Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Mark Antal x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A modern fogászati implantológiában már rutinszerűen alkalmazott sebészi sablonok és háromdimenziós (3D) tervezőprogramok segítségével lehetőség nyílik más szakterületek fejlődésére is. Az operációs mikroszkóppal történő sebészeti gyökércsúcs-eltávolítás sokkal pontosabb rezekciót tesz lehetővé, ám a műtéti terület lokalizálására és méretének meghatározására nyomtatott sebészi sablonok alkalmazására még nincs konkrét ajánlás. Célunk egy új, sablonnal navigált mikrosebészeti gyökércsúcs-rezekciós technika bemutatása, melynek során a számítógépes programban megtervezett ostetotomiát és rezekciót egy körtrepánnal végezzük. A számítógépes programban (SMART Guide; dicomLAB, Szeged) cone-beam computed tomography (CBCT-) felvétel használatával 3D sablont készítünk, mellyel meghatározzuk a rezekciós ablak átmérőjét, a trepán behatolási mélységét és szögét. A teljes vastagságú lebeny kialakítását követően, a dentális megtámasztású, nyomtatott sablont a műtéti területre helyezve, a corticalis csont és a gyökércsúcs eltávolítása trepánnal történik. A műtéti beavatkozás a modern mikrosebészet elveit követi, ennek megfelelően az ultrahangos retrográd preparálást retrográd töméssel, ’mineral trioxide aggregate’ (ProRoot MTA; Dentsply Maillefer, Ballaigues, Svájc) alkalmazásával zárjuk. A komplikációk nélkül lezajlott gyógyulási időszakot követő egyéves kontrollfelvételen a periapicalis laesio telődött, a páciens panaszmentes. A könnyen és nagy pontossággal végrehajtható beavatkozás utáni fájdalommentes gyógyulás mellett a technika nagy előnye, hogy maga a műtéti beavatkozás gyorsabb, mint a sablon és trepán nélküli mikrosebészeti rezekció. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1260–1265.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Ismert, hogy a fej-nyak daganat miatt műtéten átesett betegek rehabilitációja átfogóan és szignifikánsan javítja ezeknek a betegeknek az életminőségét. Célkitűzés: Célunk volt felmérni, hogy a műtétet és a rehabilitációt követő életminőség-javulásban van-e eltérés a dohányzó és nem dohányzó betegeknél. Módszer: Az EORTC H&N 35 kérdőív segítségével két alkalommal mértük fel 38, fej-nyaki tumor miatt operált (dohányzó és nem dohányzó), majd saját osztályunkon rehabilitált beteg életminőségét, először a műtét után (a gyógyulást követően), majd a rehabilitáció utáni hat hónapos kontroll alkalmával. Eredmények: A dohányzó betegek életminőség-javulása számos aspektusban elmaradt a nem dohányzókétól. Az eredmények alapján a dohányzás nem közvetlenül hat a rehabilitáció sikerességére, hanem önálló hatásai folytán akadályozza meg, hogy a rehabilitáció kifejtse átfogó életminőség-javító hatását. Következtetések: A tanulmány korlátait is figyelembe véve levonható az a következtetés, hogy a fej-nyak régió daganata miatt operált beteg dohányzása jelentősen akadályozza az életminősége javítására tett erőfeszítéseket, ezért a beteget már a diagnózis felállításától kezdve ösztönözni kell, hogy mondjon le káros szokásáról. Orv. Hetil., 2017, 158(5), 172–177.

Restricted access
Authors: Dorottya Gheorghita, Gabriella Eördegh, Ferenc Nagy and Márk Antal

Absztrakt:

A cardiovascularis betegség világszerte a halálozás és a rokkantság vezető oka. Ezen halálozások többségének hátterében atheroscleroticus és thromboembolisatiós folyamatok állnak, amelyek ischaemiás szívbetegség és stroke kialakulásához vezetnek. A gyulladásos folyamatok szerepe jól dokumentált mind az atherosclerosis, mind az atherothrombosis kialakulásában. Egyre több tudományos eredmény támasztja alá a fogágybetegség, azon belül is a parodontitis szerepét az atherosclerosis és így a cardiovascularis betegségek egyik potenciális rizikófaktoraként. A krónikus gyulladásban lévő, fertőzött parodontalis tasakban lévő kórokozók, valamint azok toxinjai és bomlástermékei növelik a szervezetben zajló szisztémás gyulladásos választ. A szisztémás keringésbe jutva és magukat az atheroscleroticus plakkokat is infiltrálva, további lokális és szisztémás gyulladásos választ indukálnak, összességében fokozzák az atherosclerosis progresszióját, és potenciálisan növelik a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően a jó általános szájhigiénia, súlyosabb esetekben parodontalis terápiával elősegítve, potenciálisan csökkentheti a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát, és része lehet a primer és szekunder prevenciós tevékenységeknek is. Jelen közleményünk célja a fogágybetegség és a cardiovascularis megbetegedések közötti lehetséges patofiziológiai kapcsolatok összefoglalása epidemiológiai vizsgálatok alapján, klinikai evidenciák bemutatása a fogágybetegség és bizonyos cardiovascularis kórképek között, valamint megvizsgálni a parodontalis terápia lehetséges hatásainak szerepét a cardiovascularis megbetegedések megelőzésében, kezelésében. Orv Hetil. 2019; 160(11): 419–425.

Open access
Authors: Márk Fráter, Gábor Braunitzer, Edit Urbán, László Bereczki, Márk Antal and Katalin Nagy

The purpose of this in vitro study was to compare the antimicrobial efficacy of five different irrigating solutions against complex polymicrobial bacterial biofilms harvested from root canals to model actual endodontic irrigation as closely as possible, and to test the efficacy of these irrigants in these conditions. Two multi-species in vitro biofilms were generated from bacterial samples taken from patients presenting with acute pulpitis. The microbial composition of these samples was characteristic of the disease. The biofilms were incubated with 1000 p.p.m. Solumium Dental (ClO2), 0.2% chlorhexidine (CHX), 5.25% sodium-hypochlorite (NaOCl), 5.25% Neomagnol, 10% iodine and phosphate buffered saline (PBS) as control. After the microbiological preparation of the samples, colony forming units (CFU) were counted. NaOCl, iodine and Neomagnol were the most effective, whilst CHXand Solumium appeared to be less effective against these specific biofilms. The efficacy of the most effective agents differed according to biofilm and application time. All irrigants were efficient to some extent, but NaOCl proved to be the most efficient, while chlorine dioxide (ClO2) yielded the poorest results in these circumstances. The efficacy of NaOCl was already well-known, but our results also point out that iodine could have an important role in endodontic irrigation.

Restricted access

Absztrakt:

A feltételezhetően 2019 végén Kínából indult és világjárvánnyá vált koronavírus-betegség (COVID–19) az egészségügyi ellátórendszer minden szegmensét érinti világszerte, így hazánkban is. Mivel az egészségügyi személyzet számos egészségügyi ellátás során kapcsolatba kerülhet vírusfertőzöttekkel is, járvány idején elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböző területen dolgozó hazai szakemberek is naprakész információt kapjanak a vírusról és a fertőzésnek a betegellátást befolyásoló aspektusairól, a javasolt intézkedésekről. A jelen közlemény egy irodalmi összefoglaló, melyben a szerzők a jelenleg elérhető, idevágó hivatkozásokat dolgozták fel, szem előtt tartva a klinikumi ellátás járványügyi vonatkozásait. A feldolgozott publikációk alapján kijelenthető, hogy az elsődlegesen a fej-nyak régiót érintő beavatkozások során, kiemelten a forgó eszköz használatát is igénylő intervenciók esetét, elengedhetetlenül szükséges a beavatkozáskor a helyiségben tartózkodó összes munkatárs teljes védelme, egyszer használatos teljes öltözékkel, szemüveggel és speciális maszkokkal. Ezen felszerelések cseréje és a rendelő tisztítása minden beavatkozás után meg kell, hogy történjen, és erre a teljes ellátóteamet oktatással előre fel kell készíteni. Annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a kezelések alatti keresztfertőzések és a szakemberek fertőzései, elengedhetetlen a munkaegészségügyi és infekciókontroll-intézkedések szigorú betartása. Orv Hetil. 2020; 161(17): 660–666.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A kompromisszumos választás („compromise effect”) a marketing világában jól ismert, ám egészségügyi vonatkozásban ritkán vizsgált jelenség. Fogászati szempontból a betegeknek sok esetben az egyetlen könnyen értelmezhető információ az ár, ezért kizárólag erre alapozzák döntésüket. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a kompromisszumos választás szerepet játszik-e a fogászati kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában, és ha igen, hogyan befolyásolják az olyan tényezők, mint az észlelt minőség, a tájékoztatás során használt szakzsargon vagy a saját fog megőrzésének igénye. Módszer: A kérdőívalapú vizsgálatot 676 önkéntes részvételével végeztük. A kérdőívek kitöltése anonim módon történt. Ugyanannak a kérdőívnek összesen 8 változatát készítettük el, melyek a következő információkat tartalmazták változó kombinációban: öt különböző fogászati kezelés neve az olcsótól a drágáig, a lehetséges költségek, valamint a kezeléssel kapcsolatos kiegészítő információk. A betegeket megkértük, hogy a kérdőíven jelezzék preferenciáikat. Statisztikai analízis: A válaszok relatív gyakorisága és a rendelkezésre álló kiegészítő információk közötti összefüggés szignifikanciáját khi-négyzet-próbával és Fisher-féle egzakt próbával határoztuk meg. Eredmények: A válaszadók alapvetően nem heurisztikus alapon hozták meg kezelésükkel kapcsolatos döntéseiket, aminek oka valószínűleg a fogászati kezeléssel kapcsolatos előítéleteikben és korábbi tapasztalataikban keresendő. A legfontosabb tényezőnek az esztétikum bizonyult, és a várható tartósság is jelentősen befolyásolta a betegek választását. Következtetés: A kiegészítő információk befolyásolhatják és befolyásolják a betegek fogászati kezeléssel kapcsolatos tájékozott döntéseit, feltéve, hogy az információk átadása világos, megfelelő és érthető formában történik. Mindez a professzionális kommunikáció fontosságát mutatja. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1503–1509.

Open access
Authors: Balázs Károly Barna, Gabriella Eördegh, Gyula Iván, József Piffkó, Pálma Silló and Márk Antal

Absztrakt:

Jelen összefoglaló mű célja, hogy útmutatót adjon az epidermolysis bullosa mindennapi ellátásában, a betegek orális egészségének és ezen keresztül életminőségük színvonalának emelésében, valamint támogassa a magyar általános orvosok, bőrgyógyászok és a fogorvosok közötti kooperációt. A nemzetközi irodalom alapján segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy a beteget gondozó bőrgyógyász vagy a háziorvos mikor vonjon be szájüreggel foglalkozó szakembert, illetve a fogorvosnak, hogy milyen fő prevenciós vagy azon túlmutató teendői vannak. A fogorvosi kezelés különböző aspektusain keresztül bemutatjuk, hogy egy fogorvos milyen módon láthatja el a pácienseket további sebek vagy fájdalom okozása nélkül, valamint milyen beavatkozásokat és hogyan tud számukra megvalósítani. Orv Hetil. 2017; 158(40): 1577–1583.

Open access