Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Martin Pilsitz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A korai ipari építészet rendkívül összetett befolyást gyakorolt a 20. század építészetére. A századfordulón az ipari építészetben sikerült legkorábban a kulcstényezők – a funkció, a szerkezet és a formavilág – összehangolása, melyből végül meggyőző építészeti kifejezési forma fejlődött ki, melyet a további fejlődés során az építészet más területein is alkalmazni kezdtek. Az ipari építészet kifejeződési formáinak kritikátlan és reflektálatlan alkalmazása az építészet más területein, például a lakásépítés területén, azonban téves fejlődéshez vezetett, melynek következményei a mai napig érezhetőek.

Restricted access

A gyarmati építészet, az egyes országokba bevándorolt új lakók által emelt épületek, az Európában létesített iszlám mecsetek és a gyárépületek egymástól rendkívül különböző épülettípusok, amelyek építészeti kialakítása nem is lehetne ellentmondásosabb. Ezeket az épületeket mégis egy különleges jelenség kapcsolja össze egymással, amely jelenségről, azaz az építészeti transzferről csak az utóbbi időben készültek objektív kutatások. A tudásátadás és az ismerettranszfer valódi dinamikáját már magának ennek a két kifejező fogalomnak az összekapcsolása is igen jól érzékelteti. Optimális esetben az építészeti transzfer a transzkulturális kapcsolódás eszköze, amely kölcsönhatásokat eredményez mind a kiindulási, mind pedig a célhelyszín számára. A kevésbé optimális esetekben a transzfer csupán építészeti exportra redukálódik, amely így viszont csak az egyik fél számára jelenti a pozitív hatások kiaknázását.

Restricted access

A történeti kőbányai nagysörfőzdék tanulmányozása során számos olyan tényezőt kell figyelembe venni, mely a tervezési és építési folyamat különböző szintjein befolyást gyakorolt az épületek belső felosztására és külső megjelenésére. Ebben a tanulmányban a kőbányai Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. főzőháza és a bajorországi Freisingben működő Gräflich Ernst von Moy’sche Hofbräuhaus épületeinek példáján keresztül kívánom bemutatni a sörfőzdék építészetében az első világháború előtti időszakban Németország és Magyarország között zajló építészeti transzfer jelentőségét. Kutatásom során arra a meglepő megállapításra jutottam, hogy a kőbányai EMRS sörfőzde főzőháza több, Theodor Ganzenmüller és Franz Rank által később Bajorországban tervezett neobarokk sörfőzde prototípusának tekinthető.

Restricted access

The designs of mechanical engineering factories and large breweries in Budapest reveal the fundamental influence of an early functionalism on the development of historical factory buildings in the period under investigation — 1870–1916. The architectural results differed depending on the particular industry. In order to develop a comprehensive explanatory model for the establishment of production facilities with their differentiated forms of expression, it is necessary to examine all the various influencing factors. It can be concluded that the development of production facilities in mechanical engineering led to the establishment of non-specific spaces, whereas in the brewing industry highly specialized areas were created that could barely serve other functions.

Restricted access

Az 1880 és 1920 közötti időszakban létesült nagysörfőzdék és malátázók építészeti kialakításának legfontosabb szempontja már az ipari gyártási folyamat volt. Az épülettípus kutatása jelentős következtetésekhez vezet a történeti gyárépítészet hosszú távú fejlődése tekintetében. A cikk kutatásaim jelenlegi állapotát tükrözi, és főként budapesti objektumokat vizsgál.

Restricted access

Míg a történeti gyárépületek alaprajzi kialakítása és az egyes épületek telephelyen belüli elhelyezése alapvetően a célszerűség elvét követte, az építmények homlokzati megoldásai számos esetben ettől eltérően kerültek kialakításra, amivel kapcsolatban már eddig is számos elmélet és értelmezés született. A budapesti történeti gyárépületek példáján keresztül vázolom fel, hogy milyen – a műszaki szükségszerűségen túlmutató – tényezők befolyásolták a történeti gyárépületek külső kialakítását. Az adott építési helyszínek építészeti sajátosságai mellett ezek közé a tényezők közé sorolom a korszakban megrendezett ipari kiállításokat is, amelyek véleményem szerint a fokozottan reprezentatív megjelenés iránti növekvő igény felkeltésével komoly befolyással bírtak a történeti gyárépületek külső kialakítására. A Feszl Frigyes életművének fontos részét képező, 1860-ban épült kőbányai Dreher Sörfőzde homlokzatát is elemzem. Fontos szempontként vizsgálom, hogy miként gyakoroltak befolyást a 19. században megjelenő és egyre népszerűbbé váló ipari kiállítások a korabeli budapesti gyárépületek homlokzati kialakítására. A Zwack Likőrgyár építészeti fejlődéstörténetének vizsgálata keretében kitérek a korszak történeti gyárépületeinek városi térben megjelenő homlokzatai és a környező köztér között feszülő kölcsönhatás izgalmas szempontjaira is. Egyúttal újabb szemponttal bővítem azoknak a feltételeknek a körét, amelyek teljesülése esetén a történeti ipari épületek homlokzatai napjainkban műemléknek tekinthetők.

Restricted access

A műemlékvédelem kifejezés hallatán gyakran szinte automatikusan régi templomok, kastélyok és várak képére asszociálunk. Olyankor azonban, amikor a műemlékvédelem kifejezést történelmi ipari épületek vonatkozásában alkalmazzuk, általában hosszas magyarázatok szükségesek. Pedig éppen Budapesten – ahol az 1875 és 1914 között lejátszódó dinamikus gazdasági változás következtében gyors ütemben létesítettek, zártak be, bontottak le vagy hagytak tönkremenni ipari épületeket – állnak ezek az építmények igen szoros kapcsolatban a város történelmével és kulturális fejlődésével. Vagyis más szóval ezek az épületek a város történelme szerves részének tekinthetőek, melyek hiányában akár fontos összefüggések veszhetnek el. Hiszen éppen ezekben a gyárcsarnokokban állították elő a kor anyagi értékeit, melyek a polgári kultúra, művészet, tudomány és nevelés támogatásának forrását jelentették. Vagyis a 19. századi történelmi ipari építmények kutatása szerves részét képezi mai posztipari társadalmunk gyökerei és fejlődése megértésének. E terület tudományos feldolgozása tehát hozzájárulhat saját kulturális identitásunk erősítéséhez. Az alábbi cikk erősíteni kívánja a társadalmi érzékenységet a területtel szemben, és egyben kritikusan vizsgálja az elméleti és gyakorlati megközelítés kérdéseit és nehézségeit. Az elméleti vizsgálat eredménye kritériumkatalógus formájában hasznosítható, mely szempontok az ipari épületek műemlékvédelem alá helyezésének első megítélésében is segítséget nyújthatnak.

Restricted access

Evolution of the building-machine hybrid on the example of historical oast houses

Épület-gép hibrid evolúciója történeti aszaló példáján keresztül

Evolution eines gebäude-maschinen hybrids am beispiel einer historischen darre

Építés - Építészettudomány
Author: Martin Pilsitz

Hybrid buildings are not a modern invention. In the case of certain types of buildings in historical production facilities, a degree of inseparable fusion of static buildings and dynamic mechanics can be detected. This goes far beyond the multifunctional use of a room and also includes constructional and architectural design to the same extent. They are not simply rooms or buildings in which machines for the production of an item or a product are installed, but the room, or the building, itself, is the “machine”, or at least an essential part of it. Or is the machine the building? This relationship will be explained using the example of historical oast houses. For this type of building, architectural development from an integrated yet barely perceptible component to a free-standing solitary building can be demonstrated over a period of around 80 years. It is not clear which part is the building and which is the production technology. These two main components have become an indissoluble unit, making the oast house a real hybrid.

A hibrid épületek nem a jelen kor találmányai. A történeti gyártólétesítmények egyes épülettípusainál az épület és a gépek már-már feloldhatatlan egymásba fonódása figyelhető meg. Ez a jelenség jelentősen túlmutat a többcélú helyiségeken, és egyaránt jellemző a szerkezeti és az építészeti kialakításra is. Itt már nem olyan épületekről beszélhetünk, amelyekben gépek vannak felállítva, hanem maga az épület válik a „géppé“, illetve annak szétválaszthatatlan részévé. Vagy a gép maga az épület is egyben? A fenti összefüggés bemutatása a történeti aszalók példáján keresztül történik. Közel 80 év leforgása alatt az épületben korábban alig látható berendezés szabadon álló épületté fejlődik, amelyben már-már meghatározhatatlan, hogy melyik rész tartozik még magához az épülethez és melyik rész már a gyártástechnika. A két fő komponens szétválaszthatatlan egységet alkot, vagyis az aszaló igazi hibriddé fejlődik.

Hybride Gebäude sind keine Erfindung der Neuzeit. Bei bestimmten Bautypen historischer Produktionsstätten ist eine Größenordnung der Durchdringung von statischem Gebäude und dynamischer Mechanik festzustellen, die nicht aufzulösen ist. Dies geht weit über die multifunktionale Nutzung eines Raumes hinaus, und umfasst in gleichem Maße auch die Konstruktion und architektonische Gestaltung. Es sind keine Räume, oder Gebäude in denen Maschinen zur Produktion eines Gegenstandes oder einer Ware aufgestellt werden, sondern der Raum, oder das Gebäude selbst ist die „Maschine“, oder zumindest ein wesentlicher Teil von dieser. Oder ist die Maschine das Gebäude? Am Beispiel historischer Darren soll dieser Zusammenhang erläutert werden. Für diesen Gebäudetyp kann in einem Zeitraum von etwa 80 Jahren eine architektonische Entwicklung vom visuell kaum wahrnehmbaren und integrierten Bauteil zum freistehenden Solitär nachgewiesen werden. Dabei ist nicht eindeutig festzustellen, welcher Teil das Gebäude ist, und welcher die Produktionstechnik. Aus den beiden Hauptkomponenten ist eine unauflösbare Einheit geworden, womit die Darre zum echten Hybrid wird.

Open access

A pesti serfőzéstől a sörgyártásig

Budapest Főváros Levéltárának kiállítása ipari építészet története témakörben (2017. 06. 09. – 2017. 10. 31.)

Építés - Építészettudomány
Author: Pilsitz Martin

A kiállítás a budapesti történeti ipari építészet egyik fontos szeletét mutatja be. A rendezők nem titkolt célja, hogy megváltoztassák és kiegészítsék az ipari építészettel kapcsolatban elterjedt általános sztereotípiákat. A kiállított gazdag forrásanyag a korai budapesti sörfőzdék példáján keresztül áttekinthetővé teszi azt a hatalmas fejlődést, amelyen az épülettípus az 1815. év és az első világháború közötti időszakban alaprajzi, szerkezeti és méretbeli szempontból, valamint a környező urbánus környezetre való hatása tekintetében átesett, továbbá felcsillantja az épületek e hatások következtében kialakult összetéveszthetetlenül sajátos esztétikáját is. Erős egyszerűsítés lenne ezt a jelenséget kizárólag a „funkcionális építészet” túlságosan is átfogó fogalmával magyarázni. A kiállítás ezzel a fogalmi redukcióval szakítva mutatja be a korai budapesti gyárépületek sokoldalúan gazdag építészetét. Ezek az épületek ugyanis éppen úgy alkalmasak az identitáshordozói szerepkörre, mint a templomok vagy a paloták, és ezt az állítást a Budapest Főváros Levéltárában őrzött gazdag történeti forrásanyag is jelentősen alátámasztja.

Restricted access