Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Máté Hazay x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A gerendák mechanikai viselkedésének vizsgálata immáron több évszázada foglalkoztatja a mérnököket, számtalan különböző modell látott már napvilágot. Ezek a modellek az általános 3D kontinuummechanikai modellalkotáshoz képest bizonyos elhanyagolásokat tartalmaznak, így az általuk kapott eredmények rendszerint különböznek a „pontos” megoldástól. Tekintve, hogy az eltérések a gyakorlatban előforduló esetek többségében viszonylag kicsik, ezek a modellek nagyon elterjedtek a mérnökök körében, megbízható használatukhoz azonban célszerű, ha ismerjük alkalmazhatósági korlátjaikat, valamint hibáik nagyságrendjét. Ebben a cikkben homogén, izotrop, valamint szendvics keresztmetszetű síkbeli gerendák modelljeinek összehasonító vizsgálatával foglalkozunk. Különböző elméletekkel meghatározzuk a konzolok lehajlásait és feszültségeit, majd a vizsgált modellek megítélése céljából a kapott eredményeket 3D végeselemes szimulációk eredményeivel hasonlítjuk össze. Cikkünk fő célja, hogy megbecsüljük az egyes modellekre jellemző számítási hiba mértékét, tájékoztatást adva mérnökhallgatóknak és gyakorló mérnököknek ezen modellek alkalmazhatóságáról. Eredményeink azt mutatják, hogy tömör keresztmetszetű izotrop gerendák esetén a modelljeink igen megbízhatóak, azonban vékonyfalú, valamint szendvics keresztmetszet esetén a kapott eredmények számottevően eltérhetnek a pontos megoldástól. Szendvics keresztmetszetű gerendák esetén a modellek megbízhatósága erősen függhet a keresztmetszet geometriai és merevségi viszonyaitól, ezért némelyik modellnél szigorú alkalmazhatósági korlát figyelhető meg.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors:
István Szabó
,
Zoltán Langmár
,
Gábor Sobel
,
Zoltán Fontányi
,
Péter Sziller
,
Máté Hazay
,
Ferenc Paulin
, and
Attila Pajor

Abstract

Introduction

With the introduction of falloposcopy, an in vivo image of the inner surface of the Fallopian tubes has become available. The tubal factor in subfertile couples also provides specific, clinically relevant, and valuable prognostic information by clearly demonstrating the presence or absence of even minor anatomical abnormalities. We introduced falloposcopy to our clinical practice at the end of 1999.

Objective

To perform tuboscopy in the evaluation of infertility.

Patients and methods

The examination was performed under general anesthesia, using the transcervical (via hysteroscopy) “guide wire” catheterization system and a 0.5-mm falloposcope with 3000 pixels, under laparoscopic control. We attempted this examination in 22 cases.

Results

Differences were found in the falloposcopic image and in the previous finding of hysterosalpingography. We succeeded in cannulating the Fallopian tube even in cases with intramural occlusion showed by hysterosalpingography. In our series, fever was not observed and only one perforation occurred. Submucosal interstitial edema was observed in one of the Fallopian tubes. The mean operational time including the cervical dilatation, hysteroscopic procedure, and laparoscopic CO2 insufflation was 50 min.

Conclusions

After the first introduction of falloposcopy in Hungary, we need to find its place in evaluating infertility and to discuss its indication. Furthermore, the technical difficulties should also be taken into consideration. We recommend incorporating the falloposcopic examination into the screening of infertility.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Szabó
,
Zoltán Langmár
,
Zoltán Fontányi
,
Gábor Sobel
,
Máté Hazay
,
Ádám Galamb
,
Dóra Zergényi-Molnár
,
Péter Sziller
, and
Attila Pajor

A petevezető-eredetű meddőség, amelynek oka 15–25%-ban a kürt proximalis szakaszának elzáródása, egyre nagyobb figyelmet kap a reprodukciós szakemberek részéről. A kétoldali tubaocclusio szervezeten kívüli megtermékenyítés javallatát képezi, mivel a terhességi arány a makrosebészeti eljárás eredményességével csaknem azonos. Azzal együtt, hogy az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazásával egyre jelentősebb eredményeket érnek el, a nem kellően megalapozott javallattal indított in vitro fertilizációs kezelések felesleges terhet jelentenek mind a páciensek, mind a társadalombiztosító számára. Egyértelmű tehát, hogy a petevezető átjárhatóságának vizsgálatára irányuló eljárások folyamatos tökéletesítése rendkívül fontos mind a páciensek kisebb megterhelése, mind a finanszírozói oldal szempontjából. Közleményünkben ajánlunk egy lehetséges kivizsgálási protokollt, amely egy ülésben végezhető el, valamint felhívjuk a figyelmet egy általunk kifejlesztett, egyszerűen kivitelezhető, ám véleményünk szerint igen fontos vizsgálati technikára, amely diagnosztikus hiszteroszkópia útján alkalmazható, lehetővé téve a kürtök szelektív vizsgálatát.

Open access