Search Results

Absztrakt:

Bevezetés: A balett-táncosok gyakran szenvednek deréktáji fájdalomtól. Célkitűzés: Speciális mozgásprogrammal, a törzsizmok erősítése révén, a deréktáji fájdalmak csökkentése. Módszer: 62 balett-táncosnőt (átlagéletkor: 14,89 ± 1,21 év) vizsgáltunk. Kezelt csoport: n = 30 fő, átlagéletkor: 14,86 ± 1,00 év, kontrollcsoport: n = 32 fő, átlagéletkor: 14,91 ± 1,37 év. Vizuális analóg skálával vizsgáltuk az edzéseken jelentkező derékfájdalom intenzitását, fotogrammetriás vizsgálattal habituális testtartásukat, Kraus–Weber-teszttel a hasizmok erejét, core-teszttel a törzsizmok statikus erejét, leg lowering teszttel a lumbalis motoros kontroll képességet. A kezelt csoport három hónapig LBP prevenciós mozgásprogramot végzett, majd újból elvégeztük a vizsgálatokat. Eredmények: Szignifikánsan csökkent az esetcsoport derékfájásának intenzitása (VAS1: p = 0,012; VAS2: p = 0,021), szignifikánsan javult hasizomereje (K–W. B: p = 0,025; K–W. C: p<0,001), a törzsizmok statikus ereje (core-test: p<0,001), lumbalis motoros kontroll képessége, mindkét láb esetében (Leg low. J.: p<0,001; Leg low. B.: p<0,001). A habituális testtartás magas százalékban javult (elölnézet: 34,78%, oldalnézet: 52,17%). Következtetés: A speciális mozgásprogrammal csökkenthető a balett-táncosok derékfájdalma, a sérülések előfordulási gyakorisága. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 58–66.

Bevezetés: Az 50 életév feletti populációban minden harmadik nőt és minden ötödik férfit érinti a csontritkulás, ennek ellenére nem rendelkezünk a kórkép megelőzésében és kezelésében erős evidenciának számító, magyar nyelvű, betegségspecifikus tudást vizsgáló kérdőívvel. Célkitűzés: Célunk volt a csontritkulás-specifikus tudás vizsgálatára alkalmas Osteoporosis Questionnaire kérdőív magyar nyelvre történő validációja, mellyel mérhetővé válna az 50 életév feletti magyar női populáció tudása. Módszer: A kérdőív validálása során Beaton hatlépcsős irányelvét követtük. Mintánkat 326 fő alkotta, statisztikai számításaink során leíró statisztikát, különbözőségi vizsgálatokat, Cronbach-alfa-értéket, míg a külső validitás és a teszt-reteszt vizsgálatához Spearman-féle korrelációs koefficienst számítottunk. A külső validitás alátámasztására életminőséget és fizikai aktivitást vizsgáltunk. Eredmények: Mintánk (63,08 ± 9,36 életév) a tudáskérdőíven 8,76 ± 6,94 pontot ért el a megszerezhető 20 pontból. A teljes kérdőívre kivetített Cronbach-alfa-érték 0,89 volt. A teszt–reteszt során a Spearman-féle korrelációs koefficiens p≥0,25 értéket mutatott minden kérdés vonatkozásában. A tudás- és a szociodemográfiai adatok összevetésekor szignifikáns korrelációs kapcsolatot találtunk az életkor (R = 0,37; p<0,001) és a hormonpótló alkalmazásával töltött évek (R = 0,34; p = 0,02) között. Korrelációanalízisünk során szignifikáns (p<0,001) korrelációs kapcsolat mutatkozott a betegségspecifikus tudás és az életminőség összes aldimenziója között. Szignifikáns korrelációs kapcsolatot találtunk a fizikai aktivitás tekintetében a közlekedés, mozgás (p<0,001; R = 0,21), az intenzív (p<0,001; R = 0,354), a mérsékelt rekreációs tevékenység (p<0,001; R = 0,348), továbbá az összes mérsékelt (p = 0,041; R = 0,125) és összes intenzív mozgás (p = 0,018; R = 0,145) és a tudás között. Megbeszélés: A magyar kérdőív validálása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően történt. Következtetés: Az Osteoporosis Questionnaire magyar változata megbízható, alkalmazható kérdőív az 50 év feletti magyar női populáció osteoporosistudásának mérésére. Orv Hetil. 2022; 163(51): 29–37.

Összefoglaló. Bevezetés: A nemzetközi szakirodalomban számos betegséget illetően elérhető betegségspecifikus tudást és attitűdöt mérő kérdőív. Magyarországon az osteoporosis témakörében validált kérdőívek tárháza meglehetősen hiányos. Célkitűzés: Célunk volt a csontritkulás-specifikus magatartás és attitűd vizsgálatára alkalmas Osteoporosis Health Belief Scale (OHBS-) kérdőív magyar nyelvre történő validációja, melynek segítségével mérhetővé válna a magyar anyanyelvű nők csontritkulással kapcsolatos attitűdje. Módszer: A kérdőív magyar nyelvre validálása a 2000-ben megfogalmazott hatlépcsős irányelv szerint történt. A külső validitás vizsgálatához az Osteoporosis Knowledge Assessment Tool (OKAT-) kérdőívet használtuk. Mintánkat 600 fő alkotta; statisztikai számításaink során leíró statisztikát készítettünk, különbözőségi vizsgálatokat végeztünk, a belső konzisztencia vizsgálatára Cronbach-alfa-értéket számítottunk, a konvergens validitás és a teszt-reteszt mérések vizsgálatához Spearman-féle korrelációs koefficienst számítottunk. A kérdőív belső struktúrájának vizsgálatához faktorelemzést végeztünk. Ennek megfelelően Kaiser–Meyer–Olkin (KMO)-tesztet és Bartlett-próbát számítottunk. Eredmények: Mintánk (37,7 ± 13,15 életév) az OHBS (126,28 ± 14,85 pont) és az OKAT (8,78 ± 3,1) tekintetében egyaránt alacsony pontszámot ért el. A teljes kérdőívre kivetített Cronbach-alfa-érték 0,802 volt. A faktorelemzés (KMO = 0,886; Bartlett-próba p<0,001) 7 faktort különített el, melyek megfeleltethetők az eredeti faktoroknak. A teszt-reteszt során a Spearman-féle korrelációs koefficiens 0,921 és 1,000 közötti értéket mutatott. Az OKAT- és az OHBS-dimenziók összevetésekor számos szignifikáns kapcsolatot találtunk. Megbeszélés: A vizsgálati eredmények megfelelnek az eredeti kérdőív szerinti, továbbá a más nyelvre történt validálás során kapott eredményeknek. Következtetés: Eredményeink alapján a magyar nyelvű OHBS csontritkulás-specifikus attitűdöt és magatartást vizsgáló kérdőívet megbízható és valid kérdőívnek tartjuk. Orv Hetil. 2021; 162(37): 1494–1501.

Summary. Introduction: In the international literature, several disease-specific questionnaires are available for many diseases. The opportunities of validated questionnaires are incomplete about osteoporosis in Hungarian language. Objective: The aim of the study was to validate the Osteoporosis Health Belief Scale (OHBS) into Hungarian that would make it possible to measure the osteoporosis-related attitude for Hungarian-speaking women. Method: The questionnaire was validated into Hungarian according to the six-step guideline outlined in 2000. The Osteoporosis Knowledge Assessment Tool (OKAT) questionnaire was used to examine external validity. Our sample consisted of 600 women. We performed descriptive statistics; Cronbach’s alpha value was calculated for internal consistency, we calculated Spearman’s correlation coefficient to examine external validity. We carried out factor analysis (Kaiser–Meyer–Olkin [KMO] test, Bartlett test) to examine whether the new questionnaire is suitable for measurements in the given language the same way as the original questionnaire. Results: Our sample (37.7 ± 13.15 years of age) achieved low score for both OHBS (126.28 ± 14.85) and OKAT (8.78 ± 3.1). The Cronbach’s alpha value was 0.802. Factor analysis (KMO = 0.886; Bartlett test p<0.001) identified 7 factors that can be similar to the original factors. During the test-retest, the Spearman correlation coefficient showed a value between 0.921 and 1.000. When comparing the OKAT and OHBS dimensions we found several significant relationships. Discussion: The results of the study are similar to the results of the original questionnaire validation as well as to other OHBS validation studies. Conclusion: Based on the results, we consider that the Hungarian form of the OHBS is a reliable and valid questionnaire. Orv Hetil. 2021; 162(37): 1494–1501.

Absztrakt:

Bevezetés: A nemzetközi szakirodalomban számos, betegségspecifikus tudást mérő kérdőív ismert, mely a betegek életminőségét, állapotuk progresszióját, funkcionális statusukat vizsgálja. Magyar nyelven kevés, a betegségspecifikus tudás mérésével kapcsolatos kérdőívet validáltak. Célkitűzés: Célunk volt a Low Back Pain Knowledge Questionnaire (LKQ) magyar nyelvre fordítása, megbízhatóságának és validitásának vizsgálata. Módszer: A felmérésben 218 fő vett részt (krónikus low back pain [derékfájdalom-] szindrómás betegek, egészségügyi dolgozók, egészségügyi ismeretekkel nem rendelkezők). Átlagéletkor: 34 (18–64) év. A Maciel és mtsai által 2009-ben megalkotott LKQ fordítását és validálását Beaton és mtsai 2000-ben megfogalmazott hatlépcsős elve szerint végeztük. A kérdőív belső konzisztenciáját Cronbach-alfa-érték-számítással mértük fel. A kérdőív külső validálását Roland–Morris-index segítségével végeztük. A megismételhetőségi vizsgálatot teszt-reteszt módszerrel Spearman-féle korrelációs koefficienssel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív megbízhatóságát vizsgáló Cronbach-alfa-érték 0,894 volt. A Roland–Morris-indexszel összehasonlítva az LKQ-val jól korreláló kérdőívet kaptunk (R = –0,393). A kérdőív teszt-reteszt vizsgálati eredménye (R = 0,541–0,795, p<0,050) mérsékelt és megfelelő összefüggést mutatott. Következtetés: Az LKQ magyar nyelvre fordított verzióját, a Derékfájdalommal kapcsolatos betegségspecifikus tudást felmérő kérdőívet (DTK) megbízható és valid tudásmérő eszköznek találtuk. Orv Hetil. 2019; 160(42): 1663–1672.

Absztrakt:

Bevezetés: Leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterétől jelentkezik a rectus diastasis, amellyel kapcsolatban csekély információ áll rendelkezésünkre. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni a rectus diastasis hazai előfordulásának gyakoriságát, a lehetséges rizikófaktorokat, megvizsgálni a derékfájással, vizeletinkontinenciával és az életminőséggel való kapcsolatát. Módszer: Az interrectus távolságát digitális caliperrel 200 olyan nőnél mértük meg, akik kitöltötték a saját készítésű rectus diastasis, továbbá az SF-36, az Oswestry Disability Index és az International Consultation on Incontinence Modular Questionnaire – Urinary Incontinence Short Form kérdőíveket. Eredmények: A prevalencia 46,5%-os lett. A rizikófaktorok közül csak a szülések száma és az interrectusrés között volt szignifikáns kapcsolat. Jelentős különbséget találtunk azonban az életminőség, a derékfájás és a vizeletinkontinencia kapcsán a normál és a kóros csoport tagjai között. Következtetések: A külföldi szakirodalommal megegyeztek eredményeink, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy a rectus diastasis majdnem minden második szült nőt érint. Az állapot hajlamosíthat a derékfájásra és a vizeletinkontinenciára, amelyből egy csökkent életminőség származhat. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 454–460.

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A női kismedencei funkciózavarok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, és jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Vizsgálatunk célja volt felmérni a medencefenék-diszfunkciós tüneteket és azok hatását az egyén életminőségére. Módszer: Vizsgálatunkba 203 nőt vontunk be. Az adatgyűjtést két kérdőív, egy általunk összeállított és az Australian Pelvic Floor Questionnaire segítségével végeztük. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 20.0 rendszert használtunk. Spearman-korrelációt, khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-féle U-tesztet, Kruskal–Wallis-próbát és többváltozós lineáris regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p≤0,05 határnál állapítottuk meg. Eredmények: A hólyagdiszfunkciók gyakorisága (56,2%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p<0,001), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001), az episiotomiával (p<0,001) és a prolapsusműtétekkel (p = 0,010). A süllyedéses kismedencei kórképek gyakorisága (27,1%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p = 0,002), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001) és a korábbi episiotomiával (p<0,001). Az analis incontinentia gyakorisága (58,9%) a magasabb testtömegindexszel (p = 0,029) volt szignifikáns kapcsolatban. Szexuális diszfunkciót (53,2%) allergia és tüdőbetegségek (p = 0,048) jelenlétével kapcsolatban találtunk. A többes diszfunkció előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p = 0,043), a korábbi hysterectomiával (p = 0,046) és prolapsusműtétekkel (p<0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Minden diszfunkció esetén kimutatható volt az életminőség-romlás (hólyagfunkciók: p<0,001; bél- és székletürítési funkciók: p<0,001, hüvelyfali süllyedés: p<0,001, szexuális funkciók: p<0,001). Következtetés: Az általunk vizsgált női populációban nagy arányban találtunk kismedencei funkciózavarokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak az érintettek életminőségére. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

Summary. Introduction and objective: Pelvic floor dysfunction (PFD) can cause several complaints in women and has an adverse effect on the quality of life (Qol). The aim of our study was to evaluate the prevalence of pelvic floor dysfunction and its effect on Qol. Method: 203 women were included. We used two questionnaires, a self-constructed and the Australian Pelvic Floor Questionnaire. Statistical analysis was performed by SPSS 20.0. Spearman’s correlation, chi-square, Mann–Whitney U, Kruskal–Wallis tests and multivariate linear regression were used. Statistical significance was set at p≤0.05. Results: There was a significant association between the prevalence of urinary incontinence (56.2%) and age (p<0.001), obesity (p<0.001), number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001), episiotomy (p<0.001) and pelvic organ prolapse (POP) surgery (p = 0.010); between the occurrence of POP (27.1%) and age (p = 0.002), the number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001) and episiotomy (p<0.001); between the prevalence of anal incontinence (58.9%) and obesity (p = 0.029); between sexual dysfunction (SD) (53.2%) and respiratory disease and allergy (p = 0.048). Multiple PFD was significantly associated with age (p<0.001), obesity (p = 0.043), hysterectomy (p = 0.046) and POP surgery (p = 0.010). There was a significant difference between women having more severe PFD than milder complaints regarding Qol (bladder p<0.001; bowel p<0.001; SD p<0.001 and POP p<0.001). Conclusion: Pelvic floor dysfunction was common in our study population and had a great adverse effect on Qol. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.