Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Máté Smohai x
Clear All Modify Search

Computer game preference analysis: Relationship with personality, coping and flow traits

A felhasználók személyiségjellemzőire, a megküzdés módjaira és a flow élményeire utaló jegyek összehasonlító vizsgálata

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Máté Smohai, Dániel Tóth and Zsuzsanna Mirnics

Restricted access

Absztrakt

Korábbi tanulmányok ellentmondásos eredményeket közölnek a videojáték-használat során tapasztalt flow-élmények mennyisége és a beszűkült, túlzott, problémás használat között. Elemzésünk célja az ellentmondásos eredményeket magyarázó új modell építése. A vizsgált mintát 1368 fő alkotja, akik mindegyike rendszeresen játszik videojátékokkal. Életkori átlaguk 14,9 év (szórás: 2,2), a nemi eloszlást tekintve a fiúk némi fölényben vannak (60,2%). Játszási szokásaik feltérképezése után többek között a Szituáció-Specifikus Flow Kérdővvel (SzSFK) három különböző élethelyzetben (játszás, iskola és otthon) átélt flow-élményeiket mértük. Hipotézisünk szerint a videojáték-használat közben tapasztalt magas flow-mennyiség bizonyos játékoscsoportoknál magas, más csoportoknál pedig alacsony iskolai és otthoni flow-élmény gyakorisággal társul.

Konfigurációanalízis használatával azonosítottuk a tipikus flow-kombinációkat. Eredményink szerint az egyik csoport mindhárom helyen sok flow-élményt tapasztal, a másik csoport pedig — hipotézisünkkel ellentétben — mindenütt kevés flow-élményt él át. E két csoport markáns jelenléte határozottan azt az álláspontot támogatja, mely szerint a játék közben átélt flow-élmény nem jár együtt más területeken való alacsony flow-értékekkel, ezáltal valószínűleg a problémás videojáték-használattal sem. Ennek magyarázata az lehet, hogy a szerfüggőséghez hasonlóan a videojátékok kényszeres és túlzott használata nem az örömérzet kereséséből, hanem a kellemetlen érzések játszás általi enyhítésének a kényszeréből fakad.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Krisztina, F. Földi Rita, Smohai Máté, Géczi Gábor and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések

Jelen tanulmány célja a Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív magyar változatának (PISQ-H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése.

Módszer

A keresztmetszeti kutatás keretében a kérdőív érvényességét és megbízhatóságát 13-21 év közötti (M = 16,76 év; SD = 2,79 év) 471 fős (40,3% fiú és 54,2% lány, 5,5% hiányzó adat) kényelmi mintán ellenőriztük. A fent említett kérdőív mellett felvételre került az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív is.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis során négy elkülönülő faktort kaptunk (Dicséret és támogatás, Szülői nyomásgyakorlás, Aktív bevonódás, valamint Direkt, kontrolláló viselkedés). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α: 0,640,85). A mérőeszköz időbeli stabilitásának vizsgálata során szignifikáns (p < 0,001), pozitív irányú, erős teszt-reteszt korrelációs együtthatókat kaptunk (Dicséret és támogatás alskála: r(67) = 0,82; Szülői nyomásgyakorlás alskála: r(67) = 0,81; Direkt, kontrolláló viselkedés alskála: r(67) = 0,93; és Aktív bevonódás alskála: r(67) = 0,94. A konstruktum validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező, gyenge-mérsékelt erősségű korrelációt kaptunk a PISQ-H két alskálája és az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív között (r = 0,30–0,56; p < 0,001).

Következtetések

A Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív kérdőív magyar változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Veronika Mészáros, Szabolcs Takács, Zsuzsanna Kövi, Máté Smohai, Zoltán Gergely Csigás, Zsuzsanna Tanyi, Edit Jakubovits, Dóra Kovács, Ilona Szili, Andrea Ferenczi and Szilvia Ádám

Theoretical background: Research on burnout has widespread interest in mental health sciences. The Demands-Resources Model of Burnout represents a new direction in research. Similarly to the most popular model of burnout, the Multidimensional Model, it embeds burnout in an organizational framework. Goals: The purpose of this study is to analyze the dimensionality and divergent validity of the Mini Oldenburg Burnout Questionnaire (MOLBI), the measurement tool of the Demands-Resources Model. Our work also tests the multidimensional theory, which posits that the burnout dimensions are independent of one another and do not form a global burnout factor. Method: Participants' (n = 406 people, 59.1% female) mean age was 39.4 (SD = 11.06) years and most of them had a graduate degree. In addition to the MOLBI questionnaire, participants completed the Work-Family Balance and Mental Health Test. We conducted a parallel analysis and exploratory factor analysis to analyze the structure of MOLBI; a bifactor analysis and model-based reliability test to analyze the validity of global and specific factors. We assessed the relationships between MOLBI and other parameters with Kendall's tau-b correlation. Results: Our results showed that the original two-factor structure of the questionnaire fit our data best (χ2= 78.489, DF = 26, p < 0.001; CFI = 0.977; NNFI = 0.960; RMSEA = 0.068; RMSEA CI90:0.066-0.070). The reliabilities of factors and global scores were adequate. Besides, the bifactor analysis showed that the global burnout dimension and disengagement subscale had enough explanatory power. The exhaustion factor of burnout was moderately associated with work-family balance and resilience. The disengagement factor was moderately related to creative problem-solving capacity. Conclusions: MOLBI demonstrates appropriate psychometric characteristics and can be reliably used for the assessment of global burnout (with the total score) and disengagement. Therefore, it fits the dimensional perspective of mental health problems. Considering the construct and divergent validity analysis, exhaustion and global burnout show a similar correlation pattern, while disengagement measures the motivational and behavioral aspects of the phenomenon.

Elméleti háttér: A kiégés kutatása széleskörű érdeklődésre tart számot a mentális- és egészségtudományokban. A kutatásban új irányt képvisel a kiégés Követelmény-Erőforrás Modellje, amely a fogalom legnépszerűbb modelljéhez, a Multidimenzionális modellhez hasonlóan szervezeti keretbe ágyazza a kiégés jelenségét. Cél: Tanulmányunk célja a kiégés Követelmény-Erőforrás Modelljéhez mérőeszközként illeszkedő Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív (MOLBI) pszichometriai elemzése. Munkánk kiemelten vizsgálja a multidimenzionális teória egyik alapvető állítását, miszerint a kiégés dimenziók egymástól függetlenek és nem alkotnak egy globális kiégés faktort. Módszer: A vizsgálatban 406 fő vett részt (59,1% nő). Átlagosan 39,4 (SD = 11,06) évesek és legtöbbjük felsőfokú végzettségű. A résztvevők a MOLBI kérdőív mellett a Munkahely-Család Egyensúly és a Mentális Egészség Kérdőívet is kitöltötték. A MOLBI struktúrájának elemzésére parallel analízist és feltáró faktoranalízist alkalmaztunk. A globális és specifikus faktorok létjogosultságának elemzésére bifaktor elemzést és modellfüggő megbízhatósági vizsgálatokat végeztünk. A MOLBI kapcsolatrendszerét Kendall tau-b korrelációval elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a kérdőív kétfaktoros eredeti faktorstruktúrája megerősíthető (χ2 = 78,489, DF = 26, p < 0,001; CFI = 0,977; NNFI = 0,960; RMSEA = 0,068 ; RMSEA CI90:0,066-0,070). A dimenziók megfelelő reliabilitás értékekkel rendelkeztek. Emellett a bifaktor elemzés eredményei szerint a kérdőív két faktorának összege - a teljes kiégés dimenzió - is megfelelő magyarázó erővel bírt. A kiégés kimerülés faktora elsősorban a munka-család egyensúllyal, valamint a rezilienciával mutatott közepes erősségű kapcsolatot. Következtetések: A MOLBI megfelelő pszichometriai paraméterekkel rendelkező mérőeszköz, amelynek alkalmazásával mind a teljes kiégés, mind a kiábrándultság megbízhatóan mérhető. Ezáltal jól illeszkedik a klinikai diagnosztikában jelenleg uralkodó dimenzionális szemlélethez. A vizsgálatban használt konstruktum és divergens validitás elemzését figyelembe véve, a kimerültség és a teljes kiégés hasonló korrelációs mintázatot mutat, a kiábrándultság viszont a jelenség motivációs és cselekvéses aspektusát méri.

Open access