Search Results

You are looking at 1 - 10 of 30 items for

  • Author or Editor: Mónika Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Jelen tanulmányban magyar egyetemi hallgatók pesszimizmus-szintjét vizsgáltuk. Szerettük volna megtudni, hogy a pesszimizmus a konformitás szintjén jellemző-e ránk vagy intrinzik módon, belülről fakadóan vagyunk ilyen pesszimisták. A tanulmányban bemutatott kutatás itthon és külföldön (Bécsben) tanuló magyar (90 fő, átlagéletkor: 23,3 év; szórás: 2,18 év) és hazánkban és saját országukban (Ausztriában) tanuló külföldi egyetemista diák (60 fő, átlagéletkor: 22,2 év; szórás: 2,32 év) optimizmusának szintjét és szubjektív jóllétét hasonlítja össze. Az optimizmus mérésére indirekt és direkt — önbeszámolós — módszert is alkalmaztunk. Indirekt úton értelmezésekben és tervezett viselkedésválasztásokban való megnyilvánulásként ragadtuk meg az optimizmust, általunk szerkesztett ’félig-üres’ történetek segítségével. Direkt módszerként a Berni Szubjektív Jóllét Kérdőív pozitív attitűdöt mérő skáláját alkalmaztuk. Eredményeink szerint a magyar diákok mind saját [F(1,148) = 77,36; p<0,001], mind idegen környezetben szignifikánsan pesszimistábbnak mutatkoztak külföldi társaiknál. A közvetett optimizmusra vonatkozó eredményekkel szemben a pozitív attitűdre és szubjektív jóllétre vonatkozó önbeszámolókat a vizsgálat kulturális közege befolyásolta: a külföldön tanuló magyarok pozitívabbnak ítélték meg mentális jóllétüket [F(3,146) = 13,77; p<0,001] és pozitívabb élettel szembeni attitűdökről számoltak be, mint itthon élő társaik [F(3,146) = 11,33; p<0,001].

Restricted access

A rutinszerű molekuláris citogenetikai vizsgálatok bevezetése lehetővé tette, hogy a gyermekkori acut lymphoid leukaemiák bizonyos génszintű, eddig ismeretlen elváltozásait is feltárjuk. Különös jelentőségű a negatív prognosztikai értékű, ritkán előforduló citogenetikai kórképek felismerése, amikor azok közismerten jó kórjóslatú elváltozásokkal társulnak. A jelen tanulmányunkban egy gyermekkori B-sejtes ALL-re jellemző, új citogenetikai elváltozást, a 21-es kromoszóma intrakromoszomális amplifikációját ismertetjük, amely a többi kockázati tényezőtől függetlenül magas rizikócsoportú terápiát igényel, és amely egy jó prognosztikai értékű elváltozással, a rejtett 12;21-es kromoszóma-transzlokációval társult.

Restricted access

Histamine, serotonin and triiodothyronine (T3) content of different circulating lymphocyte subsets of leukemic (acute lymphocytic leukemia, ALL) and non-leukemic (control) children were investigated by multicolor flow cytometry. The hormone contents of the cells were followed from the time of diagnosis till the end of treatment. Each hormone could be detected in every time in the investigated cell types, although the amounts of them changed during the treatment.T lymphocytes: Significantly lower amount of serotonin was found in each T cell subsets (Th, Tc and activated T lymphocytes) of leukemic children compared to the healthy control group at the time of diagnosis and it was permanently low during the maintenance therapy. The decreased amount of serotonin could be demonstrated in Tc and Th cells even at one year after the end of treatment. However, there was no alteration in the histamine and T3 content of T cell subsets in the time of diagnosis, but significant decrease was detected during the maintenance therapy and after treatment.NK cells: The serotonin and T3 contents of NK cells (both NK and NKT subsets) were significantly lower at the time of diagnosis and during the maintenance therapy. Similar decrease was detected in the case of serotonin in B cells. Although there was no difference in the T3 content of B cells at the time of diagnosis, significantly lower amounts could be detected during the therapy compared to the healthy control group. The serotonin concentration remained low for years after the end of treatment, both in B and NK cells. These observations might have diagnostic and prognostic importance.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Sohár
,
Mónika Kovács
,
Andrea Györkös
, and
Beáta Gasztonyi

Absztrakt

A szerzők hyperthyreosis miatt gondozott beteg esetét ismertetik, akinél a kezelés során propiltiouracil indukálta vasculitis igazolódott renalis érintettséggel, amely a gyógyszerelhagyást követően, illetve kortikoszteroidterápia mellett rendeződött. Ezt követően tiamazolkezelés során agranulocytosis alakult ki lázas állapottal. A vérképeltérések normalizálódása után átmeneti lítium-karbonát terápiát követően a hyperthyreosis sikeres műtéti megoldására került sor. A hyperthyreosis kezelésében alkalmazott gyógyszerek ilyen súlyos mellékhatásainak halmozott előfordulása ritka, amely jól mutatja, hogy ezen gyakori kórkép kezelése is tartogat kihívásokat a klinikus számára. Orv. Hetil., 2016, 157(22), 869–872.

Restricted access

Absztrakt

Gyermekkori akut limfoid leukémiában a citogenetikai vizsgálat eredménye független prognosztikai tényező, különböző rizikócsoportokba történő besorolási szempont; a terápiás szerekkel szembeni érzékenységet vagy rezisztenciát is befolyásolhatja. Jelen tanulmányunkban 30 újonnan diagnosztizált vagy recidivált leukémiás gyermek G-sávos kariotípusát valamint a TEL/AML1 és az ABL/BCR fúziós gén, a p16 (9p21) tumorszuppresszor gén és az MLL gén interfázis-fluoreszcens in situ hibridizáció (I-FISH) vizsgálatát értékeljük. G-sávos kariotípus-analízissel az esetek felében találtunk klonális kromoszómaelváltozást. Az előbbi módszert I-FISH technikával kiegészítve, a betegek 70%-ában azonosítottunk kórjóslati szempontból jelentős számbeli vagy szerkezeti ALL-specifikus eltérést. Hét betegnél (19%) a hagyományos citogenetikai vizsgálat tárt fel olyan komplex szerkezeti eltérést, mely a célzott I-FISH vizsgálattal nem volt kimutatható. Az AML1 gén emelkedett kópiaszáma (30%) összhangban volt a G-sávval azonosított hiperdiploid kariotípusok 21-es kromoszómát érintő számbeli eltéréseivel. Egy betegnél az AML1 gén 5–6 kópiáját azonosítottuk, egy másiknál a der(21)-esen volt látható az AML1 gén amplifikációja, miközben a homológ kromoszóma AML1 génje a TEL/AML1 fúzióban vett részt. A gyermekkori B-sejtes ALL jó prognosztikai értékű rejtett transzlokációját, a t(12;21)(p13;q22)-et négy betegnél azonosítottuk, egynél a TEL gén deléciójával társult. Egy másik betegnél a TEL deléciója volt az egyedüli anomália. A 9p21 tumorszuppresszor régió mikrodelécióját 8 betegnél (23%) identifikáltuk, a G-sávos kariotípusban csak két betegnél volt detektálható a deléció. Egy betegnél a 9p21-deléció mellett Philadelphia kromoszómát és a 17-es kromoszóma monoszómiáját azonosítottuk. Az I-FISH és a hagyományos citogenetikai módszer együttes alkalmazása lehetőséget nyújt a citogenetikai kép részletesebb azonosítására, a gyermekkori leukémiák prognózisának pontosabb megítélésére és így az egyénre szabott és hatásosabb terápia kiválasztására.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors:
Zsófia Bence
,
Gábor Kovács
,
Zsuzsanna Jakab
,
Monika Csóka
, and
Judit Müller

Absztrakt

Magyarországon évente 250–300 gyermeknél diagnosztizálnak malignus daganatot. Közülük megközelítőleg minden tizedik lymphomában szenved. Vizsgálatunk célja volt az adoleszcens korú (14–19 éves) Hodgkin- (HL) és non-Hodgkin-lymphomás (NHL) betegek adatainak feldolgozása, túlélési mutatóiknak összehasonlítása a 14 év alattiakéval, illetve a nemzetközi adatokkal. 1990 januárja és 2004 decembere között 281 HL-ban és 230 NHL-ban szenvedő gyermeket kezeltünk és gondoztunk a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat központjaiban. A HL-sok közül 107, a NHL-sok közül 51 volt 14 éves kor feletti. A HL-s betegeknél a két korcsoportban hasonló a stádiummegoszlás. A NHL-soknál a 14 évesnél fiatalabbak 55%-ának, a 14 évnél idősebbek 72%-ának volt előrehaladott stádiumú (III. vagy IV.) a betegsége. Mindkét betegség esetén a betegek egységes, a gyermekonkológiában elfogadott kemoterápiás protokolloknak megfelelően kapták a kezelést. A 14 évnél fiatalabb HL-s betegeink teljes túlélése (OS) 5 év után 92,5±2%, 10 év után 90,3±2% volt, míg a 14 év felettiek 5 éves OS-e 93,4±2%, 10 éves OS-e 90,7±3% volt (p>0,05). A 14 évnél fiatalabb NHL-s betegek 5- ill. 10 éves OS-e 78,2±3% volt, míg 14 év felettieknél 5- ill. 10 évnél 77,9±6% (p>0,05). Megállapíthatjuk, hogy az adoleszcensek túlélési mutatói egyik lymphoma-fajtánál sem térnek el szignifikánsan a 14 évnél fiatalabbakétól, ezért az adoleszcens korban fellépő lymphomák kezelésére megfelelőek a gyermekkorban alkalmazott terápiás protokollok.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors:
Janos Feher
,
Balint Kovacs
,
Illes Kovacs
,
Monika Schvöller
, and
Corrado Balacco Gabrieli

Currently, age-related macular degeneration is one of the most common eye diseases causing severe and permanent loss of vision. This disease is estimated to affect approximately 300–500 thousand Hungarians. While no treatment was available earlier, in the recent decade an antioxidant therapy became very popular using combinations of high dosage antioxidant vitamins C, E, beta carotene and zinc. Based on theoretical concepts and mostly in vitro experiences, this combination was thought to be effective through neutralizing reactive oxygen species. According to a large clinical trial (AREDS), it reduced progression of intermediate stage disease to advanced stage, but did not influence early stage disease. This original combination, due to potential severe side effects, is not on the market anymore. However, the efficacy of modified formulas has not yet been proven. Recently, a combination of omega 3 fatty acids, acetyl-L-carnitine and Coenzyme Q10 has been introduced for treating early stage age-related macular degeneration through improving mitochondrial lipid metabolism and ATP production in the retinal pigment epithelium, improving photoreceptor turnover and reducing generation of reactive oxygen species. According to a pilot study and a randomized, placebo controlled, double blind clinical trial, both central visual field and visual acuity slightly improved after 3–6 months of treatment and they remained unchanged by the end of the study. The difference was statistically significant as compared to the base line or to controls. These functional changes were accompanied with an improvement in fundus alterations: drusen covered area decreased significantly as compared to the base line or to control. Characteristically, all these changes were more marked in less affected eyes. A prospective case study on long-term treatment confirmed these observations, with an exception that after slight improvement, visual functions remained stable, while drusen regression continued for years. Sometimes significant regression of drusen was found even in intermediate and advanced cases. All these findings strongly suggested that the metabolic approach may be the first choice for treating age-related macular degeneration. Currently, this is the only combination of ingredients which corresponds to the recommended daily allowances and shows clinically proven efficacy.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Fehér
,
Bálint Kovács
,
Illés Kovács
,
Mónika Schvöller
, and
Gabrieli Corrado Balacco

Az időskori makuladegeneráció napjaink egyik leggyakoribb, végleges és súlyos látáskárosodást okozó szemészeti betegsége. Becslések szerint Magyarországon 300–500 ezerre tehető az érintettek száma. Míg korábban semmilyen kezelés nem volt erre a betegségre, az elmúlt évtizedben igen elterjedt az antioxidáns-terápia, ami nagy adag antioxidáns vitaminok (C-vitamin, E-vitamin, béta-karotin) és cink kombinációja. Elméleti meggondolások és nagyrészt in vitro kísérletek alapján a reaktív oxigéngyökök közömbösítése révén fejti ki hatását. Egy klinikai tanulmány (AREDS) szerint jelentősen csökkentette az előrehaladott stádium kialakulását, de nem volt hatással a korai stádiumra. A potenciális mellékhatások miatt azonban ez az eredeti kombináció már nincs a forgalomban, a módosított összetételű és dózisú készítmények hatása viszont nincs bizonyítva. Új megközelítést jelent a metabolikus terápia, egy omega-3-zsírsavakat, koenzim-Q10-et és acetyl-L-carnitint tartalmazó készítmény, amely az időskori makuladegenerációban meghatározó szerepet játszó mitochondrialis diszfunkció csökkentése révén javítja a pigmenthám zsíranyagcseréjét, ATP-termelését, a fotoreceptor regenerációját, és csökkenti a reaktív oxigéngyökök képződését. Egy előzetes tanulmány és egy randomizált, placebokontrollált, kettős klinikai vakvizsgálat szerint az időskori makuladegeneráció korai stádiumában a metabolikus terápia már 3–6 hónap után kisfokú javulást eredményezett a centrális látótérben és a látásélességben, ami megmaradt az 1 éves megfigyelési idő végéig. A különbség statisztikailag szignifikáns volt mind a kiindulási értékhez, mind a kontrollhoz viszonyítva. A látásfunkciók javulása, majd stabilizálódása együtt járt a szemfenéki kép javulásával: a drusen kiterjedése szignifikánsan csökkent mind a kiindulási állapothoz, mind a kontrollhoz viszonyítva. Jellemző módon, a kezelés hatása szignifikánsan nagyobb volt kevésbé súlyos állapotú szemeken. A hosszabb időtartamú (6 éves) esettanulmányok megerősítették ezeket a tapasztalatokat azzal a megjegyzéssel, hogy a látásfunkciók a kezdeti javulás után már nem változtak, míg a drusenregresszió évekig tovább folytatódott. Esetenként igen jelentős drusenregresszió volt megfigyelhető a középsúlyos, illetve súlyos esetekben is. Mindezek a megfigyelések amellett szólnak, hogy a mitochondrialis anyagcsere javítása racionális és hatásos eljárás az időskori makuladegeneráció kezelésére. Jelenleg ez az egyetlen készítmény, amelynek adagolása megfelel a napi ajánlott mennyiségnek, ugyanakkor hatásosságát klinikai vizsgálatok támasztják alá.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Jordán
,
Zsófia Tokodi
,
Ágnes Németh
,
Judit Müller
,
Mónika Csóka
,
Adrienn Mohl
,
Dániel Erdélyi
, and
Gábor Kovács

Bevezetés: A terápiás besugárzás és a különböző kemoterápiás szerek károsíthatják a tüdőt. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a gyermekkori daganatellenes kezelésben részesültek utánkövetése, a pulmonalis toxicitás lefolyásának monitorozása volt. Betegek és módszerek: A vizsgálatban 26 személy (10 leány és 16 fiú) vett részt, átlagéletkoruk 19,4 év volt, a kezeléstől az első felmérésig eltelt átlagos idő 4,5 év, a második felmérésig eltelt átlagos idő 10 év volt. Eredmények: 14 esetben észleltek kóros légzésfunkciós eredményt az első felmérés alkalmával, ebből hét obstruktív, öt kevert, kettő pedig restriktív jellegű zavar volt. A második felmérés során a kóros esetek száma hatra csökkent, akik közül két esetben obstruktív és négy esetben restriktív jellegű eltérést tapasztaltak. A dinamikus paraméterek pozitív irányú változása minden kóros értékben nyomon követhető volt (p<0,05). A statikus paraméterek értékelése során szintén javulási tendenciát figyeltek meg, azonban ez nem mutatott szignifikáns mértéket. Következtetés: Restriktív jellegű légzészavar a kezeltek kis részében mutatható ki. A kezelés következtében fellépő pulmonalis obstruktív elváltozások az idő előrehaladtával javuló tendenciát mutatnak. Orv. Hetil., 2013, 154, 345–350.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Mónika Knáb
,
Tibor Szili-Kovács
,
Károly Márialigeti
,
János Móga
, and
Andrea K. Borsodi

Karst areas have great environmental importance as sources of subsurface water and often maintain very sensitive ecosystems. In recent years, increasing number of microbiological studies focused on the bacterial communities of karst soils. In this study, diversity examinations on two distinct Hungarian karst areas, Aggtelek and Tapolca, were performed using parallel cultivation and molecular cloning methods. The phylogenetic affiliation of bacterial strains and molecular clones was determined based on their 16S rRNA gene sequences. Bacterial isolates were identified as members of the phyla Actinobacteria, Firmicutes, Proteobacteria, and Bacteroidetes. Besides the taxa identified by cultivation, members of the phyla Chloroflexi, Cyanobacteria, Acidobacteria, Verrucomicrobia, and Gemmatimonadetes were detected by the cloning. The difference in the composition of soil bacterial communities was related to geographic locations and soil types. Both the highest and the lowest bacterial diversities were detected in samples from Aggtelek National Park, characterized by Leptic Luvisol and Rendzic Leptosol soil types. The difference in the composition of bacterial communities between Rendzic Leptosol and Leptic Phaeozem soil types at Tapolca could be the result of human impacts.

Restricted access