Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Magda Kalmár x
Clear All Modify Search

Bár az IQ kétségkívül az egyik leggyakrabban használt mérőszám a pszichológiában, kevés az azzal kapcsolatos adat, hogyan változik az IQ az életkor függvényében. Még kevesebbet tudunk arról, hogyan alakul az atipikus gyermekek intelligenciája.

Kutatásunkban egy 55 fős koraszülött gyermekcsoport fejlődését tanulmányoztuk. A koraszülöttség perinatális veszélyeztetettségnek tekinthető. A kontrollcsoportot 100 fős, időre született gyermek képezte. A mérések eredményei szerint mindkét csoport átlagos intelligenciája a normál övezetbe tartozott. A koraszülött és az időre született csoport IQ-jának eltérő longitudinális mintázata aláhúzza az életkor mint változó jelentőségét. Az életkorral nem csökkent egyenletesen a koraszülöttség negatív hatása, hanem komplex mintázatot követett. A koraszülöttek jelentős csoporton belüli változatossága és a későbbi fejlemények arra utalnak, hogy a születéskori biológiai rizikónak rejtett hosszú távú következményei lehetnek. Az otthoni környezet feltételei ugyanakkor bizonyíthatóan inkább alakítják a hosszú távú következményeket, mint a perinatális kockázati tényezők.

Restricted access

Absztrakt

A koraszülöttség pszichológiai szakirodalma igen változatos eredményeket közöl a koraszülöttség fejlődési kimenetelével kapcsolatban. Az anya–gyermek interakció vizsgálata segíthet a fejlődési kimenetel heterogenitásának megértésében. Jelen vizsgálatban 29 mérsékelten rizikós koraszülött és 40 egészséges, időre született gyermek és édesanyáik vettek részt. A csecsemők 12 hónapos korában megfigyeléses adatgyűjtést végeztünk, játékhelyzetben rögzítettük általunk kialakított szempontrendszer alapján az anyai és a gyermeki viselkedéses sajátosságokat. Emellett a 12 hónapos kori Bayley fejlődési mutatókat is bevontuk az elemzésbe. Eredményeink szerint a koraszülöttek csoportjában némileg kedvezőtlenebb sajátosságok mutatkoztak. Jellemzőbb az anyai passzivitás, amire a gyermekek nagyobb fokú kezdeményezéssel válaszolnak. A koraszülött csecsemők továbbá többször váltanak játéktárgyat, és kevesebbet vokalizálnak. A koraszülött csoportban összefüggést találtunk az anyai tanítói viselkedés és a gyermek mentális fejlődési indexe között. Úgy tűnik, hogy a koraszülötteknél talált mentális fejlődésbeli hátrányhoz, amely főleg a fiúkat érinti, részben a kisebb anyai tanítói igyekezet is hozzájárul.

Restricted access

Premature start — What does the outcome depend on?

Anya-csecsemő interakciók mikroanalitikus megfigyelése: Összefüggések a koraszülöttséggel és a mentális fejlődéssel

Authors: Lilla Sipos, Magda Kalmár, Ildikó Tóth and László Hunyadi
Restricted access

Theoretical background: Premature birth is in the focus of research interest as it is the most common perinatal risk endangering the development of children. However, the implications of prematurity for the long-term outcome are far from fully understood. Compromised development of cognitive and executive functions may be underlying academic underachievement in school-age preterm children. Aim: to assess the school-age outcomes of Hungarian VLBW/ELBW preterm children in basic cognitive abilities and executive function as compared to typically developing, full-term children as well as to investigate the background of individual differences. Method: 54 preterm children (27 ELBW, 27 VLBW) and a matched group of 27 healthy full-term children, aged 9–10 years, were tested using the Wechsler Intelligence Scales for Children (WISC-IV), the Corsi Block Tapping Task (digital version) for measuring spatial–visual working memory and the Wisconsin Card Sorting Test (WCST, digital version) for testing cognitive flexibility. As background variables perinatal and socioeconomic factors were entered in the analysis. Results: In each measure of the WISC-IV all three groups performed in the normal range. The ELBW children displayed certain developmental lags. They scored significantly lower in the Full-Scale IQ and the Processing Speed than the other two groups, and in the Perceptual Reasoning and one measure of spatial–visual working memory as compared to the non-risk comparison group. Perinatal complications and maternal education were related to the outcome. Conclusions: With the improved perinatal care preterm children have fair chances for good developmental outcomes. However, the individual variations are great and various perinatal and social factors may hamper the development of cognitive and executive functions. A birthweight below 1000 grams is a notable risk, particularly if combined with perinatal complications.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az orvostudomány fejlődésének eredményeként az 1000 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek túlélése egyre magasabb, fejlődésük hosszú távú következményeiről azonban ellentmondásosak a kutatási eredmények. Célkitűzés: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülötteknek az iskoláskor eléréséig tartó követése során gyűjtött adataink segítségével ennek a jelentős rizikócsoportnak a fejlődési mechanizmusához igyekeztünk közelebb jutni. Munkánkkal a fejlődés rizikótényezőinek megértéséhez és a fejlődés előrejelzését szolgáló modell kidolgozásához szeretnénk hozzájárulni. Módszer: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülöttek (n = 34) longitudinális vizsgálata történt, 1 és 2 éves korban pszichomotoros fejlődési skálával, majd 5 és 6 éves kor között intelligenciateszttel. A fejlődés háttértényezőinek elemzése kiterjedt a perinatalis szövődményekre és az anya iskolai végzettségére is. Eredmények: Az extrém kis születési súlyú koraszülöttek csoportszinten egyik életkori mérésnél sem mutattak fejlődési elmaradást: a fejlődési hányados átlaga 1 és 2 éves korban 98,6, illetve 106,6, az 5–6 éves kori verbális és performációs IQ 101,4, illetve 92,9. A szórás és a szélső értékek azonban nagy egyéni különbségekre utalnak. A kisgyermekkori fejlődésre a születési súly, a bronchopulmonalis dysplasia, a méhen belüli növekedési retardáció, a nem és az anya iskolai végzettsége volt a leginkább hatással. A lányok jobban teljesítettek a nyelvi fejlődést mérő skálában, mint a fiúk. A verbális intelligenciát az agykamrai vérzés, míg a performációs képességeket az intrauterin retardáció befolyásolta hátrányosan. Következtetések: Vizsgálataink szerint az extrém kis születési súlyú koraszülötteknek jó esélyük van a megfelelő értelmi fejlődésre, azonban az egyéni fejlődési perspektívákat sok tényező befolyásolja, melyek hatása területfüggő. A kisgyermekkori fejlődés szignifikáns előrejelzője a későbbi intelligenciának; ez az összefüggés közepes mértékű, a fejlődés üteme bármikor megváltozhat. A „mozgó rizikó” jelensége felhívja a figyelmet a koraszülöttek hosszú távú követésének jelentőségére. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1672–1679.

Open access