Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Magyaródi Tímea x
Clear All Modify Search

A szerző hat jelentős hazai szakfolyóirat publikációi és az utóbbi tíz évben megjelent könyvek alapján áttekintést ad a pozitív pszichológiai témájú közleményekről.

Restricted access

Háttér és célkitűzések

Az áramlatélménnyel teli, elkötelezett élet a boldogságorientációk egyikének tekinthető, a teljes élet része, az élvezetes és jelentésteli élet mellett. Társas helyzetben való megélése miatt a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet. A társas helyzetben tapasztalt flow összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival eddig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétnövelő szerepét több koncepció hangsúlyozza: jelen vizsgálat célja a flow-élmény társas helyzetben való átélésének boldogságorientációkhoz kapcsolódásának feltárása.

Módszer

Online kérdőíves módszerrel lebonyolított kutatásunkban 1060 fő, 18 éven felüli válaszadó vett részt, életkori átlag (szórás) = 26,67 (10,76). A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Boldogságorientáció skála.

Eredmények

K-központú klaszterelemzéssel az élvezetes és jelentésteli boldogságorientációt leíró változókkal a résztvevőkből négy csoportot alkottunk: jelentésteli, örömteli boldogságorientációval jellemezhető személyek, üres, valamint teljes életet élő személyek. Eredményeink szerint az üres és teljes életet élők csoportja mindegyik vizsgált változó mentén különbözik (flow-élmény gyakorisága egyéni és társas helyzetben, flow-élmény minősége, flow-szinkronizációs összetevők), a hatásmérték közepes értékeket vesz fel, a megmagyarázott varianciaarány 5–13% között mozog.

Az élvezetes és jelentésteli boldogságorientációt követő csoportok nem különböztek észlelhetően a flow és flow-szinkronizációs összetevők mentén.

Következtetések

Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben mind az élvezetes (hedonisztikus) boldogságúthoz (az élményt követő pozitív érzelmek megtapasztalása segítségével), mind pedig az értelemteli (eudaimonikus) boldogságúthoz hozzáköthető (a fejlődés és növekedés, motivált cselekvés végzése útján), továbbá feltehetőleg a teljes élethez szükséges.

Open access

Absztrakt

Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgálata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció Kérdőív (FSZK) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgálat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísérlet: N1 = 60; N2 = 100; két kérdőíves kutatás: N3 = 358; N4 = 1709). Eredmények: Az eredmények szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordinációs (feladat- és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és összehangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. Koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcsolódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mértékű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZK kidolgozása hozzájárulhat a flow-szinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbeni empirikus vizsgálatához.

Restricted access

Elméleti háttér: A flow a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet, aktivitáselméletként a viselkedés pozitív következményeire, növekedéshez való hozzájárulására épít. Cél: A társas helyzetben tapasztalt áramlat-élmény összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival – élettel való elégedettség és pszichológiai jóllét – ezidáig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétet növelő szerepét több koncepció hangsúlyozza. Jelen kutatás célja ezen összefüggés igazolása. A társas flow gyakoriságát, intenzitását, valamint a flow szinkronizáció tényezőinek hatását vizsgáljuk. Módszerek: 1060 fő, 18 éven felüli vizsgálati személy, életkor: M(SD) = 26,67(10,76) év, vett részt az online kérdőíves módszerrel lebonyolított keresztmetszeti kutatásunkban. A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála és Pszichológiai Jóllét Skálák. Eredmények: A hierarchikus lineáris regresszióanalízis alapján elmondható, hogy a társas helyzetben átélt flow-élmény gyakorisága (ß = 0,07; p = 0,038) és intenzitása (ß = 0,08; p = 0,039) az élettel való elégedettség szignifikáns, kismértékű magyarázó tényezője. Az egyéni helyzetben átélt flow gyakorisága (ß = 0,10; p = 0,002) és a társas helyzetben tapasztalt optimális élményhez kapcsolódó szinkronizációs tényezők (az együttműködő, flow-t indukáló helyzet interakciós jellemzői) (ß = 0,15; p < 0,001) szintén szignifikáns meghatározói a pszichológiai jóllétnek. Köuetkeztetések: Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben hozzájárul a jóllét különböző aspektusaihoz, átélési gyakorisága, intenzitása, valamint az interakcióból fakadó szinkronizációs dimenziók támogatják a jóllét magasabb szintjének elérését.

Open access

Elméleti háttér

A humán interakciók során szinkronizációs, koordinációs tendencia figyelhető meg, amely akár az élmények szintjén is megvalósulhat. Korábbi eredmények szerint a közösen végzett tevékenységekben intenzívebb áramlat élmény (flow) tapasztalható, mint egyedül. A jelenség működéséhez hozzájáruló tényezőket flow szinkronizációnak neveztük, amelynek mérésére kidolgoztuk a Flow Szinkronizáció Kérdőívet (FSZK).

Cél

Jelen kutatás célja az FSZK pszichometriai jellemzőinek, a skálák belső megbízhatóságának és validitásának vizsgálata.

Módszerek

A kutatás keresztmetszeti módon, különböző konstruktumokat (flow, a diádikus interakció sajátosságai, szorongás, éntudatosítás) vizsgáló kérdőívek segítségével történt, az adatfelvétel online felületen zajlott. A vizsgálatban 367 felnőtt vizsgálati személy vett részt (az életkor átlaga 28,5 év, SD =12,89 év).

Eredmények

Az eredmények szerint az FSZK skáláinak belső megbízhatósága megfelelő, az ötfaktoros struktúra igazolt (χ2(336) = 857,27, p < 0,001, CMIN/df = 2,55, TLI = 0,900, CFI = 0,911, RMSEA = 0,065). A kérdőív kritériumvaliditása az elvártak szerint alakult: a flow állapottal, a diádikus interakció szubjektív élményeivel, a kíváncsisággal a konvergens validitást igazoló összefüggéseket kaptunk, míg az éntudatosítás, feszültség, szorongás faktoraitól és a düh tényezőitől különböző konstruktumnak bizonyult.

Következtetések

Az eredmények szerint tehát az FSZK alkalmas a flow szinkronizáció konstruktumának megragadására, megbízható és érvényes mérésére.

Restricted access

Jelen tanulmány két, a MSCEIT (Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt) alternatívájaként megjelenő érzelmi intelligencia (EI) tesztre: az Érzelemmegértés (STEU) és az Érzelemszabályozás (STEM) szituációs tesztekre fókuszál. A STEU azért újszerű megközelítés az EI-mérés területén, mert bevezeti a sztenderdekre épülő pontozás lehetőségét, a STEM pedig azért, mert az SJT (situational judgement test method) megközelítést alkalmazza. Jelen kutatás célja a STEU- és STEM-tesztek magyar változatainak elkészítése, valamint a tesztek megbízhatóságával és validitásával kapcsolatos bizonyítékok bővítése. A tesztek érvényességének vizsgálata során a STEU- és STEM-pontszámok fluid intelligenciával, vonás EI-vel, érzelemfelismerő képességgel, személyiséggel, valamint az alexithymiával és az élettel való elégedettséggel mutatott együttjárásait elemeztük. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ezek az új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések hasznosak és ígéretesek a képességalapú EI-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a STEUés a STEM-tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől.

Restricted access
Authors: Tamás Mózes, Tímea Magyaródi, Péter Soltész, Henriett Nagy and Attila Oláh

A tanulmány összefoglalja a flow-kutatás történeti előzményeit, és áttekinti a terület aktuális kérdéseit, középpontba állítva az operacionalizálás területén jelentkező nehézségeket, valamint a flow laboratóriumi körülmények között történő indukciójának lehetőségeit. Célkitűzéseink között szerepel a flow konstruktumával kapcsolatos fogalmi ellentmondások tisztázása és a hasonló elméletektől való diszkriminálása, valamint a mesterséges flow-indukció problémakörének bemutatása, amely a jövőbeli kutatások tervezéséhez nyújthat támpontokat.

Restricted access
Authors: Péter Soltész, Tímea Magyaródi, Tamás Mózes, Henriett Nagy and Attila Oláh

Jelen vizsgálat célja a flow- és antiflow-állapotok spektrális jellemzőinek feltárása. A vizsgálatban 20 férfi vizsgálati személy vett részt. Ütközéselkerülést szimuláló számítógépes feladathelyzetekben mértük spektrális EEG aktivitásukat. A flow, unalom és szorongáshelyzetek elkülönítését a feladatként szolgáló játék egyénre szabott paraméterezésével (sebesség) biztosítottuk. Előzetesen felmértük a vizsgálati személyek számítógépes feladathelyzetre vonatkozó készségeit objektív (teljesítményen alapuló) és szubjektív (önbeszámolón alapuló) adatok meghatározásával. A személyenként, helyzetenként vizsgált spektrális mutatókat összevetve azt találtuk, hogy a flow-helyzet a szorongásnál alacsonyabb, míg az unalomnál nagyobb agyi aktivitással jártak együtt a delta, théta-, béta- és gamma-spektrumokon. A rögzített jelek idői lefutása továbbá azt mutatta, hogy a játék első szakaszában a flow- és a szorongáshelyzetekben növekvő spektrális aktivitás jellemző. A játék második szakaszában ez a dinamika megváltozik: Amíg a flow-helyzetben a spektrális mutatók csökkenése (béta és gamma) jelentkezik, addig szorongás esetében a csökkenés nem vagy kevésbé jellemző, unalomhelyzetben viszont enyhe növekedés tapasztalható. Eredményeink alátámasztják a hipofrontalitás elméletét a flow-val kapcsolatban, és rámutatnak arra, hogy a flow-t idői dinamikájában érdemes vizsgálni. Adataink azt is jelzik, hogy a vizsgálati személyek a flow-állapotban nem hatékonyságra, hanem tapasztalat- és információmaximalizálásra törekszenek.

Restricted access
Authors: Márta Fülöp, Róbert Urbán, Henriett Nagy and Tímea Magyaródi

Oláh Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára nyolc éven át volt a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke (2008–2016). A Magyar Pszichológiai Szemle a Magyar Pszichológiai Társaság lapja, ezért a 70. születésnap alkalmából a lap örömmel tiszteleg munkássága előtt kollégáinak és tanítványainak tematikusan összegyűjtött, a folyóirat szabályainak megfelelően referált tudományos cikkeivel, amelyeket a szám vendégszerkesztői, Urbán Róbert, Nagy Henriett és Magyaródi Tímea felügyeltek. A lap főszerkesztője a szerkesztőség nevében is boldog születésnapot kíván Oláh Attilának.

Restricted access

Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben az áramlat élmény (flow) és dimenzióinak mérésére számos vizsgálati módszer született (interjúk, az Élményértékelő Mintavételi Eljárás különböző verziói, kérdőívek). Jelen mérőeszköz, a Flow Állapot Kérdőív (FÁK) kifejlesztéséhez Csíkszentmihályi Mihály (1997) fenomenológiai definíciójából indultunk ki. Célunk a flow alapdimenzióinak megbízható megragadása (mivel egyelőre nincs konszenzus a flow élmény alapvető faktoraira vonatkozóan) és egy elméleti alapokon nyugvó, mégis empirikusan kipróbált mérőeszköz kimunkálása volt.

A FÁK első verziója egy 40 itemes, ötfokú Likert-skálás mérőeszköz. Ennek tesztelésére több vizsgálatot is folytattunk, melynek során összesen 214 személy töltötte ki a kérdőívet. Az adatokon feltáró post hoc elemzéseket és faktorelemzést végeztünk, és egy 16 itemes, kétfaktoros modellhez jutottunk. A kérdőívet iteminputáció segítségével (+7 item) fejlesztettük tovább, így született meg a kérdőív 23 itemes második verziója. A mérőeszközt ezután több vizsgálat során alkalmaztuk – összesen 260 fő részvételével – és megvizsgáltuk a kérdőív látens struktúráját. Az itemek közül lépésenként kizártuk azt a hármat, melyeknek a faktortöltése 0,5-nél kisebb volt, így a feltáró faktoranalízis egy 20 itemes kétfaktoros megoldást eredményezett: (1) a „Kihívás-készség egyensúly” (11 item), valamint az (2) „Egybeolvadás a feladattal” (9 item) faktorok.

E két faktor azonosítása megerősíti azt az elméleti feltételezést, mely szerint a flow élmény alapvető, meghatározó tényezői a kihívás-készség egyensúly, valamint a feladattal való egybeolvadás.

Restricted access