Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: M. Dencső x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: M. Tenk, Á. Bálint, L. Stipkovits, Judit Bíró, and L. Dencső

A Mycoplasma bovis species-specific PCR assay has been developed with improvement of a previously described method (Ghadersohi et al., 1997). This test and its semi-nested version (Hayman and Hirst, 2003) did not function at all in our hands. A new reverse primer (Mbr2) was designed using previously published sequence data. For testing specificity, DNA was extracted from the most frequently occurring mycoplasma species and bacteria of bovine origin. The new PCR detected only Mycoplasma bovis. Moreover, no cross-reaction was observed with the genetically closest relative species, M. agalactiae. The target organism could be detected in a dose as low as 150 CFU ml-1 in broth cultures using ethidium-bromide-stained agarose gels.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: I. Potyó, I. Kása, Cs. Farkas, Gy. Gelybó, Zs. Bakacsi, M. Dencső, E. Tóth, and Á. Horel

The present study investigated the quantity of total suspended solids (TSS) in three small catchments and compared the data to turbidity measurements. The TSS data were based on filtration, drying and weight measurements, while the turbidity measurements were retrieved using a handheld device with a turbidity sensor. Water was collected daily at the catchment outlets from November 1, 2016 to May 31, 2017, representing the winter and spring seasons. The lowest quantity of TSS was detected at the catchment outlet of the Esztergályi Stream; however, there were two lakes close to the monitoring point where soil particles may have settled, possibly explaining the low TSS values. The Csorsza and Tetves streams had similar TSS values during winter, but in the spring samples the TSS values were approximately three times higher in the Csorsza Stream than in the Tetves Stream. The relationship between water discharge and TSS values was also investigated for the Tetves Stream, but no significant correlations were observed between them. The results suggested that the labour-intensive TSS measurements (e.g. filtration, soil weight measurements) could be replaced to a good approximation using the handheld device. The spatial heterogeneity within and between the catchments influences the amount of suspended sediment and hence the measurement accuracy. Therefore, the use of the handheld device should also be complemented with other methods, such as the filtration used in the present study, to attain more precise values.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: L. Szeredi, A. Pospischil, L. Dencső, A. Mathis, and M. Dobos-Kovács

A Lippizan mare aborted a male fetus a few days before the expected foaling date without showing any clinical sings. Focal lympho-histiocytic hepatitis in the foal and multiplex focal lympho-histiocytic villitis accompanied by villus necroses and marked hypertrophy of chorionic epithelial cells in the arcades were observed. Elongated nucleated organisms were seen in groups in vacuoles or solitarily located in the cytoplasm of the chorionic epithelial cells. The organisms were in large numbers and often extracellularly in areas of villitis and villus necroses. They were Gram-positive, stained with haematoxylin and eosin (HE), periodic acid-Schiff (PAS) and Giemsa, weakly with Warthin-Starry silver stain but not with Gömöri’s methenamine-silver stain. By ultrastructural and immunohistochemical examinations, the organisms were identified as microsporidia belonging to the genus Encephalitozoon . No Encephalitozoon organisms were detected in the fetal organs. This is the first reported case of equine abortion induced by Encephalitozoon sp. in Europe. Although abortion induced by Encephalitozoon is rare, microsporidia should be considered a differential diagnosis for intracellular organisms observed in the chorionic epithelial cells of horses.

Restricted access

A talajok tulajdonságainak javítása céljából végzett bioszénnel történő kezelések hatása a különböző fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságú talajok esetében még nem teljesen ismert. Kísérleteinket homoktalajon végeztük az MTA ATK TAKI Őrbottyánban lévő kísérleti telepén, ahol kukoricát vetettek. Hét kezelést vizsgáltunk, négy ismétlésben. Három esetben a talaj különböző dózisban bioszenet és konstans dózisú műtrágyát tartalmazott (0,1 m/m%; 0,5 m/m%; 1 m/m%; jelölésük BC0,1M; BC0,5M; BC1,0M), három esetben pedig a fent említett bioszén dózisokat egységesen 10 t/ha komposzttal egészítettük ki (BC0,1K; BC0,5K; BC1,0K). Ezek mellett pedig kialakítottunk egy bioszén és komposzt mentes abszolút kontroll (K) kezelést is. Kutatásunk során talajszondákkal monitoroztuk a talajnedvességtartalmának alakulását, valamint statikus kamrás mintavételi eljárással a talajlégzést is mértük a kezelésekben.

A talajnedvesség éves átlagát nézve 1% bioszénnel és komposzttal kezelt parcella esetében a talaj nedvességtartalma nem szignifikáns mértékben növekedett a bioszén és komposzt mentes abszolút kontroll környezethez képest. Csapadékesemények alkalmával az 1% bioszenet és komposztot tartalmazó parcellában nőtt meg legjobban a talajnedvesség, illetve hasonlóan alakult a nedvességtartalom a 0,5% bioszénnel kezelt műtrágyás parcellában is. Csapadékesemények után az összes bioszenet és műtrágyát, illetve bioszenet és komposztot tartalmazó parcellában gyorsabban száradt ki a talaj a kontrollhoz képest. A csapadékban szegényebb, szárazabb időszak alkalmával egyedül az 1% bioszenet és komposztot tartalmazó kezelés talajnedvessége volt magasabb a kontrollhoz képest, a 0,5% bioszénnel és műtrágyával kezelt, komposzt mentes esetben a nedvesség hasonlóan alakult a kontrollhoz viszonyítva, az összes többi esetben jóval az alatt maradtak az értékek.

Összességében megállapítható, hogy a komposztot tartalmazó talajok érzékenyebben reagáltak a csapadékra, a legjobb vízgazdálkodást az 1% bioszén és komposzt kezelés esetében értük el. Önmagában a bioszén nagy mennyiségű (1,0 m/m%) adagolása nem volt egyértelműen talajnedvesség-növelő hatású.

A bioszén szén-dioxid forgalomra történő hatását a talajlégzés mérésével vizsgáltuk. A bioszénnel, valamint műtrágyával kezelt és a kontroll kezelések között csak néhány esetben volt különbség. A komposzttal kevert bioszén kezelések alkalmával hasonló eredményre jutottunk, mint a műtrágyával kevert bioszén esetében. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a talajlégzés nem függött a bioszén dózisától. A bioszén talajlégzésre gyakorolt hatása közvetett módon, a talajnedvesség befolyásolásán keresztül valósul meg, mivel bioszenet alkalmazva bizonyos esetekben a talajnedvesség emelkedett a kontrollhoz képest, ekkor a talajlégzés ugyancsak magasabb lett, amely jelenség a komposzttal kezelt esetekben jól megfigyelhető volt.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Éva Ivanics, M. Dobos-Kovács, R. Glávits, Éva Kaszanyitzky, Cs. Nemes, L. Szeredi, Anikó Beregszászi, and L. Dencső

Ten one-day-old goslings were inoculated orally with a Brachyspira alvinipulli strain isolated from the large intestine of geese that had died of intestinal spirochaetosis (Group A), 10 day-old goslings were inoculated orally with a B. hyodysenteriae strain (Group B), and a third group of 10 goslings (Group C) served as uninfected control. The goslings were observed daily for clinical signs. They were sacrificed on days 7, 14, 21 and 35 days postinfection (PI), and necropsied. Segments of the large intestine were subjected to histopathological, immunohistochemical, electron microscopic (TEM, SEM) and microbiological examinations. Mortality did not occur during the experimental period. However, in both groups the caecum of the goslings killed by bleeding was slightly dilated, in its lumen there was a watery, yellowish and frothy content, and the mucous membrane was slightly swollen. By histopathological, immunohistochemical and electron microscopic examination, B. alvinipulli and B. hyodysenteriae could be detected in the caecum or colon, in the lumen of the glands and sometimes among the glandular epithelial cells in goslings of the respective groups, and could be reisolated from these organs by culturing. A mild inflammation of the intestinal mucosa was also noted. In transverse section of the brachyspirae, numerous (16–22) periplasmic flagella could be detected inside the outer sheath, also depending on the plane of section.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: A. Horel, Zs. Bakacsi, M. Dencső, Cs. Farkas, Gy. Gelybó, I. Kása, E. Tóth, S. Molnár, and S. Koós

A vizsgálat 42 órája alatt (2016. február 3–4.) és az előtte lévő öt hónapban összesen négy nagyobb mennyiségű csapadékesemény történt a Csorsza-patak vízgyűjtő területén. A vizsgált esőzés időszakában 21,6 mm csapadékmennyiség hullott összesen a vízgyűjtő területére 5 órás intervallumban. A csapadékesemény első órájában a patak zavarosság értéke majdnem megduplázódott, viszont így is viszonylag alacsony szinten maradt a későbbiekben mért értékekhez viszonyítva. Az esőzés kezdetét követő 7. órában emelkedett meg jelentősen a zavarosság mértéke, több mint 14-szeresére, a 13–14. órában pedig 34-szeresére nőtt a vizsgálat előtti naphoz viszonyítva. A Csorsza-patak zavarosságának nagysága nem sokkal a tetőzést követően nagy mértékben lecsökkent, 13 órával később pedig hasonló értékeket mutatott, mint a vizsgálat előtti esőzés nélküli időszakban.

A nagyobb esőzések alkalmával az alacsonyabb területeken fekvő, minimális lejtésű szántó esetében telítettséghez közeli talajnedvesség-tartalom volt megfigyelhető, míg a legkisebb talajnedvesség-tartalom ingadozás az esőzést követően a gyepes és az erdős területekre volt jellemző.

A jelen vizsgálatban összegyűjtött adatok alapján a Csorsza-patakból a Balatonba bekerülő talajhordalék mennyisége a téli időszakban, az erozív esőzések gyakoriságának ismeretében könnyebben és pontosabban becsülhető. Annak érdekében, hogy az éves átlag lebegtetett hordalék mennyiségének a becslését pontosabban el tudjuk végezni, több időszakos mérésre volna szükség.

Munkánkat az OTKA K—101065 projekt, az OTKA PD—116157 és OTKA PD—116084 kutatási projekt, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. Külön köszönet Mózes Mariann és Bányász Ágnes részére a laboratóriumi vizsgálatokban nyújtott segítségükért, valamint Szegvári Győző és kollégáinak a zánkai vízminták gyűjtésében való hatalmas segítségükért.

Restricted access