Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Marianna Szemerszki x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Tanulási utak a közoktatásban és a felsőoktatásban

Learning Paths in Public Education and Higher Education in Hungary

Educatio
Authors:
Anikó Fehérvári
and
Marianna Szemerszki

Absztrakt:

A tanulmány nemzetközi összefüggésben bemutatja azokat a továbbhaladással összefüggő trendeket és megközelítéseket, amelyek a kétezres évek eleje óta jelen vannak a magyar oktatásban. Kiemelten foglalkozik a lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás jelenségével, azok oktatáspolitikai vetületével, valamint a tanulók, szülők továbbtanulási preferenciáival. Emellett az írás kitér a felsőoktatási trendekre, változásokra, hogyan alakult a felsőoktatáshoz való hozzáférés az ezredforduló óta, illetve milyen tipikus mintázatai vannak a felsőfokú továbbtanulásnak, a képzésben való továbbhaladásnak. A tanulmány foglalkozik a felsőfokú tanulmányok melletti kitartás és a lemorzsolódás jelenségének vizsgálati lehetőségeivel is.

Open access

Gábor Kálmán írásai az EDUCATIÓ®-ban

The Writings of Kálmán Gábor in the Journal EDUCATIO®

Educatio
Authors:
Marianna Szemerszki
and
Csaba Jancsák
Open access

Különórák az iskolában és iskolán kívül

Extra-curricular Lessons at School and Out-of-School

Educatio
Author:
Marianna Szemerszki

Abstract:

Extra-curricular lessons at school and out-of-school provide important insights into the phenomenon of shadow education, although not fully covering it. Data from the National Assessment of Basic Competencies show that as the age progresses, the emphasis on school activities (tutoring, specializing, sports activities) is gradually shifting towards extra-curricular out-of-school activities, and there is a gradual decline in the proportion of arts and sports activities as well. The research paper explores the underlying causes of these phenomena, including the background factors of students participating in the different types of activities.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az elsőéves hallgatók tanulmányi sikerességét – a preegyetemi tapasztalatokat is figyelembe véve – előre jelző összetevőket, jellemzőket találhatunk mind egyéni, mind infrastrukturális szinten, melyek mérhetők és felhasználhatók a tanulmányi eredményesség növeléséhez, és hozzájárulnak a hallgatói mentális egészség fenntartásához. Célkitűzés: Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és egészégügyi szervezői tanulmányokat kezdő hallgatók körében, tanulmányi sikerességet előjelző jellemzők felkutatása. Módszer: A Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatói (n = 550) körében kérdőíves adatgyűjtéssel kapott adatbázis elemzése. Logisztikus regresszióval határoztuk meg a hallgatói eredményességet befolyásoló szignifikáns magyarázó változókat. Eredmények: Elkülönültek a különböző karok és presztízscsatornák eredményességet elősegítő tényezői és a hallgatói szükségletek, amelyek teljesülése egyben a hallgatói mentális egészség fenntartását is szolgálja. Két csoportot definiáltunk: (i) kartól független tényezők (például perzisztenciaérték, vallásos hit, WHO-jóllétérték, a sport fontossága, bizalom), (ii) karra jellemző tényezők (például ÁOK, FOK: szülői hatás a tanulásra, GYTK: a kapcsolatok fontossága nagy, EKK: a szülői végzettség meghatározó). Következtetés: A hallgatói élet megkezdésekor mérésekkel felszínre kerülhetnek olyan tényezők, amelyek ismerete elősegítheti a későbbi sikeres tanulmányokat, megelőzve a lemorzsolódást. A tanulmányok alatt ezek a jellemzők folyamatosan monitorozhatók, így a hallgatói sikeresség érdekében a szükséges beavatkozások megtörténhetnek. Orv Hetil. 2020; 161(4): 139–150.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Marianna Dinyáné Szabó
,
Gabriella Pusztai
, and
Marianna Szemerszki

Összefoglaló. Bevezetés: Az orvostanhallgatókat 2015-től – évente emelkedő – súlyozott tanulmányi átlag el nem érése esetén költségtérítési képzésbe sorolják át, ami komoly egészségpolitikai következményekkel járhat az orvosutánpótlás biztosítása szempontjából, a megnövekedett lemorzsolódások miatt. Célkitűzés: A hazai orvostanhallgatók lemorzsolódási magatartásának vizsgálata, a költségtérítés fenyegetése nélküli képzési struktúrában. Módszer: A Felsőoktatási Információs Rendszer 2010. évi, a magyar orvostanhallgatókra vonatkozó teljes körű adatbázisa alapján (n = 1046), többváltozós elemzéssel feltártuk a lemorzsolódásra ható tényezőket. Eredmények: A 2010-ben kezdők 83,6%-a mindvégig államilag finanszírozottként tanult (a lemorzsolódás 9,4% volt), 8% átkerült költségtérítéses képzésre (a lemorzsolódás meghaladta az 50%-ot). A lemorzsolódókra jellemző a kreditakkumuláció korai lelassulása, a passziváltatás. A gyűjtött kreditek száma csökkentette, a passzív félévek száma növelte a lemorzsolódás esélyét. Következtetés: A lemorzsolódást tanulmányi (alacsony kreditszám, passzív félévek) és nem tanulmányi (költségtérítés) tényezők befolyásolhatják. Védőhálót jelenthet a kollégiumi elhelyezés, ami a tanulmányokkal összefüggő költségeket mérsékeli, ugyanakkor a hallgató társadalmi tőkére tehet itt szert, ami támogathatja tanulmányai eredményességét is. Orv Hetil. 2019; 160(21): 829–834.

Summary. Introduction: From 2015, medical education has introduced a cost-reimbursement for medical students who do not reach the yearly rising weighted average. Aim: The authors examine the dropout behaviour of Hungarian medical students. Method: Analysis of the Higher Education Information System based on the database of those who started their medical studies in 2010 (n = 1046). Results: Early retardation of credit accumulation, the use of passive semesters are typical for dropouts. 83.6% of those who started their studies studied in state-funded education, with 9.4% dropouts among them, 50% among cost-reimbursement students. Multivariate analysis revealed the factors affecting dropout. Conclusion: The chances of dropping out are increased by the low credit number, the number of passive semesters, the cost-reimbursement financing form. A dormitory residence is safety net, the student can make social capital that can support the success of his studies. Orv Hetil. 2019; 160(21): 829–834.

Open access

Background and aims

Our research is a part of a complex dropout research, whose main aim is to examine the time changes, social and regional inequalities, and constitutional differentiation of student dropout, appearing on a large scale and causing individual and institutional loss. As a part of this, the aim of our research on one hand is to identify the training fields and training levels with high dropout risk, furthermore to draw the patterns of dropout based on the available countrywide data.

Methods

We analyzed the database of the Hungarian Higher Education Informational System for our research, especially considering the students starting their training, based on final exam. We examined the most important features of advancements in studies, furthermore the occurring recoils. Considering our data, the measure of dropout remarkable differs based on the training fields and schedule, training, finances and some demographically background variable as well, taking the measure of dropout and its reasons into account. During our analysis, we separated three main types of the dropout’s reasons: financial reasons, study inefficiency, and dropout caused by other reasons.

Results

In this study, we examine these types and their characteristics in three different training levels: Bachelor degree programs, undivided, long-cycle Master courses, and short-cycle higher education vocational training.

Discussion

Almost one third of the students end up joining the group of dropout in all kind of training type, especially critical period is from the second to the fifth semester. The most endangered are males, correspondent students, fee-paying students, participants of higher education vocational training, furthermore the students of science and students of IT fields.

Open access

Népesség, szelekció, oktatás

Population, Selection, Education

Educatio
Authors:
Anikó Fehérvári
,
Tamás Híves
, and
Marianna Szemerszki

Összefoglaló. Írásunk a középiskolai és a felsőoktatási felvételi adatokat felhasználva mutatja be az elmúlt évtizedek beiskolázási trendjeit, fókuszálva az elmúlt másfél-két évtizedben végbemenő folyamatokra. A középiskolai beiskolázás adatai szerint egyrészt megállapítható, hogy a rendszerváltás utáni trend 2011 után megtört, a középiskolás korosztályon belül egyre csökken azok aránya, akik részt vesznek valamilyen középfokú képzésben, másrészt a képzésben maradók preferenciái ugyan az általános képzés felé törekednek, de a felvettek számát és arányát tekintve mégis a szakképzésben tanulnak többen. A felsőoktatásba újonnan bekerülők jelentős hányadát adják a frissen érettségizettek, akiknek a létszáma az utóbbi 15 évben folyamatosan csökken, ezzel egyidejűleg azonban a részidős képzésekben tanulók létszáma is meredeken visszaesett.

Summary. The study presents enrolment trends using secondary and tertiary enrolment data, focusing on trends over the last two decades. The data on secondary school enrolment shows that, on the one hand, the post-transition trend was broken after 2011, with the proportion of secondary school students enrolled in some form of upper secondary education decreasing, and on the other hand, while the preferences of those who remain in education are tending towards general education, more people are enrolled in vocational education and training in terms of both the number and the proportion of enrolments. A significant proportion of new entrants to higher education are recent graduates from secondary education, whose number have been declining steadily over the last 15 years, but at the same time the number of part-time students in higher education has also fallen sharply.

Open access