Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Marianna Ábrók x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Nagy, Marianna Ábrók, Noémi Bartha, László Bereczki, Emese Juhász, Gábor Kardos, Katalin Kristóf, Cecilia Miszti, and Edit Urbán

A mikrobiológiai diagnosztika területén kevés technikai fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, amely olyan rohamos fejlődést hozott volna a baktériumok és gombák fajszintű (speciesszintű) identifikálásában, mint a „matrix-assisted laser desorption ionization time-of-flight” tömegspektrometria. A klinikai mikrobiológiai gyakorlatban ennek jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a kórokozó ismerete jelentősen befolyásolja a terápiás választást még az antimikrobás szerrel szembeni rezisztencia meghatározása előtt. A hagyományos speciesmeghatározás számos, a környezeti hatások által befolyásolt biokémiai reakción alapszik és sok esetben igen időigényes folyamat. A speciális tömegspektrometriás módszer néhány perc alatt elvégzi a kitenyésztett baktérium vagy gomba pontos identifikálását a konzervált riboszomális fehérjék tömegspektrometriás mérése alapján. Emellett a módszer alkalmazásának lehetőségét számos más új területen is kutatják. Így például a pozitív hemokultúrákból történő direkt kórokozó-meghatározás segítségével hamarabb megkezdhető a szeptikus beteg célzott antibiotikumkezelése. Lehetőség van a kórokozó direkt azonosítására pozitív vizeletmintából, esetleg egyébként steril testnedvekből, vagy megkísérelhető szelektív dúsítást követően Salmonella kimutatása székletből. Az izolált baktériumok „extended spectrum beta-lactamase” és karbapenemáztermelésének gyors kimutatása segítheti a terápiás választást. Ez a tömegspektrometriás módszer a közeljövőben a klinikai mikrobiológiai diagnosztika más területein is teret nyerhet, így például használható lehet a dezoxiribonukleinsav és a ribonukleinsav analízisére, gyors komplett rezisztencia meghatározására és más proteomikai alkalmazásokra is. A közlemény rövid áttekintést kíván adni ennek az új technikának a klinikai mikrobiológiai diagnosztikában való jelenlegi alkalmazhatóságáról. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1495–1503.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Márió Gajdács, Marianna Ábrók, Andrea Lázár, Laura Jánvári, Ákos Tóth, Gabriella Terhes, and Katalin Burián

Abstract

Infections caused by carbapenem-resistant Enterobacterales (CRE) present an important therapeutic problem, as there are limited number of effective therapeutic alternatives available. In this study, phenotypic and genotypic methods were used to characterize carbapenemase-production and other resistance-determinants (AmpC and ESBL-production, efflux pump-overexpression) in 50 isolates (Klebsiella spp. n = 35, Escherichia coli n = 12 and Enterobacter cloacae complex n = 3) collected at the Albert Szent-Györgyi Clinical Center (University of Szeged) between 2014 and 2017. Minimum inhibitory concentrations of meropenem, sulfamethoxazole/trimethoprim, tigecycline, amikacin, moxifloxacin, colistin and fosfomycin were also determined. 24% of isolates were AmpC-producers, while 30% carried bla CTX-M ESBL-genes. Carbapenemase-genes were detected in 18 (36%) of the tested isolates: in 2 isolates bla NDM, in 6 isolates bla OXA-48-like and in 12 isolates, bla VIM was detected by PCR. The species-distribution for isolates positive for carbapenemase-genes was the following: Klebsiella pneumoniae n = 11, Klebsiella oxytoca n = 1, E. coli n = 5, E. cloacae complex n = 1. Efflux pump-overexpression based on the PAβN-screening agar was shown in n = 3 of the tested strains. In nine isolates (18%), carbapenemase and ESBL-genes were detected simultaneously. Highest levels of resistance were noted for fosfomycin (74%) and moxifloxacin (70%), while all isolates were susceptible to colistin. Among applied phenotypic tests in this study the modified carbapenem inactivation method (mCIM) proved to be the most accurate one compared to that of PCR results.

Open access