Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Melinda Látos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A Rövid Betegségpercepció Kérdőív magyar változatának megbízhatósági vizsgálata

The reliability and validity of the Hungarian version of the Brief Illness Perception Questionnaire

Orvosi Hetilap
Authors: Melinda Látos, György Lázár, and Márta Csabai

Összefoglaló. Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a páciensnek a betegségéről kialakított elképzelései meghatározó szerepet játszanak a gyógyulási folyamat sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen elképzelések felmérésére kifejlesztett Rövid Betegségpercepció Kérdőív magyar nyelvű változatának megbízhatósági és validitási vizsgálata krónikus betegségben szenvedő, daganattal küzdő és transzplantált páciensek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 490 páciens vett részt. A kérdőív validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőívet alkalmaztuk, illetve felmértük a betegcsoportok életminőségét. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága, a teszt-reteszt megbízhatósága kiváló. A konstruktumvaliditást vizsgálva közepesen erős összefüggést találtunk a szorongás, a depresszió, a poszttraumás növekedésérzés, az életminőség és a Rövid Betegségpercepció Kérdőív között. A prediktív validitást vizsgálva igazolást nyert, hogy a betegségpercepció összefüggésben áll a veseműködést jelző eGFR-szinttel (p = 0,027). A kérdőív diszkrimináns validitását igazolta, hogy képes különbséget tenni a különböző betegcsoportok között. Következtetés: A Rövid Betegségpercepció Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a pácienseknek a betegségükről kialakított elképzeléseiről. Orv Hetil. 2021; 162(6): 212–218.

Summary. Introduction: Interdisciplinary studies confirm that patients’ illness perception can have a substantial effect on the healing process. Objective: The aim of this study was to assess the reliability and validity of the Hungarian version of the Brief Illness Perception Questionnaire in chronic disease, cancer, and transplant patients. Method: 490 patients were assessed using the Spielberger Anxiety Inventory, the Beck Depression Inventory, Posttraumatic Growth Inventory and quality of life questionnaires. Results: The scale showed good internal consistency, and the test-retest reliability was excellent. The Brief Illness Perception Questionnaire scores moderately correlated with anxiety, depression, posttraumatic growth and quality of life. Examining predictive validity, the questionnaire correlated with eGFR level (p = 0.027). The discriminant validity of the questionnaire was supported by its ability to distinguish between different patient groups. Conclusion: The reliability and validity of the Hungarian version of the Brief Illness Perception Questionnaire in the sample were excellent. The questionnaire turned out to be a useful psychometric tool in the measurement of illness perception. Orv Hetil. 2021; 162(6): 212–218.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Kórházi betegek körében a betegség okozta változások miatt a társas kapcsolatok átrendeződhetnek, erősödhetnek, de akár gyengülhetnek is. Ezen változások mérése, a szubjektíve megélt társas támogatás mértékének, elérhetőségének vagy akár az észlelt izolációnak a kimutatása fontos feladat, ugyanis ezen dimenziók összefüggnek a gyógyulási mutatókkal. Célkitűzés: A kutatás célja annak bemutatása, hogy az általunk fejlesztett PRISM-D rajzteszt hogyan alkalmazható az észlelt társas támogatás mérésére. További célkitűzés a teszten mért társas támogatás mutatóinak és a depresszió-, valamint a szorongásszint közötti kapcsolatnak a vizsgálata súlyos betegek esetében. Módszer: 194 súlyos, kórházi kezelés alatt álló beteg (daganatos, műtéti beavatkozást igénylő gyomor-bél rendszeri betegségben és krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek) esetében a PRISM-D rajzteszt, a STAI- és BDI-tesztek felvétele kórházi osztályokon. Eredmények: A vizsgálati személyek többsége megjelenítette a rajzteszten a társas támogatást (95,7%), jelentős hányaduk több körrel (64,0%) és nagyobbnak, mint a betegséget szimbolizáló kör (71,2%). Azok a személyek, akik nem jelenítettek meg egyetlen társas támogató személyt sem, szignifikánsan magasabb szorongásszintet éltek meg (STAI-S: p = 0,040, df = 181; STAI-T: p = 0,005, df = 153). A térbeli elhelyezkedést tekintve azok a betegek, akik az Ént és a betegséget szimbolizáló kör közé helyezték el a társas támogatást, alacsonyabb szintű szorongást és depresszív tüneteket éltek meg, mint akik a betegséget rajzolták közelebb, a társas támogatást távolabb (STAI-S: p = 0,016, df = 91; BDI: p = 0,027, df = 142). Következtetés: Eredményeink szerint a PRISM-D rajzteszt alkalmas az észlelt társas támogatás vizsgálatára, az Énhez és a betegséghez viszonyított szubjektív jelentőségének és észlelt közelségének mérésére, továbbá az észlelt szociális izoláció detektálására. Gyors, egyszerű mérőeszközként nagymértékben segítheti kórházi osztályokon a szűrést és a terápiás munkát. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1688–1696.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a betegek transzplantált szervvel kapcsolatos reprezentációi fontos szerepet játszanak a szervátültetés sikerességében. Célkitűzés: A szerzők célja ezen reprezentációk felmérésére kifejlesztett Transzplantált Szerv Kérdőív magyar változatának validitás- és reliabilitásvizsgálata. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatban 151, vesetranszplantáción átesett páciens töltötte ki a kérdőívcsomagot, amely a Spielberger-féle Szorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőívet tartalmazta. A prediktív validitás vizsgálata céljából a szérum kreatininértékét rögzítették. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága (Cronbach-alfa = 0,89; 0,87; 0,80) és a teszt-reteszt megbízhatósága kiváló. A konstruktumvaliditást vizsgálva közepesen szoros összefüggést találtak a szorongás, a depresszió, a poszttraumás növekedés és a Transzplantált Szerv Kérdőív között. Továbbá igazolást nyert, hogy a „Pszichológiai rejekció” skála összefüggésben áll a magasabb szérumkreatinin-szinttel (p = 0,001, t = 5,17). Következtetések: A Transzplantált Szerv Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populációban jónak bizonyult. A mérőeszköz megbízható információt ad a veseátültetésen átesett személy donorral és szervvel kapcsolatos reprezentációiról. Orv. Hetil., 2016, 157(10), 385–391.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Victoria Wittmann, Melinda Látos, Zoltán Horváth, Zsolt Simonka, Attila Paszt, György Lázár, and Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a daganatos betegség diagnózisa és a diagnózist követő hosszú terápiás folyamat olyan negatív és megterhelő érzelmi állapotot hozhat létre, amely hátráltathatja a páciens fizikai és pszichés felépülését. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy komplex pszichológiai intervenciós program kidolgozása emlődaganatos nőbetegek számára és az előzetes eredmények bemutatása. Módszer: 6 hetes vizsgálatunkban 50, sebészeti műtétre váró emlődaganatos páciens került a mintába. A páciensek közül 20 fő az intervenciós csoportba került, 30 fő pedig a kontrollcsoportba. Mérőeszközként szolgált a Beck Depresszió Kérdőív (BDI), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI), a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív (SFQ), a Vizuális Analóg Skála (VAS), az Emlődaganatos Betegekre Kifejlesztett Életminőség Skála (FACT-B) és az Emlőrákkezelés Hatását Mérő Skála (BITS). Terápiás eszközként két újszerű eljárás, a PRISM-D rajzteszt és a Testképszobor Teszt került alkalmazásra. Eredmények: A kapott eredmények szerint az intervenció ígéretesnek mutatkozik, a programba bevont személyek a műtéttel kapcsolatos alacsonyabb félelmekről és állapotszorongásról számoltak be 6 héttel a műtét után, mint a kontrollcsoport tagjai. A műtét típusa jelentősen befolyásolta a testkép változásával kapcsolatos stressz mértékét. Következtetés: A kutatás a műtét előtti és a műtét utáni pszichológiai intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet emlődaganatos nőbetegek körében. Orv Hetil. 2019; 160(18): 700–709.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Melinda Látos, Katalin Barabás, György Lázár, Ferenc Marofka, Edit Szederkényi, Pál Szenohradszky, and Márta Csabai

A betegséggel, a testtel és a gyógyulási folyamattal kapcsolatos attitűdök és a kognitív reprezentációk jellege számottevő befolyást gyakorol a szervátültetésen átesett betegek felépülésére. Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának Transzplantációs Osztályán több mint egy éve folyó kutatásukban a szerzők 51 veseátültetett személynél megvizsgálták, hogy a hangulati tényezők, a betegséggel és szervvel kapcsolatos reprezentációk kimutatható összefüggésben állnak-e a graft megfelelő működésével. Módszerek: Kutatásukban négy mérőeszköz kombinációját tesztelték: a szorongásszint és a hangulati állapot mérésére a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás kérdőívet és a Beck-féle depresszióskálát alkalmazták, a betegség- és testreprezentációkat, illetve a gyógyulással, az idegen eredetű szerv testi és pszichés integrációjával kapcsolatos nézeteket pedig egy általuk kidolgozott kérdőívvel és rajzteszttel vizsgálták. Eredmények: A szorongó betegek a projektív rajzteszten a transzplantált vesét nagyobbra rajzolták, ami azt jelzi, hogy a szorongás megakadályozza a szerv normális intrapszichés integrációját. Fontos kutatási eredményük, hogy a transzplantáció utáni, vérből kimutatott 10. napi kreatinin- és karbamidszint szignifikánsan alacsonyabb volt azoknál a betegeknél, akik a projektív rajztesztben a veséjüket kisebbre rajzolták. Következtetések: A transzplantált betegek rajzain a vese mérete szorongást jelző funkciót tölthet be, ami egyrészt a vizsgálatukban alkalmazott egyszerű pszichodiagnosztikai eljárás hasznosságára hívja fel a figyelmet, másrészt a prevenció fontosságára. Orv. Hetil., 2012, 153, 592–597.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Melinda Látos, Ágnes Devecsery, György Lázár, Zoltán Horváth, Pál Szenohradszky, Edit Szederkényi, and Márta Csabai

Háttér és célok

Az utóbbi évek interdiszciplináris kutatásai felhívják a figyelmet, hogy a szervátültetés következtében megváltozhat a test szubjektíven észlelt egysége, sérülhet a testkép integritása, komplexitása (CALIA és mtsai, 2011; PASQUALE és mtsai, 2010). Kutatásunkban elsődleges célként tűztük ki a transzplantáció utáni testkép-jellegzetességek feltérképezését és azok hatását az új szerv optimális, hosszú távú működésére.

Módszer

50, vese-transzplantáción átesett személlyel a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Skálát és egy saját tervezésű projektív rajztesztet (sajátalak- és veserajz) vettünk fel. A páciensek felépülését három évig követtük nyomon, negyedévente rögzítve a vesefunkciós értékeket és a kilökődési epizódokat.

Eredmények és következtetések

A szorongóbb és depresszívebb pácienseknél a projektív rajztesztben a transzplantált szerv nagyobb méretben jelent meg, ami az átültetett vese intrapszichés integrációjának a zavarára utalhat. Logisztikus regressziós modellben a hazabocsátáskor mért szérum kreatinin érték és a testkép komplexitása prediktív a beültetett vese hosszú távú működésében. Kutatási eredményeink szerint a transzplantációt követő testképváltozások negatív hatással lehetnek a páciens egészségi állapotára és hosszú távon hozzájárulhatnak a beültetett szerv kilökődéséhez.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: György Lázár, János Tajti Jr., Melinda Látos, Attila Paszt, Zsolt Simonka, Szabolcs Ábrahám, Kornél Kovách, Klaudia Farkas, and Tamás Molnár

Absztrakt:

Bevezetés: A colitis ulcerosában szenvedő betegpopuláció 20–30%-a szorul élete során sebészi kezelésre. Napjainkban a proctocolectomia ileoanalis pouch képzésével az általánosan elfogadott műtéti módszer, melynél egyre szélesebb körben alkalmazzák a laparoszkópos technikát. Célkitűzés: Az elmúlt 13 évben szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be colitis ulcerosa kezelésében a hagyományos és a minimálisan invazív technika vonatkozásában. Módszer: 2005. január 1. és 2018. május 31. között 89 beteg (48 nő és 41 férfi) került műtétre intézetünkben colitis ulcerosa miatt. A betegek átlagéletkora a laparoszkópos és a nyitott csoportban 45,06 ± 14,4, illetve 39,8 ± 13,4 év volt. Vizsgáltuk a műtétre kerülő betegek általános állapotát, a műtéti beavatkozások korai és késői eredményeit, különös tekintettel a szövődményekre és az életminőség változásaira. Eredmények: Perioperatív időszakban a két csoport ápolási napjainak számában (10,3 ± 3,3 vs. 11,2 ± 3,7) és transzfúziós igényében (2,6 ± 2,2 vs. 2,8 ± 1,7) különbséget nem találtunk, azonban a laparoszkópos műtéteket követően az intenzív osztályon töltött napok száma (2,1 ± 0,9 vs. 2,5 ± 1,6) és a passzázs megindulásának napja (1,2 ± 0,5 vs. 1,6 ± 0,7) szignifikánsan rövidebb volt. Hosszú távú szövődmények, mint a passzázszavar, a septicus állapot, a posztoperatív sérvek és az „egyéb” komplikációk száma a laparoszkópos csoportban szignifikánsan kevesebb volt. Az akut műtéteket vizsgálva a laparoszkópia szignifikáns előnye igazolódott a műtét utáni passzázsrendeződés napjainak kapcsán (1,2 ± 0,4 vs. 1,8 ± 0,7). Következtetés: A colitis ulcerosa sebészi kezelésében a minimálisan invazív technika a nyitott műtétekhez képest kedvezőbb perioperatív eredményeket és hosszú távon jobb életminőséget biztosít, a kevesebb késői szövődmény megjelenésének és a betegek stabilabb pszichés állapotának következtében. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1363–1372.

Open access