Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: Máté Szondy x
Clear All Modify Search

A negatív kogníciókhoz képest a pozitív kogníciók az elmúlt évtizedekben viszonylag kevés figyelmet kaptak a pszichológiai alapkutatásokban és a kognitív viselkedésterápiában. Az alkalmazott pozitív pszichológia megjelenésével a pozitív érzelmek és erősségek egyre nagyobb szerephez juthatnak a terápiás munka során. Feltételezhető, hogy a bemutatott optimizmusra fókuszáló intervenciók, életminőség-terápia, jóllétterápia és pozitív pszichoterápia a Clark és Beck (2010) által leírt konstruktív munkamód támogatásával fejti ki pozitív hatását.

Restricted access

A tanulmány áttekinti azokat a szakirodalomban fellelhető kutatásokat, melyek három optimizmus konstruktum (diszpozicionális, attribúciós és szituáció-specifikus) immun­működésre gyakorolt hatását vizsgálják. Az eredmények szerint az optimizmus immunműködésre kifejtett hatása komplex és olykor ellentmondásos. A szituáció-specifikus és attribúciós optimizmus jobb bejóslója az immunműködésnek, mint az általános vonás op­timizmus. Stressz- és konfliktusmentes helyzetben az optimizmus hatékonyabb im­mun­funkciókhoz kapcsolódott. A szakirodalmi áttekintés szerint az optimizmus abban az esetben gyengítette az immunműködést, amikor a személyek kontrollálhatatlan, vagy hosszabb időn át fennálló stresszhelyzettel szembesülnek.

Restricted access

A megbocsátás az interperszonális sérelmekre adott egyik lehetséges válasznak tekinthető, melynek fókuszában a sérelmet elszenvedő személy kognitív, érzelmi és viselkedéses válaszaiban bekövetkező proszociális változás áll. A megbocsátás mentális és fizikai egészségre kifejtett pozitív hatása jól dokumentált. Magas szintje alacsony szorongás- és depressziószinttel társul, illetve sikeresen csökkenti a stresszre adott fizikai választ (kortizol és kardiovaszkuláris reaktivitás). A megbocsátást - hatásai alapján - olyan emóció fókuszú megküzdési módként definiálhatjuk, mely sikeresen csökkenti az interperszonális sérelem nyomán kialakult stresszreakciót. Az utóbbi években számos intervenciós technikát dolgoztak ki, melyek a megbocsátás támogatását, illetve fejlesztését tűzték ki célként. Ezek a módszerek általában sikeresen növelik a megbocsátásra való hajlandóságot.</o:p>

Restricted access

A szerző négy területen vizsgálja az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét (boldogság) közti kapcsolatot: (1) egy adott országon belül vizsgálható a korreláció a jövedelem és a szubjektív jóllét között („Boldogabbnak vallják-e magukat a tehetősebb személyek, mint a kevésbé tehetős személyek?”), (2) vizsgálhatjuk azon személyek szubjektív jóllét változásait, akiknek nagymértékben változik az anyagi helyzete („Boldogabbá teszi-e az embert a fizetésemelés vagy egy lottónyeremény?”), (3) megvizsgálhatjuk, hogy nemzetközi szinten milyen együtt járás tapasztalható az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje között („Boldogabbak-e a tehetősebb országok lakosai, mint a kevésbé tehetős országok lakosai?”), és végül (4) megvizsgálhatjuk, hogy egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet („Az ország anyagi helyzetének javulása növeli-e az átlagos boldogságszintet?”). A szakirodalomi áttekintés alapján az anyagi helyzet és a boldogság közti összefüggés mind egyéni, mind nemzetközi szinten ellentmondásos. A jobb anyagi helyzet mind individuális, mind nemzetközi szinten magasabb boldogsághoz társul, az anyagi helyzet javulása azonban – egy alapvető szinten túl – nem növeli a boldogságszintet se individuális, se nemzetközi viszonylatban. A rosszabb anyagi helyzetben lévő személyek, illetve országok esetén erősebb az összefüggés az anyagi helyzet és a boldogság közt, mint a jobb anyagi helyzetben lévő személyeknél, nemzeteknél. Az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét közt fennálló gyenge, ellentmondásos viszony hátterében több tényező állhat. A hedonikus adaptáció azt jelenti, hogy viszonylag gyorsan képesek vagyunk alkalmazkodni megváltozott anyagi helyzetünkhöz, ezért pénzügyi helyzetünk javulása gyorsan elveszti jutalmazó erejét. Második tényezőként azt emeli ki a szerző, hogy az anyagi helyzet nem áll direkt kapcsolatban azon tényezőkkel, melyek bizonyítottan képesek növelni a szubjektív jóllét szintet (pl. kielégítő szociális kapcsolatok, áramlat-aktivitások keresése). Végül az anyagi javakra való fókuszálás rosszabb mentális állapottal, magasabb szorongás- és depressziószinttel társul. Összességében úgy tűnik, hogy az anyagi javak hiánya nagy valószínűséggel csökkenti a szubjektív jóllét szintjét, az anyagi javak megléte viszont nem jár együtt feltétlenül magasabb szubjektív jólléttel, az anyagi helyzet javulása nem növeli feltétlenül a boldogságszintet. A tanulmány végén áttekintjük az eredmények gyakorlati konzekvenciáit.

Restricted access

A tanulmány a különféle optimizmus - konstruktumok (vonás optimizmus, attribúciós optimizmus, irreá­lis optimizmus, valamint terápia - specifikus optimizmus) és a fizikai egészségi állapot közti kapcsolatot vizsgálja. A legtöbb áttekintett kutatás pozitív kapcsolatot talált az optimizmus és a különböző egészségmutatók közt. Az optimista személyek a kevésbé optimista személyekkel összehasonlítva szubjektíven jobbnak ítélik egészségi állapotukat, és ez a különbség az objektíven (szakember által) mért tünetszám tekintetében is fennáll. Az optimizmus általában jobb immunműködéssel (kivételt képeznek a kontrollálhatatlan stresz-szor­helyzetek) és gyorsabb gyógyulási sebességgel jár. És végül az optimista személyek szignifikánsan tovább élnek a pesszimista személyekhez képest. Az optimizmus és a fizikai egészség közti pozitív kapcsolatot több tényező is befolyásolja. Az optimisták kevesebb stresszorral találkoznak, azokat eltérően értékelik és máshogy küzdenek meg velük, mint a kevésbé optimista személyek. Az optimizmus szintje befolyásolja az egészségmagatartást, valamint a betegségmagatartást. Végül annak a lehetősége is fennáll, hogy az optimizmus és a fizikai egészség közti kapcsolat hátterében egy harmadik változó, a neuroticizmus áll. Tanulmányunk kritikai nézőpontot alkalmaz, rámutat a téma kutatását nehezítő elméleti és módszertani nehézségekre.

Restricted access

Elméleti háttér: A Boldogság Orientáció Skála (Peterson, Park, & Seligman, 2005) a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső boldogságot (pozitív érzések, élmények, ingerek keresése), az áramlatkereső boldogságot (bevonódást, áramlat-élményt kiváltó tevékenységek keresése) és értelemkereső boldogságot (az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte). Cél: Tanulmányunk célja a Boldogság Orientáció Skála magyar nyelvű változatának elkészítése, illetve reliabilitás- és validitásvizsgálatának elvégzése volt. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fő (296 férfi, 300 nő) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A skála validálására a pozitív élmények feldolgozási módját, az élettel való elégedettség, illetve az élet értelmességével kapcsolatos skálákat alkalmaztunk. Eredmények: A kérdőív magyar változata megfelelő megbízhatóságúnak és validnak bizonyult. Az élettel való elégedettséget az áramlatkereső és az értelemkereső boldogság jósolta be szignifikánsan, az élvezetkereső boldogság nem. A legmagasabb szintű elégedettséget a három orientáció együttes jelenléte (az ún. „teljes élet”) eredményezte. Következtetések: A skála megfelelő mérőeszköze a boldogságorientáció módjainak. Jövőbeli kutatásoknak kell tisztáznia a boldogságorientációk eredetét, stabilitását és változtathatóságát.

Restricted access

Az új digitális technológiák (mint például a virtuális realitás) megjelenésével és elterjedésével egyre fontosabb, hogy mennyire tudjuk kihasználni úgy az általuk adott lehetőségeket, hogy közben elkerüljük a veszélyeiket (például addikció és technostressz). Tanulmányomban bemutatom, hogy az új technológiák hogyan segíthetik a diagnózis, a rehabilitáció és a pszichoterápia folyamatát. A diagnózis területén csökkenthetik a szubjektív torzítás esélyét, mivel segíthetnek élményszerűen és in vivo megjeleníteni a tüneteket. A terápiáiban immerzív jellegük és rugalmas használatuk, elérhetőségük miatt lehetnek vonzóak. Ezután körbejárom, hogy különféle pozitív érzelmeket és állapotokat (például mindfulness, empátia vagy önegyüttérzés) hogyan segíthetnek az új eszközök. A jövőben további kutatásoknak kell tisztáznia, hogy mi a kapcsolat a digitális jóllét, a pszichológiai jóllét és a szubjektív jóllét között.

Restricted access
Authors: Máté Szondy, Anna Kerekes, István Tiringer, László Harmat and Anna Péterfi
Open access

Elméleti háttér: A pozitív élmények átélése során megjelenő érzéseinket különböző módokon dolgozhatjuk fel. Különbséget tehetünk az élmények intenzitását növelő és csökkentő reakciók között. Cél: Tanulmányunkban bemutatjuk a Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának (WOSC-H) reliabilitás- és validitásvizsgálatát. A kérdőív azokat a kognitív és viselkedéses reakciókat vizsgálja, amelyeket pozitív élmények átélése közben adhatunk. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fő (296 férfi, 300 nő) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A skála validitásának vizsgálatára a boldogsággal kapcsolatos orientáció, az élettel való elégedettség, illetve a vitalitás mérőeszközeit alkalmaztuk. Eredmények: A skála főkomponens-elemzése két komponens jelenlétét mutatta: a pozitív élményekbe Bevonódó, illetve a pozitív élményektől Eltávolodó élményfeldolgozást. A kérdőív megfelelő reliabilitású, azonban a kétkomponensű modell illeszkedési mutatói csak közepes szintűek. Az egyes faktorok az elvárt irányú összefüggést mutatták a validálóskálákkal. Következtetések: Összességében a skála a pozitív élményekre adott reakciók megbízható és valid mérőeszközének bizonyult.

Restricted access