Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Médea Kis x
  • All content x
Clear All Modify Search

E tanulmány célja magyar nyelven összefoglalást adni a remény mint lélektani konstruktum elméleti hátteréről, vizsgálati módszereiről, különféle megközelítések, hangsúlyos kutatási irányok egybevetésével, továbbá integratív igényű definíciót kínálni a nemzetközi és hazai eredmények figyelembe vételével. Az eredmények gyakorlati hasznosíthatósága is kifejtésre kerül. A remény mint személyiségjellemző a jövendőre, és az egyén számára értékes, de nem túl távoli cél elérésére irányuló várakozás, amelyet általában a nem kielégítő jelen állapot indukál. A reményteliség szintje érzelmi, kognitív, motivációs, viselkedéses és környezeti összetevői révén növelhető. Szerepe a kapcsolati kommunikáció gazdagságában, a munka-, szellemi, és sportteljesítményben, és nem utolsó sorban a betegségekből felgyógyulás és a poszttraumás növekedés folyamatában érhető tetten.

Restricted access

Tanulmányunk a bosszúviselkedés személyi, kapcsolati és szituatív meghatározóit elemzi, áttekintve a vonatkozó, legfőképpen személyiséglélektani és szociálpszichológiai irodalmat. Áttekintésünkben nemcsak azokra a tanulmányokra támaszkodunk, melyek a bosszúállás jelenségét tekintik tárgyuknak, de azokra is, amelyek a megbocsátásét. Tesszük ezt azért, mert a két jelenség igen erősen összekapcsolódik, annak ellenére, hogy nem egymás ellentétei. A bosszúvágy és bosszúállás multifaktoriális természetének bemutatása mellett különös hangsúlyt kap e viselkedés folyamatjellegének és a lelki egészségre gyakorolt hatásainak bemutatása. Az idői lefutás elemzésekor, és a lelki egészségre gyakorolt hatás leírásában is kitüntetett figyelmet szentelünk a bosszúálló viselkedéshez kapcsolódó rágódásnak, a ruminációnak. Kifejtésre kerül, miért is olyan fontos a segítő, illetve terápiás kapcsolatokban a bosszúviselkedés természetének  megismerése.

Restricted access

Kutatásunk egy közeli kapcsolatban elszenvedett sérelmet megjelenítő hipotetikus helyzetben vizsgálta a személyek (N = 237) becsült megbocsátási valószínűségét a sértő fél jóvátételi törekvéseinek és a válaszadó személyek reményteliségének függvényében. Jóvátételi kezdeményezésként a kapcsolat fontosságát hangsúlyozó szolidaritás-kifejezést, a veszteséget helyrehozni kívánó cselekedetet, valamint a sértett önértékelésének a támogatását különböztettük meg, a megbocsátásnak pedig a jóvátételi igényekről (a bosszúról) való lemondáshoz kötődő aspektusát emeltük ki (vagyis lemondani a kapcsolat meglazításának, a kárpótlásnak és a saját önbecsülés megtámogatásának az igényéről).Manipulált független változóinknak jellemzően az önálló hatását mutattuk ki, melyek közül a szolidaritás kinyilvánításáé fordítottnak, a másik két jóvátételi adományé viszont a megbocsátást valószínűsítőnek mutatkozott. A jóvátételi lépések a reménytelenebb személyek esetében különösen is pozitív hatásúak. Eredményeink gyakorlati implikációi is megjelenítésre kerülnek.

Restricted access