Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Martin László x
Clear All Modify Search
Authors: László Kóczy and Martin Strobel

Abstract  

We show that the invariant method [Pinski & Narin, 1976], recently axiomatised by Palacios-Huerta & Volij [2004], and used to quality-rank academic journals is subject to manipulation: a journal can boost its performance by making additional citations to other journals.

Restricted access
Authors: Kállai János, Rózsa Sándor, Hupuczi Ernő, Martin László, Vincze Gábor, Lénárd Katalin and Török Imre András

Elméleti háttér

A téri tájékozódással kapcsolatos korai vizsgálatok eredményei szerint a szabadban zajló játék során megszerzett képességek, gyermek és felnőtt korban egyaránt csökkentik az idegen helyekre vonatkozó félénkséget. A gyermekkori játéktevékenység és a felnőttkori félelmek összehasonlító vizsgálatát azonban nehezíti a játéktevékenység kulturális sokszínűsége és a hosszmetszeti vizsgálatok lebonyolításának nehézségei.

Módszer

A jelen vizsgálatban a gyermekkori játékhelyzetekre való visszaemlékezés alapján feltárt játéktípus és helyszínpreferencia adatokat a személyek felnőttkori félemeinek típusával és mértékével vetettük össze. A vizsgálatában 365 nő és férfi egyetemi hallgató vett részt. Egy korábbi hazai vizsgálat keretében azonosított, zárt helyen és szabadban zajló 21 játékaktivitás típus elemzése során statisztikai eszközökkel, a játék helyszíne alapján jól elkülöníthető csoportokat képeztünk.

Eredmények

Megállapítottuk, hogy a szabadban zajló játék, fizikai megmérettetést igénylő test-test elleni küzdelem és közösségteremtő játéktípusokra osztható. A zárt térben pedig a szerepjátékok, a szociális és kognitív konstrukciós típusú játékok a jellemzők. Fiúk a test-test elleni, a lányok a közösségépítő szabadban zajló játékokat kedvelik. A zárt térben folytatott játékok esetében fiúk a szerep, lányok inkább a konstrukciós típusú játékokat preferálják. Megállapítottuk, hogy nemtől függetlenül, a zárt helyen zajló szerepjáték preferenciák az állatokkal, szociális, és szexuális jelenetekkel kapcsolatos félelmek alacsony értékeivel mutatnak összefüggést. A szabadban zajló fizikai és társas kapcsolati kihívások preferenciája pedig alacsony agorafóbiás értékekkel jár együtt.

Következtetések

a gyermekkori játék színhelye és játéktípus preferencia mértéke, valamint a felnőttkori félelmeket kiváltó helyzetekre vonatkozó érzékenység összefügg egymással.

Restricted access
Authors: BANDI SZABOLCS, CSÓKÁSI KRISZTINA, KÁLLAI JÁNOS, TIRINGER ISTVÁN, MARTIN LÁSZLÓ and KISS ENIKŐ CSILLA

Háttér és célkitűzés

a vizsgálat a lassú, ún. K-életstratégia és a nehézségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a szorongásérzékenység lehetséges összefüggéseit tárja fel. Evolúciós, pozitív és klinikai pszichológiai területeket ötvöző vizsgálatunk megközelítésmódja újdonságnak számít. Célunk a reziliencia és a K-stratégia közötti összefüggések vizsgálata.

Módszer

a papír-ceruza alapú tesztekkel végzett vizsgálatban hozzáférhetőségi egyetemista mintavételezés során 674 személy vett részt, önkéntes alapon. A résztvevők által kitöltött kérdőívcsomag a Connor–Davidson Reziliencia Kérdőívet, az Életstratégia Kérdőívet és a Szorongásérzékenység Indexet tartalmazták.

Eredmények

A korrelációs és lineáris regressziós statisztikai elemzések igazolták, hogy pozitív kapcsolat figyelhető meg a lassú életstratégia és a reziliencia között. A szorongásérzékenység ugyanakkor negatív összefüggést mutat az említett változókkal. A nemi különbségek szintén megmutatkoznak, bár a minta jellemzői miatt ezek további vizsgálata szükséges.

Következtetések

Az eredményeink alapján elmondható, hogy a fiatal felnőttek esetén gyenge, ám szignifikáns kapcsolat áll fenn a K-életstratégia és a reziliencia között. Az életstratégiához tartozóan a reziliens személyek intim és tartós partnerkapcsolatokra törekednek, emellett kognitív szinten jellemzőjük az előrelátás, a tudatos és következetes tervezési képességek kibontakoztatása. A szorongásérzékenység bár helyenként statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutat a fenti változókkal, ezek mértéke sok esetben igen alacsony. A nemi különbségek releváns szempontként jelenhetnek meg, ám ezek tisztázásához a minta további bővítése szükséges.

Open access
Authors: Rózsa Sándor, Hupuczi Ernő, Martin László, Birkás Béla, Hartung István, Hargitai Rita, Varga József, Láng András, Tiringer István and Kállai János

Háttér

Az abszorpció mérésére a leggyakrabban a 34 tételes Tellegen Abszorpció Skálátalkalmazzák. Az önjellemző mérőeszköz széles körű elterjedtségének ellenére viszonylag‍csekély azon közlemények száma, amelyek a mérőeszköz részletes pszichometriai jellemzőinekfeltárására (pl. faktorszerkezet, skálák belső konzisztenciája) irányulnak.

Célkitűzés

Vizsgálatunk fő kérdésfeltevése az, hogy az abszorpció mennyire tekinthető önálló, látensdimenziónak, bontható-e további alfaktorokra, illetve az alfaktorokból képzett skálák milyen‍megbízhatóságúak, és mennyivel árnyalják a főskálán szerzett eredményeket. Kíváncsiakvoltunk arra is, hogy az 5-fokozatú Likert-skálás és a dichotóm válaszformátumok‍mennyire befolyásolják a mérőeszköz strukturális validitását és skáláinak belső homogenitását.

Módszerek

Az 5-fokozatú Likert-skálás válaszformátumú TAS-t összesen 1935hallgató töltötte ki, a dichotóm válaszformátumút pedig 399 személy. A mérőeszköz‍strukturális validitását feltáró és megerősítő faktorelemzések (pl. egyfaktoros modell, modellmásodrendű faktorral, bifaktoros modell), valamint parallel-elemzés segítségével‍vizsgáltuk. A kapott alksálák reliabilitását nemcsak a hagyományos módon (Cronbachalfa),hanem az általános faktor kontrollálása mellett is kiszámoltuk (hierarchikus omega,‍magyarázott közös variancia).

Eredmények

Az eredeti 34 tételes változatok (Likert-skálásés dichotóm válaszformátumú), illetve a feltáró faktorelemzések eredményei alapján rövidített‍23 tételes változat megerősítő faktorelemzései során egyértelműen a bifaktoroselrendezések adták a legjobb illeszkedési mutatókat és az általános faktor (főskála) megbízhatósága‍kiváló volt. Ezzel szemben az alkálák reliabilitása, az általános faktor kontrollálásamellett, már nem volt megfelelő. Az alkalmazható faktorok számának meghatározására‍a parallel-elemzés kiváló becslést adott, mind az 5-fokozatú Likert-skálás, mind adichotóm válaszformátum esetében az egydimenziós szerkezetet valószínűsítette.

Következtetések

A kapott eredményeink egyrészről alátámasztják azt, hogy az abszorpció egy látens pszichológiai változónak tekinthető, másrészről pedig a hagyományos statisztikaimódszerek korlátaira hívják fel a figyelmet, és a többféle módszer kombinált alkalmazásának‍hatékonyságát támasztják alá.

Restricted access
Authors: Tamás Csáki, Miklós Heltai, Ferenc Markolt, Balázs Kovács, László Békési, Márta Ladányi, Erika Péntek-Zakar, Aránzazu Meana, Cristina Botías, Raquel Martín-Hernández and Mariano Higes

Nosema ceranae is present in honey bee (Apis mellifera L.) colonies worldwide. Studies on the comparative virulence of N. ceranae and N. apis showed significant differences in individual mortality, and the prevalence of N. ceranae seems to be predominant in both the continental and the Mediterranean climate regions. This study attempted to monitor the geographical and seasonal distribution of these two Nosema species in Hungary, using a simple laboratory method. The distribution of N. ceranae and N. apis infection rates along all seasons was homogeneous (P = 0.57). In co-infected samples, the intensity of N. ceranae infection was always significantly higher than that of N. apis infection (P < 0.001). The infection rate of infected bees in exterior samples was higher than in interior samples in each season; however, the differences were not statistically significant. The species N. ceranae had been present in Hungary already in 2004. Statistical analysis of data shows that the infection level is best represented by sampling exterior bees to establish the proportion of infected bees rather than by determining the mean spore count.

Restricted access