Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Máté Ádám Balázs x
Clear All Modify Search

Az excesszív alkoholfogyasztás kiemelten fontos népegészségügyi és szociális probléma, amely nemcsak a felnőtt korosztály esetében jelentős, hanem elterjedt jelenség a fiatalok körében is. A serdülőkori alkoholfogyasztás hátterében egy igen komplex rendszer húzódik meg, azonban a különböző társas és családi hatások, a szociális motivációk különösen nagy hangsúlyt kapnak ebben. Jelen tanulmányunkban azokra a szociális és társas hatásokra fókuszálunk, amelyek befolyásolhatják a serdülők alkoholfogyasztását. Kutatásunkat Makón és a környező kistérség falvaiban végeztük, az ott működő összes általános és középiskola bevonásával 2010 tavaszán. A mintánk így teljesen tükrözi egy alföldi kisváros és falusi kistérségének serdülőkorú populációját. A felmérést önkitöltős kérdőívek segítségével végeztük, teljes anonimitást biztosítva a résztvevők számára. A minta tervezett elemszáma 2394 fő volt, a végső elemszám 2072 fő. A felmérésben 7—12. évfolyamon tanuló diákok vettek részt. Az adatok feldolgozásához a leíró statisztikai módszereken túl többváltozós lineáris regresszióanalízist alkalmaztunk. Eredményeink szerint a szocioökonómiai státusz enyhe, negatív összefüggést mutat az alkoholfogyasztás havi prevalenciájával; a szülők iskolai végzettségét tekintve az édesanyák esetében mutatható ki szignifikáns, pozitív, de igen gyenge összefüggés. A legjobb barátok alkoholfogyasztása fontos pozitív prediktora a serdülők alkoholfogyasztásának; ugyanúgy, mint a barátok pozitív vélekedése az alkoholról és a szerfogyasztással kapcsolatos pozitív szociális motivációk. Látható, hogy az egyes addiktív potenciálú szerek, mint az alkohol alkalmazása mögött olyan soktényezős rendszer húzódik meg, amely komplex megoldásokat és beavatkozásokat követel. A stratégia kialakítása során az egészségfejlesztési és prevenciós programok esetében pedig célszerű felmérni a célcsoportot, feltérképezni a szerfogyasztói státuszt, a különböző társas és szociális hatásokat, motivációkat, amelyek lehetővé teszik a célzott prevenciós programok kialakítását, azaz a probléma hatékonyabb megoldását.

Restricted access

Absztrakt

A vizsgálat célja az ún. mértékadó szülői bánásmód, a negatív családi kapcsolat és pozitív szülői azonosulás, valamint a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása közötti összefüggések elemzése volt. A szerfogyasztás havi és életprevalenciáit elemezve megvizsgáltuk továbbá, hogy vannak-e nemek szerinti eltérések a prediktor struktúrában, valamint, hogy az életkor előrehaladtával módosul-e a szülői változók prediktív ereje.

Módszer: A felmérést Makó és a környező kistérség összes alap- és középfokú oktatási intézményében végeztük 2010 tavaszán, 7–12. osztályos tanulók körében (N = 2072), a minta 49,2%-a fiú, 50,8%-a lány volt; 38,1% tanult általános iskolában és 61,9% középiskolában. Az önkitöltéses kérdőív a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a szerfogyasztásra és a szülői változókra.

Eredmények: Alogisztikus regresszióelemzés szerint a negatív családi kapcsolatok, konfliktusok rizikóhatást közvetítenek, ugyanakkor az ún. mértékadó szülői nevelési stílus és a pozitív szülői azonosulás egyfajta védőfaktorként funkcionál, azaz gyakrabban hozható összefüggésbe a szerfogyasztás hiányával. A korral a prediktor struktúra némi változáson megy keresztül, ami a nemek vonatkozásában csak alig igazolható. Érdemes kiemelni, hogy a szülői kontroll hatása az általános iskolások esetében nem jelentős, bár mértéke nagyobb.

Következtetés: Úgy tűnik, hogy a szülői kontroll nem önmagában hatékony, hanem főként abban az esetben, ha a mértékadó szülőnevelési stílus részeként érvényesül, azaz jelen van a kontroll mellett a szülők reflektáló, elfogadó attitűdje is a serdülők felé.

Restricted access