Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Marianna Juhász x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Marianna Juhász, Balázs Pálóczi, Tamás Végh, Judit Bedekovics, Melinda Bán, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

Tüdőműtéteket követően gyakori, hogy a beteg légúti váladékának mennyisége megnő, ami légzési nehezítettséget, radiológiai eltérést okoz. Ugyanakkor a beteg anamnézisétől függően eltérő mértékű cardialis terheléshez is vezethet, mely súlyos esetben ritmuszavar vagy akár pulmonalis pangás formájában nyilvánulhat meg. A ritmuszavar kiváltó oka viszont egy kezdődő gyulladásos folyamat is lehet, amely magas proinflammatorikus citokinszinttel társul. Citokinkiáramlást azonban az erek falának megfeszülése is képes okozni, aminek a perioperatív időszakban lehetséges gyakori oka a thrombus okozta érfalérintettség. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1158–1162.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István László, Csilla Molnár, György Koszta, Tamás Végh, Ákos Fábián, Mariann Berhés, Marianna Juhász, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

A világunkon végigvonuló koronavírus-járvány számos kihívással szembesíti az egészségügyben dolgozókat. A vírus cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződést generál, potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés súlyos formája progresszív légzési elégtelenséggel jár, melynek ellátásában a korai endotrachealis intubáció és invazív gépi lélegeztetés elengedhetetlen. Az intubáció során fokozott a légúti aeroszolképződés veszélye, így magas az ellátó személyzet fertőződésének veszélye. Az előzőeken túl ezen betegeknél relatíve gyakori a nehéz légútbiztosítás is. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek légútbiztosításának specialitásairól, különös tekintettel az infekciókontroll és a betegbiztonság szempontjaira. Orv Hetil. 2020; 161(17): 696–703.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Végh, István László, Marianna Juhász, Mariann Berhés, Ákos Fábián, György Koszta, Csilla Molnár, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

2019 decemberében egy új típusú pneumoniajárvány kitöréséről számoltak be a kínai Wuhan városából, melynek kórokozója egy új koronavírus volt. A kezdetben állatról emberre terjedő betegség később emberről emberre is terjedt, világjárványt okozva. A vírus okozta betegség (COVID–19) a tünetmentestől az enyhe tünetekkel járón keresztül a súlyos, légzési elégtelenséggel, intenzív osztályos ellátást igénylő spektrumon keresztül változatos formában megjelenhet. Ez utóbbi betegcsoport ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre. Ezen összefoglaló célja az intenzív ellátást és légzéstámogatást/gépi lélegeztetést igénylő betegek ellátásának gyakorlati aspektusait hivatott bemutatni. Orv Hetil. 2020; 161(17): 678–684.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Végh, István László, Marianna Juhász, Mariann Berhés, Ákos Fábián, György Koszta, Csilla Molnár, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

A 2019 decemberében kitört koronavírus-fertőzéses világjárványban megbetegedettek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre. Nemcsak azért, mert a betegek egy része intenzív terápiás ellátást igényel, hanem mert a betegség bármely súlyossági formájában szenvedő betegeknek sebészi kezelésre is szükségük lehet. Ennek megoldása pedig jelentős kihívás elé állítja az aneszteziológusokat. Ezen összefoglaló a sebészi kezelést igénylő betegek aneszteziológiai és perioperatív ellátásának gyakorlati aspektusait hivatott bemutatni. Orv Hetil. 2020; 161(17): 692–695.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ákos Fábián, István László, Marianna Juhász, Mariann Berhés, Tamás Végh, György Koszta, Csilla Molnár, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

Jelenleg a COVID–19 kezelésére bizonyítottan hatékony terápia nem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül az ilyen vonatkozásban leginkább vizsgált gyógyszerek kerülnek bemutatásra. A felsorolt terápiás lehetőségek mindegyike kísérletinek tekintendő ebben a fázisban. Tekintettel a járvány súlyos népegészségügyi hatásaira, illetve az intenzív osztályon kezelt COVID–19-betegek potenciálisan fatális kimenetelére, ’off-label’ alkalmazásuk mégis megfontolandó. Orv Hetil. 2020; 161(17): 685–688.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István László, Csilla Molnár, György Koszta, Tamás Végh, Ákos Fábián, Mariann Berhés, Marianna Juhász, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

A koronavírus-pandémia számos kihívással szembesíti az egészségügyi ellátószemélyzetet. A vírus cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződéssel jár, potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés mortalitása akár 10% feletti lehet, ezért a COVID–19-betegek körében gyakori a reanimáció. A reanimáció során fokozott a légúti aeroszolképződés valószínűsége, így magas az ellátószemélyzet fertőződésének a veszélye. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek újraélesztésének specialitásairól. Orv Hetil. 2020; 161(17): 710–712.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Nagy, Marianna Ábrók, Noémi Bartha, László Bereczki, Emese Juhász, Gábor Kardos, Katalin Kristóf, Cecilia Miszti, and Edit Urbán

A mikrobiológiai diagnosztika területén kevés technikai fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, amely olyan rohamos fejlődést hozott volna a baktériumok és gombák fajszintű (speciesszintű) identifikálásában, mint a „matrix-assisted laser desorption ionization time-of-flight” tömegspektrometria. A klinikai mikrobiológiai gyakorlatban ennek jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a kórokozó ismerete jelentősen befolyásolja a terápiás választást még az antimikrobás szerrel szembeni rezisztencia meghatározása előtt. A hagyományos speciesmeghatározás számos, a környezeti hatások által befolyásolt biokémiai reakción alapszik és sok esetben igen időigényes folyamat. A speciális tömegspektrometriás módszer néhány perc alatt elvégzi a kitenyésztett baktérium vagy gomba pontos identifikálását a konzervált riboszomális fehérjék tömegspektrometriás mérése alapján. Emellett a módszer alkalmazásának lehetőségét számos más új területen is kutatják. Így például a pozitív hemokultúrákból történő direkt kórokozó-meghatározás segítségével hamarabb megkezdhető a szeptikus beteg célzott antibiotikumkezelése. Lehetőség van a kórokozó direkt azonosítására pozitív vizeletmintából, esetleg egyébként steril testnedvekből, vagy megkísérelhető szelektív dúsítást követően Salmonella kimutatása székletből. Az izolált baktériumok „extended spectrum beta-lactamase” és karbapenemáztermelésének gyors kimutatása segítheti a terápiás választást. Ez a tömegspektrometriás módszer a közeljövőben a klinikai mikrobiológiai diagnosztika más területein is teret nyerhet, így például használható lehet a dezoxiribonukleinsav és a ribonukleinsav analízisére, gyors komplett rezisztencia meghatározására és más proteomikai alkalmazásokra is. A közlemény rövid áttekintést kíván adni ennek az új technikának a klinikai mikrobiológiai diagnosztikában való jelenlegi alkalmazhatóságáról. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1495–1503.

Open access