Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Mónika Máté x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) az egyik leggyakrabban diagnosztizált, nagy családi halmozódást mutató neuropszichiátriai megbetegedés gyermek- és serdülőkorban, amely 40–66%-ban a felnőttkorban is fennmarad. A zavar transzgenerációs átörökítésében feltehetően szerepet játszik, hogy a felnőtt ADHD számos korrelátuma, például az alacsonyabb szocioökonómiai státusz, az interperszonális kapcsolatok zavara, komorbid kórképek fennállása, növeli az ADHD rizikóját, illetve befolyásolja annak lefolyását az utódban. A vizsgálatok szerint a szülői ADHD a gyermekben súlyosabb figyelemzavaros/ hiperaktív tünetekkel, az agresszió magasabb szintjével, jelentősebb funkcióromlással jár együtt. A genetikailag meghatározott környezeti rizikótényezők közül tanulmányunkban a szülőséggel kapcsolatos tényezőkre fókuszálunk. Az ADHD-ban szenvedo gyermekek szüleiben igazolt magasabb szülői stressz, alacsonyabb észlelt szülői hatékonyság összefüggésben áll a szülői ADHD-val. A zavarra jellemző neurokognitív deficitek a szülői viselkedés jellegzetes nehézségeihez vezetnek. A szakirodalom szerint leginkább a hatékony viselkedéskontroll, a konzisztens megerősítés, a mindennapi tevékenységek strukturálása, szabályok felállítása és tartása nehezített, valamint problémák jelentkezhetnek az érzelmi válaszkészség, az empátia területén is. Az ADHD-ban szenvedő szülő így éppen azokban a szülői funkciókban teljesít gyengén, amelyekre ADHD-ban szenvedő gyermekének a legnagyobb szüksége lenne. Az ADHD komplex kezelésében ezért fontos a szülői ADHD rutinszerű szűrése, szükség esetén adekvát kezelés felajánlása. Bár a szülői ADHD gyógyszeres kezelése a szülő tüneteit igazolható módon csökkenti, önmagában nem elegendő a szülőség fontos aspektusainak módosításához. Ehhez a szülőségben mutatkozó jellegzetes deficitekre fókuszáló intervenciókra van szükség. Végül, mindig gondolnunk kell arra is, hogy a szülő neurokognitív deficitjei állhatnak a compliance problémáinak hátterében.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Máté Szász, Mária Hajdú, Natasa Pesti, Mónika Domahidy, Katalin Kristóf, ákos Zahár, Károly Nagy, and Dóra Szabó

Biofilm-forming Staphylococcus epidermidis strains are common cause of the periprosthetic infection. The treatment of the periprosthetic infection is very problematic, so the prevention of these infections by an antibiotic containing prothesis could be an option for prevention.The purpose of the present study was to examine the in vitro effects of drug delivery systems (DDSs), namely Wax 1 and Wax 2 with different vancomycin content: 0.5, 1, 2 and 4 mg. In order to control the antibacterial activity of DDSs killing curve study was performed and in order to determine the antibiotic release and the antibiotic peak concentration from the DDSs biological assay was carried out.The time kill curve studies showed, that both DDSs with all vancomycin concentration decreased significantly the bacterial counts, however, Wax 2 with 4 mg vancomycin significantly decreased the bacterial count than all the other groups.The vancomycin release was the best with the highest peak concentration from DDSs with 4 mg vancomycin contain; it was significantly better than in the other groups, however, no significant difference was observed between Wax 1 and Wax 2 in this respect.These findings suggest that Wax 2 with 4 mg vancomycin content could be a potential agent for clinical use.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Nagy, Mónika Csanád, Katalin Tóth, Szabolcs Máté, and József Gábor Joó

A prediktív onkogenetikai tanácsadás jelentős távlatokat nyithat a BRCA-mutáció kapcsán kialakuló emlő- és petefészekrák diagnosztikáját és kezelését illetően. A BRCA-mutáció-hordozó nők klinikai ellátásának protokollja sokkal inkább szakmai állásfoglalásokon, semmint randomizált klinikai vizsgálatokon alapul. A megelőzés, a korai diagnózis és a kezelés lehetőségeiről a pácienst minden esetben a legnagyobb részletességgel kell tájékoztatni; az onkogenetikai tanácsadáshoz kapcsolódóan a klinikai ellátás során multidiszciplináris szakembergárda (genetikus, onkológus, sebész, szülész-nőgyógyász) részvétele hangsúlyosan javasolt. A beteg döntéshozatalát a kapott információkon túl jelentősen befolyásolja a családban előfordult daganatos betegségekkel kapcsolatos saját élményanyag csakúgy, mint a személyes értékrend és a megfogalmazott életcélok. A BRCA-mutáció-hordozók célzott klinikogenetikai ellátásának vezérfonalát prospektív vizsgálatok eredményei nyújtják, s ez biztosítja igazából e komplex ellátási forma hatékonyságát. Orv. Hetil., 2011, 152, 913–918.

Open access

Abstract

Apple pomace contains a large amount of useful bioactive compounds that have wide application in the food industry. In this study the effect of drying temperature and pressure (high temperature 80 °C and low temperature 60 °C using a conventional oven and a combination of conventional plus vacuum drying oven) on the antioxidant capacity and phenolic compounds of apple pomace extract was investigated. For a combination of conventional and vacuum drying ovens, samples were first dried by a conventional oven to a moisture content of approximately 10% then vacuum dried to reach a final moisture content of 3–4%. After the drying processes, ethanolic extraction was performed and the amount of total polyphenol and the antioxidant capacity (FRAP) were evaluated to determine a best drying method. The drying curves were also determined. The drying temperature affects the duration of the drying, the rate of water loss, and the remaining amount of antioxidant compounds.

Open access

Abstract

Background

Near-infrared spectroscopy (NIRS) technology can evaluate muscle metabolism and oxygenation. NIRS-based oximeters can measure skeletal muscle oxygen delivery and utilization during static and dynamic work non-invasively. Our goal was to assess the value and usability of NIRS technology in chronic obstructive pulmonary disease (COPD) rehabilitation program.

Methods

Forty patients with COPD participated in a 4-week inpatient rehabilitation program that included breathing exercises and personalized cycle/treadmill training adjusted to the functional capacity, physical activity and comorbidities of the patients. A NIRS muscle oxygen monitor was used to measure tissue oxygenation and hemoglobin levels. Total hemoglobin index, average muscle oxygenation, minimal and maximal muscle oxygenation were recorded before and after the rehabilitation program.

Results

Rehabilitation resulted improvement in 6 min walking distance (6MWD:335.3 ± 110. vs. 398.3 ± 126.2 m; P < 0.01), maximal inspiratory pressure (MIP: 57.7 ± 22.7 vs. 63.6 ± 18.0 cmH2O; P < 0.01), chest wall expansion (CWE: 2.84 ± 1.26 vs, 4.00 ± 1.76 cm; P < 0.01), breath hold time (BHT: 25.8 ± 10.6 vs. 29.2 ± 11.6 s; P < 0.01) and grip strength (GS: 24.9 ± 11.9 vs. 27.0 ± 11.4 kg; P < 0.01). Quality of life improvement was monitored by COPD Assessment Test (CAT: 17.00 ± 8.49 vs. 11.89 ± 7.3, P < 0.05). Total hemoglobin index (tHb: 12.8 ± 1.3% vs. 12.8 ± 1.4), average muscle oxygenation (SmO2: 67.5 ± 14.4% vs. 65.2 ± 20.4%) showed a tendency for improvement. Maximal muscle oxygenation decreased (SmO2 max: 98.0 ± 20.5% vs. 90.1 ± 14.3%; P < 0.01). Minimal muscle oxygenation increased (SmO2 min: 42.6 ± 12.6% vs. 54.8 ± 14.3%; P < 0.01).

Conclusions

NIRS results showed that muscle oxygenation and microcirculation can be described as a high-risk factor in COPD patients. The 4-week rehabilitation improves functional parameters, quality of life and tissue oxygenation levels in COPD patients.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: József Gábor Joó, Mónika Csanád, Katalin Tóth, Szabolcs Máté, and Zsolt Nagy

A familiáris halmozódást mutató emlőrákkal kapcsolatos genetikai tanácskérés a megfelelő centrumokban szerte Európában gyakran fordul elő. Az ismétlődési kockázat hatékony felmérése, becslése – különös tekintettel az egészségügy korlátozott anyagi forrásaira – mindenütt nagy kihívásnak számít. A közlemény irodalmi adatok alapján áttekinti és összefoglalja azokat az algoritmusokat, matematikai modelleket, amelyek a családi halmozódást mutató emlőrák kockázatkalkulációja kapcsán szóba jöhetnek; a Gail-modell, a Claus-modell, a BOADICEA-modell vizsgálatán túl elemzésre kerülnek azok a számítógépes szoftverrendszerek is (LINKAGE, MENDEL v3.3), amelyek az algoritmusok alkalmazását, informatikai interpretációját segítik. A módszerek közti összehasonlítás során azok előnyei és hátrányai egyaránt tárgyalásra kerülnek. A kockázatkalkuláció legmegbízhatóbb módjai az alapos családfaelemzésen túl alapvető információként veszik figyelembe a BRCA-mutációt hordozó állapotot mind a tanácskérő, mind családtagjai tekintetében. A BRCA-mutáció-analízis módszerei, csakúgy mint a mutációhordozó állapot előfordulásának sajátosságai, részletes áttekintésre kerülnek. Orv. Hetil., 2011, 152, 758–762.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Salamon, Zsuzsanna Soós, Roland Oláh, Máté Hazai, László Sóvágó, Dóra Kovács, Borbála Pál, Éva Baranyi, Ferenc Lintner, and Gábor Winkler

Bevezetés: A terhességi cukorbetegség időben történő felismerése és megfelelő kezelése az anya és a magzat számára egyaránt kiemelkedő fontosságú. Noha nemzetközi és nemzeti szaktársasági állásfoglalások születtek az időben történő felismerés módszertanáról, az esetek egy része az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott (1. ajánlás) s ma legáltalánosabban használt módszerrel is rejtve maradhat. Több vizsgálatban összefüggést találtak az anyai vércukorszint és a halvaszülések, a praeeclampsia-előfordulás, illetve a születési időre számított nagy súlyú újszülöttek világrahozatala között, a legnagyobb visszhangot a Hyperglycemia and Adverse Pregnancy Outcomes vizsgálat hozta. Megállapításai nyomán a Diabéteszes Terhességgel Foglalkozó Munkacsoportok Nemzetközi Szövetsége a 75 grammos cukorterhelésen alapuló, de az 1. ajánlásban szereplőtől eltérő kritériumrendszerű szűrést javasolt (2. ajánlás). Célkitűzés: A vizsgálat célja várandósok terhességi kimenetelének elemzésével a két szűrési eljárás hatékonyságának összevetése volt. Módszerek: Egyszeres terhességet hordozó 1107 várandóst, 831 normális glükóztoleranciájú és 276, a két szűrés valamelyikével gestatiós diabetesesnek minősülő terhest vizsgáltak, részletesen elemezve a terhességi kimenetel anyai (koraszülés, túlhordás, sectio caesarea, toxaemia) és magzati mutatóit (születési súly, újszülöttkori hypoglykaemia). Eredmények: A születési időre számított nagy súlyú magzatok prevalenciája kivételével – melynek csökkentésében a 2. ajánlás, illetve az ennek alapján megkezdett gondozás hatékonyabbnak bizonyult – a két szűrési eljárás eredményességében érdemi különbség nem volt kimutatható. Következtetés: Az új ajánlás szerinti szűrés a glükózanyagcsere-zavar biztonságosabb felismerését eredményezheti, az egyértelmű állásfoglalás azonban nagyobb esetszámú további vizsgálatokat igényel. Orv. Hetil., 2013, 154, 776–783.

Restricted access