Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Máté Gergő Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

Károly Kós, a pioneering master of 20th century Hungarian architecture, spent two years in Istanbul as a fellow of the newly established Hungarian Institute for Science in Constantinople between 1916 and 1917 to pursue research on the architecture of the Ottoman Empire. During this period, he created a whole series of drawings of numerous Byzantine and Ottoman historical buildings and street sections. A volume entitled Istanbul - Urban History and Architecture was published as a summary of his research. However, this historical event and the resulting publication have a far-reaching significance beyond themselves in many ways. Firstly, the aforementioned period was a significant turning point in Ottoman-Turkish architectural history. On the other hand, Kós's work is more than just an analysis of architectural and urban history.

This paper aims to provide an insight into the period and the turning point between the late Ottoman and the early Republican era of Turkey's history; the local context of Kós's activities in Istanbul and, at also to analyse the architectural-historical achievements of the Hungarian master's work in the location which he himself described as ‘The City”.

Open access

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén a műemléki és történeti épületek felmérése évszázados múltra tekint vissza. Az oktatásban is rendkívül fontos szerepet betöltő felmérőtáborok hagyományát oktatóink, dr. Istvánfi Gyula és dr. Kalmár Miklós hosszú évtizedeken keresztül éltették tovább megszerettetve hallgatóikkal – így velünk is – a régi házak, szerkezetek megfigyelését, rajzolását és kutatását. Tanulmányunkban a Tanszék által 2017-ben a Pest megyei Ipolytölgyesen szervezett nyári felmérőtábor emlékét és tanulságait történeti és néprajzi kitekintéssel szeretnénk összefűzni. A tábor során felmért tíz portát főleg építészeti szempontból vizsgáltuk és dokumentáltuk, de ahogyan az minden épület tanulmányozása esetén fennáll, betekintést nyerhettünk a falu mindennapi életébe és értékeibe is.

Surveying monuments and historical buildings at the Department of History of Architecture and Monument Preservation of Budapest University of Technology and Economics dates back to age-old traditions. The tradition of survey camps, that played an all-important educational role, had been kept alive for decades by our tutors Gyula Istvánfi and Miklós Kalmár, thus winning the affection of the students – and so ours – towards observing, drawing and studying historical buildings and structures. In our study, we wish to incorporate the memory and lessons of the 2017 survey camp organized by the Department in Ipolytölgyes, Pest county, with a historical and an ethnographical outlook. During the camp, we studied, surveyed and documented ten vernacular houses with their service buildings, mainly from an architectural point of view, but we could also inspect the everyday life and values of the village.

Open access

A rodostói Rákóczi-ház megvásárlásának körülményei.

Adalékok a magyar–török kapcsolatok 20. századi történetéhez

The circumstances of the Rákóczi House’s invest in Rodostó (Tekirdağ, Turkey)

Historical contributions to the history of the Turkish– Hungarian relations in the 20th century
Építés - Építészettudomány
Authors:
Gábor Fodor
,
Máté Gergő Kovács
, and
Péter Kövecsi-Oláh

A rodostói (ma Tekirdağ) Rákóczi-ház magyar állami tulajdonba kerülése, a ház múzeummá alakítása, a törökországi magyarok hamvainak hazahozatala viszonylag jól ismert fejezetei a magyar történetírásnak. Az elmúlt évtizedekben számtalan értékes tudományos értekezés született a témában.1 A szerzők célja ezúttal a már feltárt eredmények újonnan megismert forrásokkal történő kibővítése, illetve a történészi megközelítés mellé a történeti-építészeti szempontok beemelése volt. Az írás célja volt továbbá, hogy néhány érdekes adalékkal szolgáljon a Rodostóban évtizedeken át tiszteletbeli konzulként tevékenykedő Aslan család történetére vonatkozóan is. Mindehhez pedig kiváló alkalmat biztosít az Oszmán Birodalomba menekült nemzeti nagyjaink magyarországi újratemetésének 110. évfordulója.

Restricted access

Transfer and export in architectural history •

Three case studies from the Carpathian Basin

Transzfer és export az építészettörténetben •

Három esettanulmány a kárpát-medence területéről

Transfer und export in der baugeschichte •

Drei fallstudien aus der pannonischen tiefebene
Építés - Építészettudomány
Authors:
Zsuzsanna Emília Kiss
,
Gergő Máté Kovács
, and
Martin Pilsitz

Transferring a building type from its original context (in the sense of genius loci) into a foreign environment for which it was not intended, is equivalent to transplantation. As the case studies show, the evoked response does not necessarily have to be negative. Rather, this phenomenon is to be understood as an external impulse that influences regional architectural development.

This paper examines the principle of the architectural-historical process in the territory of the Carpathian Basin in three periods. The case studies of the article are derived from the architecture of the Roman era (1st–5th centuries CE), the Ottoman era (16th–17th centuries CE) and the historical industrial architecture of the era of Austro-Hungarian Monarchy (19th–20th centuries CE), since the Carpathian Basin, the interference territory of Western and Eastern Europe, Northern Europe and the Balkans, was under the influence of states with centres in a different area. These being the Roman Empire, the Ottoman Empire and the Austro-Hungarian Monarchy, all having a determinative influence on the following period’s architecture.

Consequently, the influence of a relatively different culture with global dimensions can be examined within a regional context. This perspective leads to the actual question of architectural history: how the interaction of local and global architectural tendencies and features, the relationship between the centre, semi-periphery and periphery influence the examination of architectural processes and preservation of unique values. By examining the case studies, the paper establishes the categories of architectural transfer and architectural export. The aim of the paper is to stimulate discussions through further examples.

Az olyan eset, amikor egy épülettípus eredeti kontextusából (a genius loci értelmében) átkerül egy, a kialakulási helyéhez képest idegen környezetbe, megegyezik az áttelepítés jelenségével. Amint azt az esettanulmányok mutatják, a kiváltott hatás nem feltétlen negatív, így a jelenséget sokkal inkább egy olyan külső impulzusként lehet értelmezni, amely befolyásolhatja a regionális építészeti fejlődést.

A tanulmány három szakaszban vizsgálja az alapvető építészettörténeti folyamatokat a Kárpátmedence területén. Az írás esettanulmányai a római kor építészetéből (Kr. u. 1–5. század), az oszmán hódoltság korszakából (Kr. u. 16–17. század) és az Osztrák-Magyar Monarchia-korabeli történeti ipari építészet (Kr.u. 19–20. század) témaköreiből származnak. A Kárpát-medence Nyugat- és Kelet-Európa, valamint Észak-Európa és a Balkán-félsziget találkozási pontjában fekszik, és számos olyan államalakulat hatása érte, melynek központja e területen kívülre esett. A Római Birodalom, az Oszmán Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia jelentős befolyást gyakorolt a vizsgált korszakok és terület építészetére.

Következésképp a területen a tárgyalt időszakokban a helyitől viszonylag eltérő, globális léptékű kultúra hatása vizsgálható, regionális összefüggésben. Ez az aspektus az építészettörténet aktuális kérdéseihez vezet: miként befolyásolja a regionális és globális építészeti tendenciák és tulajdonságok kölcsönhatása, valamint a központ, a félperiféria és a periféria kapcsolata az építészeti folyamatok vizsgálatát és az egyedi értékek megőrzését. Az esettanulmányok vizsgálatával a tanulmány az építészeti transzfer és az építészeti export kategóriáit vezeti be. A szerzők szándéka, hogy írásukkal további példákat bemutató diskurzust ösztönözzenek.

Was wir heute Architekturgeschichte nennen, ist die bauliche Manifestation einer Vielzahl von Faktoren, die auf den vielschichtigen Entstehungsprozess von historischen Gebäuden Einfluss genommen haben. Einer dieser Einflussfaktoren ist der Architekturtransfer, im Sinne eines Austausches von Wissen über das Bauen, der zwischen Regionen, Ländern und Kontinenten wirksam war. Durch diese Erweiterung des Aktionsradius wurde die Wirksamkeit von Architektur in der Baugeschichte vom Regionalen zum Überregionalen vergrößert, ab dem 17. Jh. gar zum Globalen expandiert. Im Rahmen des vorgelegten Artikels kann das Thema nicht umfassend und abschließend aufgearbeitet werden. Vielmehr soll das Phänomen an Fallstudien aus drei verschiedenen Zeitepochen (Römische Bauten 1–5. Jh., Osmanische Bauten 16–17 Jh. und Industriegebäude 19–20. Jh.) des geografisch klar umgrenzten Gebietes der Pannonischen Tiefebene angesprochen und zur Diskussion gestellt werden. Ausgangspunkt der Überlegung ist die Frage, ob der Architekturtransfer hinsichtlich seiner Motivation und seines Mechanismus vom Architekturexport zu unterscheiden ist, oder dieser lediglich eine Variation des Transfers darstellt.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Márta Birkás
,
István Balla
,
Csaba Gyuricza
,
Zoltán Kende
,
Gergő Péter Kovács
, and
Attila Percze

A magyar talajművelésben a kezdetektől az 1900-as évek közepéig a hagyományos szántásos rendszerek domináltak. Az ekék tökéletesedése révén a mélyebb szántások hozzájárultak a talajminőség romlásához.

Az 1900-as évek első évtizedeiben a külföldön kidolgozott művelési módszerek még kevesek érdeklődését keltették fel, azonban a szántásnál kedvezőbb körülmények létrehozása érdemi figyelmet keltett.

Az 1970-es évektől a talajvédő művelés Magyarországon is kedvező fogadtatásra talált. Kísérletekkel igazolódott, hogy a direktvetés előnyei – folyamatosság esetén – a hatodik-hetedik évtől észlelhetők. A mulcshagyó művelés kultivátor alkalmazása esetén rövidebb idő alatt nyújtotta a várt talajvédelmi előnyöket, ennek tudható be a gyorsabb terjedése. A kultivátoros művelés értékét a felszínvédő mulcshagyás, a talajminőség megóvás és a biológiailag aktív talaj erősítette meg.

Az időjáráshoz kapcsolható szélsőségek megjelenése az 1980-as évektől újabb művelési megoldások felé fordították a figyelmet. A talajlazítás a vízbefogadás és tárolás, a mulcshagyás, valamint a növények mélyebb gyökerezése révén került a korábbinál szélesebb körű alkalmazásra. A sávos művelési rendszer a nemzetközileg bizonyított eredmények hátterével számos magyar gazdálkodónál is sikeressé vált.

A magyar talajművelés előrehaladásában a talajközpontú szemlélet kiszélesedése, a növényközpontú szemlélet felváltása révén eredményezett kedvező változásokat a talajállapot javulásában.

Tekintettel a talajok sokféleségére és a talajállapot eltéréseire, jelenleg a termőhelyhez, talajhoz adaptált művelési rendszer alkalmazása látszik eredményesnek. Az időjárási szélsőségek fokozódása általában és adott termőhelyen is rangsorba állítja a lehetséges módszereket. A korábban jónak tartott megoldások, beleértve a szántást, ugyanis már egyre kevésbé biztonságosak.

A talajkímélő művelés iránti érdeklődés közel százhúsz évre tekint vissza Magyarországon. Sajátos, de az előrehaladás és a visszatartás tényezői a talajművelésben párhuzamosan jelentek meg az eltelt évek alatt. A művelési előrehaladást visszafogó tényezők között a sok évtized óta fennálló hiedelmek voltak a leginkább hátráltatók, mivel figyelmen kívül maradt a talajvédelem, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos veszélyek enyhítésének igénye. Az előrehaladást a talajvédelem felvállalása, a gazdálkodási színvonal emelésének esélye és a klímakár csökkentés kényszere mozdította elő. Az előrehaladást alátámasztó tényezők között legfontosabbak a talajállapot tartós javulása és a klíma eredetű károk enyhítése, továbbá a termés biztonság megtartása és javulása.

Open access

A sportolói kiégés kérdőív hazai adaptációja

Adaptation of Athletic Burnout Questionnaire in a Hungarian Sample of Athletes

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Krisztina Kovács
,
Tamás Berki
,
Réka Ágoston
,
Máté Smohai
,
Szabolcs Gergő Harsányi
,
Ágnes Szemes
, and
Noémi Gyömbér

Háttér és célkitűzések:

Jelen tanulmány célja a Sportolói Kiégés Kérdőív (ABQ, Raedeke és Smith, 2001) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszer: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 1317 fős kényelmi mintán ellenőriztük. A fent említett kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív (SCQ-H; Deci, 2001; Kovács, Gyömbér, F. Földi és Lénárt, megjelenés alatt), a Sportmotiváció-2 Kérdőív (SMS-2; Smohai és mtsai, 2019) és a Majdnem Tökéletes Skála rövid változata (SAPS; Reinhardt, Tóth és Rice, 2019).

Eredmények:

A megerősítő faktoranalízis az eredeti faktorstruktúrát alátámasztó eredményeket mutatott, három elkülönülő faktort kaptunk (Kimerültség; Leértékelés; Teljesítmény csökkenése). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach α: 0,76–0,86). Az időbeli stabilitás vizsgálata során pozitív erős kapcsolatot találtunk a teszt-reteszt között [Kimerültség – r(121) = 0,92, p < 0,001; Leértékelés – r(123) = 0,90, p < 0,001; Teljesítmény csökkenése – r(123) = 0,60, p < 0,001]. A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező, gyenge-közepes korrelációkat kaptunk (r = –0,20–0,52) a sportolói kiégés három skálája és a sportmotiváció típusai, az észlelt edzői autonómiatámogatás mértéke és a perfekcionizmus formái között.

Következtetések:

A kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető, kiváltképp serdülők körében alkalmazva.

Background and aims:

The goal of this study is to investigate the psychometric characteristics of the Hungarian version of the Athlete Burnout Questionnaire (ABQ, Raedeke and Smith, 2001) and examinate the reliability and validity of this questionnaire.

Methods:

1317 athletes were involved in this study (mean age = 20,45; SD = 4,39; men = 649; women = 669). Beside the above mentioned questionnaire (ABQ-H), the Sport Climate Questionnaire (SCQ-H; Deci, 2001; Kovács, Gyömbér, F. Földi, & Lénárt, in press), the Sport Motivation Scale -2 (SMS-2; Smohai et al, 2019) and the Short Almost Perfect Scale (Reinhardt, Tóth and Rice, 2019) were applied for the validation.

Results:

The confi rmatory factor analysis showed consistency with the original structure. We found three, separated factors: reduced sense of accomplishment; emotional and physical exhaustion and devaluation. Internal consistency of the subscales (Cronbach-α: 0,76 – 0,86) proved to be adequate. Correlation coeffi cient for test-retest reliability was ranging from 0,60 to 0,92 (Exhaustion – r(121) = 0,92, p < 0.001; Devaluation – r(123) = 0,90, p < 0,001; Reduced sense of accomplishment - r(123) = 0,60, p < 0,001). Examination of convergent validity revealed small relationships (r = -0,20 – 0,52) – as it was found in the literature too – among the three scales of athletic burnout, the types of sportmotivation, the level of the perceived autonomy support from coach and the forms of perfectionism.

Discussion:

The Hungarian version of the ABQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure, among adolescent athletes particularly.

Open access