Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Máté Kapitány-Fövény x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Attention-deficit hyperactivity disorder (ADHD) in adults

W. Retz and R. G. Klein (Eds)KARGER, 2010, 192 pp. ISSN 1662-4874, Vol. 176

Journal of Behavioral Addictions
Author: Máté Kapitány-Fövény
Open access

A tanulmány az önmagát az új évezred pszichológiájaként definiáló pozitív pszichológia első évtizedét tekinti át. Kiemeli azokat a témaköröket, amelyeket a pszichológia ezen új irányzata hozott fókuszba. Az új irányzat keretében felbukkanó tematikus gazdagsággal jellemezhető megközelítések közül a jóllét struktúrájával, a pozitív érzelmek kutatásával és az egészséges működés modelljeivel foglalkozik. Ismerteti azokat az empirikus kutatásokat, amelyek a szubjektív jóllét, a pszichológiai jóllét és a szociális jóllét konstruktumainak validitását ellenőrizték. A szerzők hangsúlyozzák azt, hogy a pozitív pszichológia pályafutásának első évtizedében az egészségpszichológiát erőteljesen orientáló irányzat, a közgondolkodásban pedig a pszichológia célját és feladatait illetően szemléletváltást elérő tényező lett.

Restricted access

Módszertani tapasztalatok a VoltEgySzer prevenciós alkalmazás pilot kutatásának eredményei alapján

Methodological Experiences of a Pilot Study Assessing the Efficacy of the Once Upon a High Prevention Application

Educatio
Authors: Máté Kapitány-Fövény, Eszter Vagdalt, and Zsófia Ruttkay

Absztrakt:

Az elmúlt években a prevenciós beavatkozások terén is növekvő érdeklődés övezi az automatizált, szakember bevonását nem igénylő online alkalmazásokat és webalapú programokat. Jelen tanulmány célja, hogy módszertanilag értékelje a VoltEgySzer prevenciós applikáció pilot hatékonyságvizsgálatának eredményeit, valamint azok alapján ajánlásokat fogalmazzon meg a hasonló céllal kivitelezett prevenciós alkalmazások jövőbeni tervezését illetően. Az applikáció hatékonynak bizonyult az elmúlt havi energiaital-fogyasztás gyakoriságának csökkentésében, tendenciaszinten a pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ismeretek átadásában és a testmozgás gyakoriságának növelésében, illetve részben az elmúlt havi alkoholfogyasztási gyakoriság csökkentésében is. Az applikáció legeredményesebbnek mutatkozó moduljai a gamification (játékosítás) elemeit tartalmazzák, ami alapján feltételezhető, hogy a játékelemek prevenciós alkalmazása javíthatja a hasonló programok hatékonyságát. A VoltEgySzer pilot hatékonyságvizsgálata tehát részben pozitív tapasztalatokat, részben olyan eredményeket szolgáltatott, amelyek alapján érdemes átgondolni az alkalmazás továbbfejlesztési lehetőségeit.

Open access
Pszichológia
Authors: Bernadette Kun, Hedvig Balázs, Máté Kapitány-Fövény, Sándor Rózsa, Natasa Kő, and Zsolt Demetrovics

Absztrakt

A tanulmányban részletesen bemutatjuk Lane és Schwartz (1987) szakaszelméletét az érzelmi komplexitásra vonatkozóan, majd ismertetjük az Érzelmi Tudatosság Szintjei Skála (LEAS) felépítését, kiértékelésének módját és a nemzetközi szakirodalomban bemutatott pszichometriai jellemzőit. Célunk az volt, hogy a skálát adaptáljuk Magyarországon, ennek érdekében reliabilitás- és validitásvizsgálatot végeztünk a LEAS rövidített, 10 tételes verzióján. Az összesen 694 főből álló hozzáférhetőségi mintán a LEAS-A-HU kérdőív mellett felvettük az Érzelmek Mérése Skála (Schutte és mtsai, 1998; Kun és mtsai, 2010) 24 tételes változatát. Az eredmények szerint a LEAS-A-HU skála megfelelő belső megbízhatósággal és értékelői megbízhatósággal rendelkezik, emellett enyhe pozitív kapcsolatot mutat az észlelt érzelmi intelligencia szinttel. Utóbbi eredmény az eszköz diszkriminatív validitását erősíti meg. A kapott eredmények összességében az Érzelmi Tudatosság Szintje Skála megbízhatóságát és érvényességét támasztják alá.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Máté Kapitány-Fövény, Róbert Urbán, Gábor Varga, Marc N. Potenza, Mark D. Griffiths, Anna Szekely, Borbála Paksi, Bernadette Kun, Judit Farkas, Gyöngyi Kökönyei, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background and aims

Due to its important role in both healthy groups and those with physical, mental and behavioral disorders, impulsivity is a widely researched construct. Among various self-report questionnaires of impulsivity, the Barratt Impulsiveness Scale is arguably the most frequently used measure. Despite its international use, inconsistencies in the suggested factor structure of its latest version, the BIS-11, have been observed repeatedly in different samples. The goal of the present study was therefore to test the factor structure of the BIS-11 in several samples.

Methods

Exploratory and confirmatory factor analyses were conducted on two representative samples of Hungarian adults (N = 2,457; N = 2,040) and a college sample (N = 765).

Results

Analyses did not confirm the original model of the measure in any of the samples. Based on explorative factor analyses, an alternative three-factor model (cognitive impulsivity; behavioral impulsivity; and impatience/restlessness) of the Barratt Impulsiveness Scale is suggested. The pattern of the associations between the three factors and aggression, exercise, smoking, alcohol use, and psychological distress supports the construct validity of this new model.

Discussion

The new measurement model of impulsivity was confirmed in two independent samples. However, it requires further cross-cultural validation to clarify the content of self-reported impulsivity in both clinical and nonclinical samples.

Open access