredmények: A gyermekek 59,8%-a császármetszéssel született, az első vérgázvizsgálat során észlelt pH 7,0 ± 0,2, pCO2 55,9 ± 27,3 Hgmm, bázishiány 16,7 ± 7,2 mmol/l, illetve laktátszint 13,3 ± 4,7 mmol/l (x ± SD) volt. A hypothermiás kezelés 93,7%-ban már a neonatalis transzport alatt megkezdődött, átlagosan 2,5 ± 0,3 órás életkorban. Az asphyxiához gyakran társuló sokszervi elégtelenség betegeink 83,2%-ánál volt jelen. Az intenzív terápiával töltött medián idő 10,8 nap volt. Betegeink 61,3%-a az intenzív terápiát követően hazaadható volt, 32,2%-uk további klinikai kezelést igényelt, 6,5%-uk meghalt. Következtetés: A saját fejlesztésű regiszter segítségével az elmúlt évek kezelési eredményeinek gyors és könnyen kezelhető leíró elemzése vált lehetővé, ami megteremtette a belső audit és a prospektív betegkövetés feltételeit is. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 331–339.
Absztrakt:
Napjainkban a világszerte elterjedt mellkasiaortastentgraft-beültetés hazánkban is egyre nagyobb teret nyer. Eddig a hazai tapasztalatokról átfogó beszámoló nem jelent meg. A módszer elterjedése folyamatban van, az eddigi eredmények elemzése a további kezelési stratégia optimális meghatározása céljából indokolt. A magyar mellkasi stentgraftműtétek perioperatív eredményeit elemeztük 5 év tapasztalatai alapján. Retrospektív, multicentrikus tanulmányunk keretében adatokat gyűjtöttünk Magyarország minden mellkasi stentgraft-implantációt végző intézményéből. Az adatok jelentése önkéntes volt, 5 év mellkasi aortát érintő stentgraftbeültetési adatait összesítettük. Magyarországon 2012 és 2016 között 131 mellkasiaortastentgraft-beültetést végeztek. A férfiak aránya 67,18%, a betegek átlagéletkora 62,80 év volt. Az elvégzett beavatkozás az esetek 25,19%-ában volt sürgető. A betegek kórelőzményében 13,74%-ban szerepelt cukorbetegség. A beavatkozást az esetek 64,89%-ában aneurysma, 17,56%-ában dissectio, 6,87%-ában traumás aortasérülés és 10,69%-ában egyéb betegség indikálta. Az aortadissectiós esetek 73,91%-ban akutak voltak. Aneurysma miatt 16,47%-ban történt akut beavatkozás ruptura miatt. A stentgraftbeültetések 26,72%-ában végeztek kiegészítő revascularisatiós műtétet a supraaorticus ágakon (debranching). A posztoperatív időszakban az esetek 4,58%-ában alakult ki stroke, 1,53%-ában volt szükség átmeneti vesepótló kezelésre, és 2,29%-ában alakult ki bélischaemia. Harminc napon belüli reoperációra 5,34%-ban volt szükség. A műtétek 30 napos mortalitása 9,92% volt, az 5 éves utánkövetés során bekövetkezett hosszú távú halálozás 16,03%-ot ért el. A mellkasi aorta stentgrafttal történő endovascularis helyreállító műtétje hatékony eljárás, előnyei egyértelműek a hazai adatok alapján is a nyitott mellkasi műtétekkel szemben. További hazai elterjedése a centralizált érsebészeti ellátás kialakításának és a megfelelő finanszírozásnak a függvénye. Az optimális kezelés biztosításához elengedhetetlen a társszakmák jelenléte és a megfelelő logisztika biztosítása. Orv Hetil. 2018; 159(2): 53–57.
Abstract
Background and aims
Non-alcoholic fatty liver disease (NAFLD) increases cardiovascular morbidity and mortality, and carries poor long-term hepatic prognosis. Data about the role of genetic and environmental factors in the hepatic lipid accumulation are limited. The aim of the study was to evaluate the genetic and environmental impact on the hepatic lipid accumulation within a cohort of adult twin pairs.
Patients and methods
We investigated 182 twin subjects [monozygotic (MZ, n = 114) and dizygotic (DZ, n = 68) same-gender twins (age 56.0 ± 9.6 years; BMI 27.5 ± 5.0 kg/m2; females 65.9%)] who underwent computed tomography (CT) with a 256-slice scanner. Using non-enhanced CT-images, we calculated the average value of hepatic attenuation [expressed in Hounsfield unit (HU)] suggesting hepatic lipid content. Crude data were adjusted to age, sex, BMI and HbA1c values. Intra-pair correlations were established, and structural equation models were used for quantifying the contribution of additive genetic (A), common environmental (C) and unique environmental (E) components to the investigated phenotype.
Results
The study cohort represented a moderately overweight, middle-aged Caucasian population. There was no significant difference between MZ and DZ twin subjects regarding hepatic CT-attenuation (57.9 ± 12.6 HU and 59.3 ± 11.7 HU, respectively; p = 0.747). Age, sex, BMI and HbA1c adjusted co-twin correlations between the siblings showed that MZ twins have stronger correlations of HU values than DZ twins (rMZ = 0.592, p < 0.001; rDZ = 0.047, p = 0.690, respectively). Using the structural equation model, a moderate additive genetic dependence (A: 38%, 95% CI 15–58%) and a greater unique environmental influence (E: 62%, 95% CI 42–85%) was found. Common environmental influence was not identified (C: 0%).
Conclusion
The results of our classical CT-based twin study revealed moderate genetic and greater environmental influences on the phenotypic appearance of hepatic steatosis, commonly referred to as NAFLD. Favorable changes of modifiable environmental factors are of great importance in preventing or treating NAFLD.
Abstract
Background and aim
To assess the prevalence of incidental extracardiac findings in patients who underwent cardiac CT for the evaluation of left atrial (LA) anatomy before atrial fibrillation (AF) catheter ablation. We also aimed to determine the independent predictors of relevant extracardiac alterations.
Patients and methods
We studied consecutive patients who underwent cardiac CT with a 256-slice scanner for the visualization of LA anatomy before AF ablation. Prevalence of clinically significant and not significant extracardiac findings were recorded. Moreover, we determined the variables associated with relevant extracardiac alterations with uni- and multivariate logistic regression analyses.
Results
In total, 1,952 consecutive patients who underwent cardiac CT examination between 2010 and 2020 were included in our study (mean age 61.2 ± 10.6 years; 66.2% male). Incidental extracardiac findings were detected in 820 (42.0%; 95%CI = 0.40–0.44%) patients, while clinically significant alterations were reported in 416 (21.3%; 95%CI = 20.0–23.2%) patients. When analyzing the predictors of clinically relevant alterations, age (OR = 1.04; 95%CI = 1.03–1.05), male sex (OR = 1.39; 95%CI = 1.12–1.73), chest pain (OR = 1.46; 95%CI = 1.09–1.93), hypertension (OR = 1.42; 95%CI = 1.12–1.81), heart failure (OR = 1.68; 95%CI = 1.09–2.53), obstructive CAD (OR = 1.56; 95%CI = 1.16–2.09) and prior stroke/TIA (OR = 1.56; 95%CI = 1.04–2.30) showed association with clinically significant incidental findings in the univariate analysis (all P < 0.05). In the multivariate analysis, age (OR = 1.04; 95%CI = 1.02–1.06; P < 0.001) proved to be the only significant predictor of clinically relevant extracardiac finding.
Conclusion
Cardiac CT performed before AF ablation is not only helpful in understanding LA anatomy, but might also identify clinically significant pathologies. These incidental findings might have further diagnostic or therapeutic consequences.
