Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Mónika Orosz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A kisiskoláskori versengéssel kapcsolatos kutatási eredmények alapján a 8–9 éves gyerekek számos aspektusból összehasonlítják teljesítményüket társaik teljesítményével (Ruble és Frey, 1991). Ugyancsak ezen eredmények alapján elmondható, hogy a kisiskolás gyerekek pozitívan viszonyulnak a versengéshez (Sándor és mtsai, 2005), valamint szívesen és sokat versengenek, és különösen érzékenyek a versengő játékokban elért győzelemre és vesztésre (Underwood és mtsai, 1999).

Vagyis a szakirodalom és saját vizsgálataink alapján a versengés a kisiskoláskorban lényegében életkori sajátosságnak tekinthető, és hozzátartozik az ilyen életkorú gyerekek iskolai és iskolán kívüli életéhez. Ugyanakkor nincs a szakirodalomban olyan vizsgálat, amely azt kívánta volna feltárni, hogy a versengést gyakran megélő 8–9 évesek milyen fogalmat alakítanak ki erről a jelenségről, milyen szociális reprezentációval rendelkeznek a versengéshez hozzátartozó győzelemről és vesztésről, és milyen érzelmi és viselkedéses reakciók azok, amelyeket a jelenséghez tartozónak ismernek fel. A jelen vizsgálat ezt a hiányt kívánta pótolni.

A vizsgálatban összesen 67 gyermek vett részt: 33 fiú és 34 lány, két budapesti általános iskola második osztályos tanulói. A vizsgálatnak ebben a fázisában a gyerekeknek az volt a feladatuk, hogy a vizsgált versengéssel, győzelemmel, illetve vesztéssel kapcsolatban mondjanak minél több olyan szót, amelyek a vizsgált fogalmakkal kapcsolatosak.

A gyerekek által a három fogalommal kapcsolatban adott asszociációk elemzése a szociális reprezentációk elméleti keretein belül mind a Verges-féle (Verges, 1994), mind az AGA (Asszociatív Csoport Analízis) technikával (Szalay és Brent, 1967) megtörtént.

A két elvégzett vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Verges-féle asszociációs módszerrel kapott eredmények összhangban vannak az AGA-módszerrel kapott eredményekkel. Az asszociációs vizsgálatok alapján csakúgy, mint a korábbi rajzos vizsgálataink alapján (Fülöp és Sándor, 2008) a 8–9 éves gyerekek a versengés fogalmát elsősorban mint versenyt, ezen belül is leginkább mint sportversenyt értelmezik, vagyis a versengésnek a világos szabályok szerint zajló, szervezett, strukturált formáját ismerik a legjobban. A fogalmat kevésbé kötik a legfőbb életterületeikhez, a családhoz és az iskolához.

A győzelem és a vesztés érzelmileg erősen telített fogalmak, a győzelem egyértelműen pozitív a vesztés pedig negatív érzelmeket idéz. Különösen igaz ez a lányokra, akiknek a reprezentációjában mind a győzelemmel, mind a vesztéssel kapcsolatban több érzelem fejeződik ki.

A fiúkra jellemzőbb, hogy a versengés kapcsán több olyan fogalmat idéznek (autóverseny, foci, boksz stb.), amelyek megfelelnek a hagyományos férfi nemi sztereotípiáknak és jellemzőbben kapcsolnak a három fogalomhoz csapatsportot, mint a lányok.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors: Gábor Cserni, Monika Francz, Balázs Járay, Endre Kálmán, Ilona Kovács, Janina Kulka, Zsolt Orosz, Nóra Udvarhelyi, and László Vass
Restricted access

Endokrin kórképek előfordulása és társulása in vitro fertilizációs programban részt vevő nők körében

Prevalence and association of endocrine disorders in women participating in an in vitro fertilization program

Orvosi Hetilap
Authors: Tünde Herman, Szilvia Csehely, Mónika Orosz, Harjit Pal Bhattoa, Tamás Deli, Péter Török, and Attila Jakab

Összefoglaló. Bevezetés: Az endokrin betegségekhez társuló ovulációs diszfunkció gyakori vezető vagy társuló oka a női infertilitásnak, de optimális reprodukciós korban oki vagy ovulációindukciós kezeléssel többnyire rendezhető a fertilitás. Az in vitro fertilizációs (IVF-) kezelések vezető indikációi jelenleg az andrológiai és a női életkorból adódó, petefészek-eredetű infertilitás, de egyéb endokrin diszfunkció társulása befolyásolja a kezelési eredményeket. Célkitűzés: Az endokrin betegségek gyakoriságának vizsgálata az IVF-programban részt vevő párok nőtagjainál. Módszer: Az IVF-program előtti alkalmassági vizsgálatok során a vezető indikációtól függetlenül részletes endokrinológiai kivizsgálást végeztünk 231 nőnél (átlagéletkor 34 év). A vizsgálatok kiterjedtek a hypothalamus- és petefészek-funkcióra, a pajzsmirigyfunkcióra és pajzsmirigy-autoimmunitásra, a mellékvese-funkcióra, a szénhidrát-anyagcserére és az inzulinrezisztenciára. Az egyes endokrin betegségek előfordulásán túl azok társulási gyakoriságát is elemeztük. Eredmények: Az IVF vezető javallatainak megoszlása megfelelt a nemzetközi tendenciáknak, endokrin jellegű volt 87 esetben (37,6%; csökkent petefészek-tartalék: 55 eset és krónikus anovuláció: 32 eset). Társuló endokrin eltérést 141 esetben találtunk, így összesen 161 nőt érintett az endokrin diszfunkció (69,7%; átlagéletkor 35 év). Az endokrin diszfunkciók előfordulása gyakorisági sorrendben: pajzsmirigy-diszfunkció (32,5%), csökkent petefészek-tartalék (23,8%), pajzsmirigy-autoimmunitás (22,5%), polycystás ovarium szindróma (15,6%), inzulinrezisztencia (22,5%), elhízás (23,8%), hyperprolactinaemia (13,4%). Az endokrin betegségek társulása minden kórkép esetében fellelhető volt. Hypogonadotrop hypogonadismus 2, congenitalis adrenalis hyperplasia 1 esetben fordult elő. Nem találtunk endokrin eltérést 70 esetben (30,3%). Következtetés: Vizsgálatunk igazolja az endokrin diszfunkciók halmozott megjelenését és gyakori társulását az IFV-program résztvevőinél, bármely indikáció esetén. A részletes endokrin kivizsgálás és az IVF-kezelést végzők endokrin jártassága hozzájárulhat az IVF-kezelés sikerességéhez. Orv Hetil. 2022; 163(18): 712–719.

Summary. Introduction: Ovulatory dysfunction associated with endocrine diseases is a common leading or associated cause of female infertility, but at optimal reproductive age, causal or ovulation-induction treatment can usually settle fertility. The leading indications for in vitro fertilization (IVF) treatments are currently andrological and originated from age-related ovarian infertility, but other accompanying endocrine dysfunctions affect treatment outcomes. Objective: To investigate the incidence of endocrine diseases in female members of couples participating in IVF program. Method: During aptitude tests prior to the IVF program, from the leading indication independently, a detailed endocrinological examination was performed in 231 women (mean age: 34 years). The studies of hypothalamic and ovarian function, thyroid function and thyroid autoimmunity, adrenal function, carbohydrate metabolism and insulin resistance were covered. In addition to the incidence of each endocrine disease, the frequency of their association was analyzed. Results: The distribution of IVF lead indications was in line with the international trends, it was endocrine nature in 87 cases (37.6%; decreased ovarian reserve in 55 cases and chronic anovulation in 32 cases). Associated endocrine abnormalities were found in 141 cases, and a total of 161 women was affected by endocrine dysfunction (69.7%; mean age: 35 years). Endocrine dysfunction incidences in order of frequency were thyroid dysfunction (32.5%), diminished ovarian reserve (23.8%), thyroid autoimmunity (22.5%), polycystic ovarian syndrome (15.6%), insulin resistance (22.5%), obesity (23.8%), hyperprolactinemia (13.4%). The endocrine disease associations were found in all of the cases above. Hypogonadotropic hypogonadism occurred in 2 cases, congenital adrenal hyperplasia occurred in 1 case. No endocrine abnormalities were found in 70 cases (30.3%). Conclusion: Our study confirms the cumulative appearance of endocrine dysfunctions and frequent association in IVF participants with any lead indication. The detailed endocrine examination and proficiency/skill in reproductive endocrinology of IVF practitioners may contribute to IVF treatment success. Orv Hetil. 2022; 163(18): 712–719.

Open access