Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Magdolna Szőnyi x
Clear All Modify Search

Budapest is famous for its thermal springs and spas and outstanding thermal water resources. In the 21st century renewable energy utilization — including the use of geothermal energy — became the focus of interest. Improving the use of the different forms of geothermal energy requires the assessment of their possibilities. The potential for deep geothermal doublet systems for direct heating in Budapest was evaluated based on the temperature conditions, the depth and reconnaissance of the carbonate reservoir. NW Buda is not appropriate for thermal water exploration. SW and SE Budapest have better temperature conditions but the lithology of the reservoir is uncertain. Beneath Pest the thermal water is well exploitable. It is obvious from the map of the region that the area is promising; however, due to the hydraulic continuity of the system, reinjection is desirable. Considering the reliability of the employed data the geothermal potential map is suitable only for general orientation and guidance.

The geothermal potential map for Groundwater-sourced Heat Pump Systems (GHPS; scale = 1:40,000) was assembled by evaluating the thickness and appearance of the gravel strata and water table, complemented by the sulfate content as an aggressive component of groundwater. The original geothermal potential map series can be used for the evaluation of potential sites in Budapest. It can be concluded that the Buda side of the Danube River is almost entirely unsuitable for shallow groundwater-based heat pump installations. The only areas under consideration are Óbuda and the riverbanks. On the Pest side, there is no gravel in the central part; the largest areas close to the river and in the immediate surroundings are uncertain, with patches of suitable and possible categories. The southern and eastern area of Pest is the most prospective for GHPS installation. The potential maps only consider natural parameters; however, installation may be strongly influenced by the urbanization and the city environment.

Open access
Authors: Nóra Kecskeméti, Anita Gáborján, Magdolna Szőnyi, Marianna Küstel, Ildikó Baranyi, Mária Judit Molnár, László Tamás, Anikó Gál and Ágnes Szirmai

Absztrakt:

Bevezetés: Veleszületett halláscsökkenés 1000 újszülöttből 1–3 esetben fordul elő. A gyermekkori súlyos fokú percepciós halláscsökkenés hátterében számos ok szerepelhet. Az esetek döntő százalékában genetikai eredet valószínűsíthető, de emellett lehet infekció, fejlődési rendellenesség és egyéb szerzett megbetegedések is. Célkitűzés: Célunk volt a Semmelweis Egyetem Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikáján a 18 év alatti, cochlearis implantáción átesett betegek között az etiológiai tényezők előfordulási arányának felmérése. Módszer és eredmények: A halláscsökkenés okát betegeink 62,9%-ában meg tudtuk határozni. A leggyakoribb etiológia a gap junction protein β-2 gén c.35delG patogén mutációja, mely a vizsgált populációban 38,8%-os allélfrekvenciát mutatott. Emellett az infektív eredet (10,1%), a meningitishez, illetve a cytomegalovirusfertőzéshez társuló halláscsökkenés fordult elő nagyobb százalékban. Betegeink 79,7%-a részesült a beszédfejlődés lezáródását megelőzően műtéti rehabilitációban, a veleszületett halláscsökkent gyermekek 11,2%-a azonban továbbra is későn diagnosztizált eset volt. Következtetés: Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyermekkori súlyos fokú halláscsökkenés esetén fontos a genetikai eredet tisztázása. Az időben megkezdett rehabilitáció a gyermek egész életére hatással van, késői implantáció esetén a gyermek beszédfejlődése jelentősen elmarad. A késői implantációk magas aránya a 2015-ben bevezetett új újszülöttkori hallásszűrés-protokollal, valamint az orvoskollégák megfelelő tájékoztatásával és a betegeknek a megfelelő centrumba történő irányításával várhatóan csökkenthető. Orv Hetil. 2019; 160(21): 822–828.

Open access