Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Melinda Fábián x
  • All content x
Clear All Modify Search

The presence and numbers of bovine herpesvirus 4 (BoHV-4) infected CD11b+ leukocytes were investigated during experimental infections of New Zealand White rabbits by Fluorescence Activated Cell Sorter (FACS) analysis. Peripheral blood leukocytes (PBL) were collected every second day, and the cells were stained with phycoerythrin-labelled CD11b-specific mouse monoclonal antibody and fluorescein-conjugated bovine herpesvirus 4-specific mouse monoclonal antibody. The numbers of double-stained cells from PBLs of the control and inoculated groups were measured and compared in FACSTREK analyser. Double-stained cells were detected in the virus-inoculated group on postinoculation days (PID) 2-5 and 9-12. The results indicated that CD11b+ PBLs were permissive for BoHV-4 infection, and are probably the main reservoir of the virus during the latent period. The data did not indicate production of infectious viral particles, but virus-specific proteins were expressed on the surface of CD11b+ cells. The two waves of double-stained cells gave similar results to the PCR assays from serum samples, which showed the presence of viral DNA in the serum on the same days when virus-infected CD11b cells were also present. Productive BoHV-4 infection of mast cells or undifferentiated leukocytes in the bone marrow and the antiviral immune response might be responsible for this periodic appearance of the virus in CD11b+ PBLs and in the serum. The paper provides evidence that CD11b+ PBLs are the main target cell populations in the blood for BoHV-4.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Széky, Pálma Silló, Melinda Fábián, Balázs Mayer, Sarolta Kárpáti, and Krisztián Németh

Absztrakt

A szolid és hematológiai tumorok legtöbbjében mára olyan sejtpopulációkat azonosítottak, amelyek a daganatok kis százalékát alkotják, mégis kiemelkedő szerepet töltenek be a daganat terjedésének előmozdításában. Ezek az úgynevezett tumorőssejtek a szomatikus és embrionális őssejtekhez hasonló viselkedést mutatnak, aszimmetrikus osztódással önmegújításra képesek és heterogén sejtpopulációkat is létrehoznak. Egyre több kutatás alátámasztja, hogy a malignus melanomák progressziója mögött is tumoros őssejtek állnak. Nem tisztázott kérdés azonban, hogy a tumorigenicitásért vajon kizárólag melanomaőssejtek szubpopulációi felelősek vagy pluripotens őssejtté bármely melanomasejt dedifferenciálódhat. Jelen közlemény a pluripotens melanomaőssejtekről kíván átfogó képet nyújtani, különös tekintettel azokra a mechanizmusokra, amelyek a melanocyta-őssejtek differenciálódását szabályozzák, ugyanakkor a melanomaőssejtekben szabályozatlanul működnek. Bemutatásra kerül a mikrokörnyezet sejtjeinek, sejtadhéziós molekuláinak és szolúbilis faktorainak szerepe a melanomák progressziójában és heterogenitásának kialakulásában. Végül szó esik a melanoma terjedését leíró modellekről és azokról a sejtszintű markerekről, amelyek a melanomaőssejtek elkülönítésére, újabb célzott terápiák kifejlesztésére lehetőséget nyújthatnak. Orv. Hetil., 2016. 157(34), 1339–1348.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Melinda Fábián, Györgyi Pónyai, Gergely Szombath, Eszter Nagy, Zsolt Komlósi, Ágnes Szigeti, Kende Lőrincz, Bernadett Hidvégi, and Márta Medvecz

Absztrakt:

A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) lokális és szisztémás formában történő alkalmazása egyre elterjedtebbé vált, az ezzel kapcsolatos adverz reakciók gyakoriak. A szerzők egy 49 éves férfi beteg esetét ismertetik, aki lábszárak fájdalma miatt etofenamáttartalmú lokális készítményt alkalmazott, majd az alkalmazás helyén, UV-expozíciót követően, haemorrhagiás, atípusos, kontaktdermatitisnek megfelelő bőrtünetek jelentek meg. Tüneteinek rapid terjedése miatt sürgősségi fekvőbeteg-ellátásra szorult. Fizikális vizsgálata során az etofenamátexpozíció helyén, mindkét lábszáron, valamint azon túlmenően a karokon, valamint a törzsön és az arcon bevérzett, konfluáló, erythemás seropapulákat és maculákat láttunk, melyek mellett testszerte és a buccalis nyálkahártyán petechiák voltak megfigyelhetők. A nagy kiterjedésű és aspecifikus bőrtünetek, a fizikális vizsgálattal észlelt splenomegalia, valamint a perifériás vérképeltérés miatt indított onkohematológiai kivizsgálás során hajas sejtes leukaemia diagnózisa igazolódott. Epicutan tesztelés (ET) során az etofenamáttartalmú gélre adott, erősen pozitív reakció mellett fakátrány-, propilén-glikol-, propolisz-, ’fragrance mix I’, metilizotiazolinon-, benzoesav- és perubalzsam-poliszenzibilizáció volt verifikálható. Az etofenamát hatóanyaggal elvégzett lymphocytatranszformációs teszt (LTT) és CD69-expresszió-vizsgálat negatív eredményt adott. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1646–1651.

Restricted access