Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Mónika Menyhért x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Csikós, Mónika Menyhért, Ildikó Radványi, and Csilla Busa

Absztrakt

A gyász az élet természetes része, és mindig egyedi formát ölt. A kutatók mégis megpróbáltak és megpróbálnak különböző teóriákat kidolgozni, hogy értelmezzék, magyarázzák és emberközelivé tegyék ezt a különleges jelenséget. A szerzők célja napjaink gyászelméleti irodalmának áttekintése és a külföldön már bemutatásra került gyászelméletek megismertetése a hazai szakemberekkel. A XX. század első fele óta a gyászelméletek jelentős változáson mentek keresztül. Az újabb gyászelméletek több ponton is szakítanak a korábbi elméletek elgondolásaival. A gyász szakaszokra osztása helyett a rugalmas, megküzdésorientált kettős folyamatmodell, a jelentésalkotási folyamatot középpontba helyező jelentéskonstrukció-elmélet, valamint a veszteséget követő, fejlődésre fokuszáló modellek a meghatározóak. A szerzők fontosnak tartják, hogy a klinikumban tevékenykedő kollégák megismerjék a legújabb gyászelméleteket, hiszen munkájuk során gyakran találkoznak veszteséggel és veszteséget megélő emberekkel. A bemutatott modellek hozzájárulnak a hatékony munkavégzéshez, a gyászfolyamat jobb megértéséhez és a gyászolók megfelelőbb támogatásához. Orv. Hetil., 2015, 156(39), 1569–1576.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Menyhért, Ágnes Csikós, Ildikó Radványi, and Csilla Busa

Bevezetés: A pszichoszociális ellátás elősegíti a distressz csökkentését, javítja a betegek életminőségét, hatással van a kezelés sikerességére és a betegség lefolyására. Elősegíti, hogy a család meg tudjon birkózni a betegséggel, beszélni tudjanak róla, kezelni tudják a nehéz helyzeteket és felkészüljenek a jövőbeli kihívásokra. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az otthoni hospice-gondozást végző Pécs-Baranyai Hospice Alapítványnál a pszichoszociális ellátás elemzését, a támogatásban részesülők számának vizsgálatát. Módszer: Vizsgálatukban retrospektív adatelemzést végeztek. Eredmények: A Pécs-Baranyai Hospice Alapítványnál 8 év alatt az ellátott összes beteg 36%-a (273 fő) kért vagy ajánlottak számára pszichoszociális támogatást. A 273 esetből azonban csak 49% esetén valósult meg ténylegesen a kliens és a szakember találkozása, azaz a betegek 18%-a részesült pszichoszociális támogatásban. Következtetések: A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány betegei közül kevesebben részesülnek pszichoszociális támogatásban, mint ahányan valószínűleg rászorulnának. A pszichoszociális gondozás a gyakorlatban még nem szerves része a hospice-ellátásnak. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1485–1492.

Restricted access

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzések: Az együttműködés, a csoportmunka életünk szinte minden területén képes növelni a hatékonyságot. A rákgyógyításban már évtizedek óta alkalmazott onkoteamek működését vizsgálva, annak egyértelmű célja az orvosi hatékonyság, az egymástól tanulás és a jogi védelem biztosítása. Jelenleg egy másik aspektust hangsúlyozva próbáljuk bemutatni a kooperatív munka működését, megvilágítva a kommunikációban részt vevők lehetőségeit és dilemmáit, illetve legfőképpen a pszichés támogató hatást. Módszer és eredmények: A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Onkoterápiás Intézetében 12 éve működik a kétlépcsős onkoteamrendszer. Az onkoterápiás megbeszéléseken egyéves időszak alatt 21 orvos, több adminisztrátor, klinikai kutatási munkatárs, szakdolgozó, gyógyszerész és pszichológus vett részt, a résztvevők szakmai tapasztalata igen széles spektrumot fedett le. A megbeszélések során az egyes betegek onkológiai életútja került részletes diszkusszióra interaktív formában, végül a döntési részletek rögzítésre kerültek a központi informatikai rendszerben. Megfigyeléseink rávilágítottak a csapatmunka előnyeire, illetve a csoport által ellátott feladatok megosztó, kiegyensúlyozó, oktatást segítő hatásaira. Az orvosok által kitöltött kérdőívek pedig bizonyították, hogy a közvetlen munkatársak közötti szakmai megbeszélés, egyféle „Bálint-csoport” működésként a pszichés terhek megosztásában is szerepet játszhat. Következtetés: A rákgyógyítás területén az elmúlt évek során bekövetkezett gyors fejlődés, a fokozott elvárások, illetve az ezen a területen végzett, sokszor igen összetett és lelkileg is megterhelő szakmai munka kiemelten fontossá teszi a hatékony minőségbiztosítási módszerek és együttműködési formák alkalmazását, melyek segítségével lehetőség nyílik a szakmai eszmecseréken át a többirányú tudástranszferre és a kiégést megelőző csoportventilációra. Orv Hetil. 2021; 162(9): 344–351.

Summary. Introduction: The teamwork, the cooperation is always able to elevate effectiveness in every field of life. The tumor board meetings which are widely used in cancer treatment process in the last decades were originally established to warrant the medical, educational and legal quality assurance. Over these aspects, here we present the possibilities and dilemmas of the team work in the communication practices and most of all the psychological support of the participants. Method and results: The two-level oncotherapy tumor board system was introduced 12 years ago at the Institute of Oncotherapy, Clinical Center, University of Pécs. During a one-year long observation period, 21 physicians and several administrators, study coordinators, pharmacists, nurses and psychologists with different experiences participated in the oncotherapy tumor board discussions. In the meetings, the specific cancer histories of the patients were analyzed in an interactive form, and finally the detailed decisions were stored in the medical database system. Our observations proved the advantages, moreover, the task sharing, balancing and educational effects of the teamwork. The results obtained from the questionnaires filled out by the physicians proved that the direct conversation between department colleagues works like a case-discussing “Bálint-group” in taking the role of distributing of the psychological burden of the physicians. Conclusion: The immense advancements in cancer treatment during the last years, moreover, the increased expectations and the complex and mentally charging professional tasks all demand the establishment of more effective quality control and cooperation methods. Introducing these new methods, it would lead to more efficient professional discussions, knowledge transfer and burnout preventive group-related psychological ventilation. Orv Hetil. 2021; 162(9): 344–351.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Mangel, Miklós Lukács, András Hajnal, Henrik Sárkány, Mónika Forgács-Menyhért, Zsuzsanna Varga, Eszter Herendi, Emőke Papp, Zsuzsanna Jéglné Illés, Nóra Szigeti, Róbert Almási, Sándor Ferencz, Péter Kanizsai, Andor Sebestyén, and Ágnes Csikós

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az előrehaladott, áttétes daganatos betegek megfelelő tüneti és életvégi ellátása, illetve ennek elérése komoly kihívás minden egészségügyi ellátó számára. A palliatív onkoteamrendszer kialakításával célunk a betegek időbeni palliatív ellátásba vonása és a konzekvencia nélküli sürgősségi kivizsgálások és ellátások számának lehetőség szerinti csökkentése volt. Módszer és eredmények: A palliatív onkoteam megbeszéléseit kéthetente tartottuk meg; a team állandó tagjai palliatív szakorvos, onkológus, belgyógyász, pszichiáter, szakápoló, pszichológus voltak, de időszakosan más szakemberek is csatlakoztak. 2019 májusa és 2020 januárja között 93, előrehaladott stádiumú daganatos betegnél 97 eseti megbeszélést tartottunk, egy-egy ülésen 6–10 beteg esetét tárgyaltuk végig. Minden esetben meghatároztuk a beteg további palliatív ellátásának formáját (szakrendelésen jelentkezés, otthoni szakellátás, intézeti elhelyezés) és azt, hogy adott esetben még szóba jön-e további aktív onkológiai ellátás. A megbeszélésre került betegek esetében pár hónap eltelte után a felesleges sürgősségi megjelenések számában egyértelmű csökkenés mutatkozott. Következtetés: A kezdeti, sokszor heves érzelmekkel is kísért megbeszélések rövid időn belül komoly operatív szakmai fórummá váltak. Úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer is komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy az előrehaladott daganatos betegek időben palliatív szakellátáshoz jussanak, és ahhoz is, hogy a gyógyító onkológiai attitűd fokozatosan segítő orvosi hozzáállássá tudjon válni. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1423–1430.

Open access