Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Márton Magyar x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Akut retinanekrózis és ischaemiás stroke társulása

Association of acute retinal necrosis with ischemic stroke

Orvosi Hetilap
Authors:
Márton Magyar
,
Bence Gunda
,
Gábor Rudas
,
Miklós Resch
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Judit Dohán

Összefoglaló. A varicella zoster vírus (VZV-) fertőzés típusos első megjelenése a bárányhimlő, később a reaktiváció során a herpes zoster. Szemészeti tünet az V/I-es agyideget érintő zoster esetén gyakori. A legrettegettebb szemészeti manifesztáció az akut retinanekrózis, mely fulmináns lefolyású, és súlyos szöveti destrukciót, valamint jelentős funkcionális károsodást, gyakran vakságot hagy maga után. Központi idegrendszeri vascularis érintettség előfordulhat bárányhimlőhöz társulóan vagy a későbbi reaktivációk során is, súlyos következményekhez vezetve. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján akut retinanekrózis tünetével érkező 65 éves férfi esetét ismertetjük. Az Amerikai Szemorvostársaság (AAO) diagnosztikus kritériumainak mindenben megfelelő klinikai kép alapján azonnal indított adekvát dózisú antivirális kezelés mellett 3 nap múlva, contralateralis hemiparesis hátterében, a képalkotó vizsgálat ipsilateralis ischaemiás stroke-ot igazolt. Intraocularis mintából PCR-vizsgálat bizonyította a vírus jelenlétét. Liquormintában enyhe anti-VZV-IgA-pozitivitás mutatkozott. Az aktuális szemészeti betegség és a stroke társulásának hátterében az észlelt paraméterek, valamint a releváns irodalmi adatok alapján a varicella zoster vírus okozta vasculopathiát valószínűsítettük. Gyermekkorban ez az ischaemiás stroke leggyakoribb oka, felnőttkorban pedig az V/I-es agyideg herpeses érintettsége esetén négy és félszeres a kockázat stroke kialakulására. A VZV-reaktiváció okozta akut retinanekrózis és a stroke társulásának lehetősége, bár ismert a nemzetközi irodalomban, magyar szakirodalom tudomásunk szerint eddig nem tárgyalta, ez kiemeli esetünk közlésének jelentőségét. Orv Hetil. 2021; 162(48): 1940–1945.

Summary. The typical first onset of varicella zoster virus (VZV) infection is chickenpox, later herpes zoster during reactivation. Ophthalmic symptoms are common in herpes zoster affecting the V/I cranial nerve. The most dreaded ophthalmic manifestation is acute retinal necrosis, which has a fulminant course and leaves severe tissue damage as well as significant functional impairment, often blindness. Vascular involvement in the central nervous system may occur in association with chickenpox or during subsequent reactivations leading to severe consequences. We report the case of a 65-year-old male patient with symptoms of acute retinal necrosis at the Department of Ophthalmology, Semmelweis University. The clinical picture fulfilled the diagnostic criteria of the American Academy of Ophthalmology (AAO) and after 3 days of the immediately initiated adequate therapy, contralateral hemiparesis appeared, that was confirmed as an ipsilateral stroke by imaging study. The PCR analysis of an intraocular sample confirmed the presence of VZV. Mild anti-VZV IgA positivity was observed in the cerebrospinal fluid sample. Based on the current ophthalmic disease, the associated stroke alongside with the relevant literature data, varicella zoster vasculopathy was probable. VZV vasculopathy is the most common cause of ischemic stroke in childhood and in adulthood herpetic involvement of the V/I cranial nerve elevates 4.5 times the risk of stroke formation. Though the possible association of acute retinal necrosis and stroke caused by VZV reactivation is known in the international literature, to the best of our knowledge it has not been discussed in Hungary so far, which highlights the importance of reporting our case. Orv Hetil. 2021; 162(48): 1940–1945.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Márton Magyar
,
Viktória Zsiros
,
Anna L. Kiss
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Zsuzsanna Szepessy

Absztrakt:

Bevezetés: A caveolák a plazmamembrán palack alakú, nem klatrinasszociált, 50–100 nanométer nagyságú befűződései, melyeknek legfontosabb integráns membránfehérjéje a caveolin-1. A caveolák kiemelt szerepet töltenek be a sejtek működésében – a vesicularis transzportban, a sejtciklus szabályozásában –, és platformként szolgálnak klasszikus és alternatív jelátviteli folyamatokhoz. Célkitűzés: Vizsgálataink célja a caveolák morfológiai és a caveolin-1 fehérje immunhisztokémiai kimutatása és összehasonlítása fiatal, kontroll (myop, hypermetrop) és szürke hályogos humán szemlencse elülső lencsetokjának epithelialis sejtjeiben. Így arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a caveoláknak lehet-e szerepük a szürkehályog-kialakulás folyamatában. Módszer: A nagy myop és hypermetrop (kontroll-), valamint idős, elszürkült lencsével rendelkező betegek refraktív célból végzett műtétje során nyert elülső lencsetokokat mint szövetmintákat vizsgáltuk. Mindkét vizsgálati csoportban az elülső lencsetokok ultravékony metszeteit transzmissziós elektronmikroszkópiával tanulmányoztuk, valamint a szövetminták félvékony metszetein immunhisztokémiai jelölést végeztünk polyclonalis caveolin-1- és cavin-1-ellenes antitestekkel. Eredmények: Az immunhisztokémiai eredmények alapján a kontrollcsoportban a lencseepithelsejtekben jelentős caveolin-1-jel mellett alacsony cavin-1-jelet mértünk. A szürke hályogos mintákban azonban erőteljes cavin-1-expresszió és a kontroll- (myop) sejtekben tapasztalt mértékű caveolin-1-szignál volt megfigyelhető. Az elektronmikroszkópos képeken kontrollesetben caveolák gyakorlatilag nem voltak kimutathatók, míg a cataractás metszeteken emelkedett mennyiségű caveolát figyeltünk meg. Következtetés: Mivel a cavin-1 szükséges a caveolin-1 mellé, hogy a caveolák jellegzetes morfológiája kialakuljon, feltételezzük, hogy a cavin-1-expresszió változása tehető felelőssé az elektronmikroszkópos felvételeken megfigyelhető eltérésekért. Ezen eredmények utalhatnak arra, hogy a caveolák szerepet játszhatnak a szürkehályog-képződés folyamatában. Orv Hetil. 2019; 160(8): 300–308.

Open access

Intraorbitalis tumorok műtéti ellátása egy tercier centrumban

Surgical treatment of intraorbital tumors in a tertiary center

Orvosi Hetilap
Authors:
László Ujváry
,
Bernadett Salomváry
,
Tibor Szalóki
,
Balázs Geiszelhardt
,
Zoltán Zsolt Nagy
,
Márton Magyar
,
Nóra Nyilas
,
Beáta Zoltai
, and
Katalin Korányi

Bevezetés: A szemüreg daganatai ritka kórképekként kevés centrumban gyűlnek össze számottevő mennyiségben, így saját adataink statisztikai feldolgozása reprezentálhatja az érintett betegcsoport hazai arányait, jellegzetességeit. Célkitűzés: A Semmelweis Egyetem „Orbita-munkacsoportjának” első három és fél éve során (2019. februártól 2022. augusztusig) végzett 94 tumorsebészeti beavatkozás elemzése. Módszer: Retrospektív tanulmányunk során három és fél év teljes ambuláns és műtéti beteganyagát tekintettük át a Semmelweis Egyetemen használt MedSol informatikai rendszerben. Csak a Semmelweis Egyetem Orbita-munkacsoportja által 2019. február és 2022. szeptember között végzett, szövettanilag igazolt daganatos betegség miatt operált páciensek adatai kerültek bele gyűjtésünkbe. A csupán a dermist és a subcutist érintő bőrelváltozások excisióját, a körülírt conjunctivalis elváltozások eltávolítását és az enucleatiókat kizártuk a vizsgált betegcsoportból. Így jártunk el azzal a jelentékeny számú orbitaműtéttel, amelyeknél a mintavétel után nem bizonyosodott be daganatos sejtszaporulat jelenléte. Eredmények: A közleményünk által feldolgozott három és fél éves periódus alatt 94 műtétet végeztünk intraorbitalis tumor miatt. Mintavétel 38,3%-ban (n = 36), a tumor lehetőség szerinti megkisebbítése 18,1%-ban (n = 17) vagy in toto eltávolítása 43,6%-ban (n = 41) történt. A szövettani leletek alapján a tumorok 53,2%-a (n = 50) benignusnak és 46,8%-a (n = 44) malignusnak bizonyult. A rosszindulatú betegségben érintettek átlagéletkora 60,5 év, a jóindulatú szövetszaporulattal operáltaké 39,5 év volt. A leggyakoribb benignus daganat a cavernosus haemangioma volt 13,8%-ban (n = 13), a leggyakoribb malignus daganat pedig a lymphoma 31,9%-ban (n = 30). Megbeszélés: A jóindulatú daganatokat többnyire in toto, maradványtünet nélkül távolíthatjuk el. A szemüreg rosszindulatú daganatai esetében gyakran csak a tumor megkisebbítése érhető el, számottevő esetben pedig már morfológiai jellegzetességeik és kórlefolyásuk alapján mintavételt tervezünk. Így járunk el lymphoma esetén, melynek terápiája konzervatív. Következtetés: A rosszindulatú daganatok aránya az életkor előrehaladtával nőtt, messze a leggyakoribb ezek között a lymphoma. A jóindulatú daganatok 70,0%-át az ér- és nyirokér-, illetve a perifériásideg-eredetű daganatok és a dermoid cysta alkotta. A benignus daganatok az esetek 76,0%-ában egészben eltávolíthatónak bizonyultak. A leggyakoribb, általunk alkalmazott műtéti feltárás a lateralis orbitotomia. Orv Hetil. 2023; 164(49): 1947–1953.

Open access
Physiology International
Authors:
András Végh
,
Anita Csorba
,
Ákos Koller
,
Behnam Mohammadpour
,
Petra Killik
,
Lilla István
,
Márton Magyar
,
Teréz Fenesi
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Abstract

Introduction

Coronavirus disease 2019 (COVID-19) caused by the severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2) resulted in a worldwide pandemic, due to its great capacity to invade the human body. Previous studies have shown that the primary route of invasion of this virus is the human respiratory tract via the co-expression of ACE2 receptor and TMPRSS2, a serine protease on the cellular surface. Interestingly, this condition is present not only on the respiratory epithelium but on the conjunctival mucosa, as well. Thus, we hypothesized that SARS-CoV-2 is present on the conjunctival mucosa.

Aim

To prove that SARS-CoV-2 can be detected in the conjunctiva.

Methods

Previously nasopharyngeal swab-sample based real-time polymerase chain reaction (PCR) positive COVID-19 infected patients were selected at the COVID Care Centers of Semmelweis University, Budapest, Hungary. The study was approved by the ethical committee of Semmelweis University. During their recovery, both nasopharyngeal and conjunctival swab-samples were taken and PCR method was used to detect the presence of SARS-CoV-2 RNA. Appropriate statistical analysis was performed.

Results

The study population consisted of 97 patients, 49 females (50.5%) and 48 males (49.5%), with a mean age of 67.2 ± 11.9 years. During recovery, with nasopharyngeal swabs, the PCR test was positive in 55 cases (56.70%), whereas with conjunctival swabs it was positive in 8 cases (8.25%). Both tests were positive in 5 cases (5.15%). In some patients, ocular symptoms were observed as well. The rest of the patients (29 cases) had negative nasopharyngeal PCR tests during recovery.

Conclusions

Although only in few cases, the data of the present study provides a proof of concept that SARS-CoV-2 can be present on the conjunctival mucosa even in nasopharyngeal negative patients, a finding, which can have clinical importance. Also, on the basis of these findings one can hypothesize that - in addition to the respiratory tract – the conjunctiva can be an entrance route for SARS-CoV-2 to the human body. Thus, in high-risk conditions, in addition to covering the mouth and nose with mask, the protection of the eyes is also strongly recommended.

Open access