Search Results

Absztrakt

A dohányzást korlátozó szigorítások hatására csökkenő dohányzási arány vezette a gyártókat egy új nikotinélvezeti forma, az elektronikus cigaretta (e-cigaretta) világszintű elterjesztésére. Jelen áttekintés a PubMed adatbázisban lévő publikációk, valamint hazai és nemzetközi tudományos intézetek honlapján közölt összefoglalók és felmérések anyagán alapul. Az e-cigaretta összetételéről és egészségkárosító hatásáról meglévő ismeretek alapján kijelenthető, hogy nem ártalmatlan termék, egyaránt károsan hat a használója és a párát passzívan belélegzők egészségére. Kellően alátámasztott tudományos bizonyítékok továbbra sem igazolják az e-cigaretta előnyeit a leszokás támogatásában, ugyanakkor bizonyított, hogy fenntartja a nikotinfüggőséget, és különösen fiatalok esetében növelheti a rászokás kockázatát. A dohányzás visszaszorítása és a leszokás támogatása céljából hozott intézkedések hatékonyságának szavatolása érdekében kívánatos, hogy az e-cigarettára ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a hagyományos dohánytermékekre. Orv. Hetil., 2016, 157(25), 979–986.

Bevezetés: 2021-ben a COVID–19 elleni oltóanyagok széles körben elérhetővé váltak Magyarországon, ám a lakosság egy része visszautasítja a vakcinációt, ami hátráltatja a járvány elleni védekezést. Célkitűzés: A vakcinációt elutasító magyar populáció szociodemográfiai jellemzőinek és az elutasítás mögötti vélekedéseknek a feltárása. Módszer: A kérdőíves adatfelvétel online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében 2021 decemberében. A szociodemográfiai és az egyéni változók mellett az elutasítás okai is lekérdezésre kerültek. 1905 befejezett kérdőívet vontunk be az elemzésbe. LASSO-regresszióval végzett változószelekciós eljárás után bináris logisztikus regresszióval azonosítottuk a befolyásoló tényezőket. Az elutasítás okait deskriptív módon és összevonó hierarchikus osztályozással elemeztük. Eredmények: A rosszabb jövedelmi helyzetben lévők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nők, a fiatalabbak és a kisebb településen élők, valamint a saját egészségüket jobbnak ítélők magasabb eséllyel utasítják el a vakcinációt. A családi állapottal, a háztartásmérettel, az élettel való elégedettséggel és a magányosságérzettel nem találtunk hasonló összefüggést. A vakcináció iránti bizalmatlanság, biztonságossági (mellékhatások) és hatékonysági aggodalmak állnak a leginkább a visszautasítás mögött, kisebb részben pedig a védettség hiedelme. Következtetések: Sérülékeny csoportokban magasabb az oltás visszautasítása, ami tovább növeli az egészségkockázatot ezen rétegekben. Jól megtervezett egészségkommunikációs kampány mellett a tudományos és egészségügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítása, a transzparens kommunikáció, valamint a közösségi szemlélet tűnik fontosnak hazánkban a vakcinációs szándék növelése érdekében. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1135–1143.

Absztrakt:

Bevezetés: A serdülőkori dohányzói életutak jellemzőinek ismerete elengedhetetlen a hatékony dohányzásprevenciós programok tervezéséhez. Célkitűzés: Longitudinális vizsgálattal azonosítani a serdülők cigarettahasználatának változásait, valamint a dohányzói életutak alakulásában szerepet játszó kockázati tényezőket. Módszer: Hároméves, évenkénti adatgyűjtéssel folytatott kutatásunkat nagyvárosi serdülők (n = 1092) két életkori kohorszában (6. és 9. iskolai évfolyam) végeztük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. A cigarettahasználati adatok alapján öt dohányzói életútcsoportot határoztunk meg. Eredmények: A minta 67,5%-a megőrizte nem dohányzó magatartását, 11,3%-a mindvégig dohányzott, 14,3%-a rászokott, 3,3%-a leszokott, 3,7%-a kísérletező maradt. Az egyes dohányzói életútcsoportba tartozók jelentősen különböztek egymástól a cigarettázó barátok száma, szülői dohányzás, családszerkezet, tanulmányi eredmény és heti zsebpénz kiindulási vizsgálatban tapasztalt jellemzői alapján. Következtetések: A serdülők nem kezelhetők homogén populációként a dohányzást megelőző programokban, mert különböző dohányzó magatartású csoportjaikban eltérő kockázati tényezők kerülnek előtérbe. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 67–76.

Összefoglaló. Bevezetés: Nagyszámú kutatás igazolta, hogy a dohányzás növeli a legjelentősebb krónikus betegségek kockázatát. Habár 2009 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon a hagyományos dohányzók aránya, az e-cigarettát kipróbálóké az utóbbi években folyamatosan növekszik. Célkitűzés: A 2018-ban a felnőtt lakosság körében végzett Népegészségügyi Felmérés dohányzásra és e-cigaretta-használatra vonatkozó eredményeinek bemutatása az előző vizsgálatok tükrében. Módszer: A kérdőíves felmérésben 1586 fő került személyesen lekérdezésre. Az iteratív súlyozás a többlépcsős mintavételi designhatást és a 2016-os mikrocenzus adatait vette figyelembe. Eredmények: 2018-ban a dohányzók aránya a magyar felnőtt lakosság körében 28,7% (95% MT: 26,3–31,1%), az e-cigarettát használók aránya pedig 1,7% (95% MT: 1,1–2,5%) volt. Az iskolai végzettség a 65 év alattiak esetében a dohányzást befolyásoló tényező volt (EH: 3,32; 95% MT: 2,53–4,34), de a 65 éves és annál idősebb korcsoportban már nem (EH: 1,11; 95% MT: 0,59–2,09). Az e-cigarettát kipróbálók és használók között a leginkább említett (54,3% 95% MT: 44,0–64,5%) motivációs tényezőcsoport a dohányzásról való leszokással, az ártalomcsökkentéssel és a visszaesés megelőzésével volt kapcsolatos. A 65 éves és idősebb korcsoportban a dohányzók aránya 2015-höz képest emelkedett. 2018-ban az alapfokú iskolai végzettségűek körében volt a legmagasabb a dohányzók aránya, míg 2014-ben az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek körében. Következtetés: Bár összességében csökkent, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek körében emelkedett a dohányzók aránya Magyarországon. Az e-cigarettát kipróbálók és használók száma növekvő tendenciát mutat hazánkban. Eredményeink az alacsony iskolai végzettségűekre kiemelten fókuszáló, megelőző és leszokást támogató népegészségügyi alprogramokat is tartalmazó komplex beavatkozást sürgetnek. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.

Summary. Introduction: The body of evidence suggests that smoking increases the risk of the most prevalent chronic diseases. Although the proportion of traditional smokers in Hungary has been on a declining trend since 2009, the proportion of those who tried e-cigarette has been steadily increasing in recent years. Objective: To present – in the light of previous studies – the results of the Public Health Survey among adults in 2018 on smoking and e-cigarette use. Method: 1586 persons were personally interviewed in a survey. The iterative weighting algorithm considered both the design effect of multistaged sampling and the 2016 Hungarian microcensus. Results: In 2018, the proportion of smokers in the Hungarian adult population was 28.7% (95% CI 26.3–31.1%), and the proportion of e-cigarette users was 1.7% (95% CI 1.1–2.5%). Educational level was a predictor of smoking among respondents younger than 65 years old (OR 3.32; 95% CI 2.53–4.34), but not for those aged 65 years or older (OR 1.11; 95% CI 0.59–2.09). Among e-cigarette ever or current users, the most commonly mentioned (54.3% 95% CI 44.0–64.5%) motivational factor-group to try or use e-cigarettes included motivations to quit smoking, to reduce harm, and to avoid relapsing. In the population aged 65 years old or older, the proportion of smokers increased compared to 2015. The proportion of smokers was the highest among those with primary education in 2018, while in 2014, it was the highest among those with secondary education without a graduation certificate. Conclusion: In Hungary, although overall smoking rates are declining, the smoking rate in the low educational group and among the elderly increased. The number of people trying or using e-cigarettes is showing an increasing trend in our country. Our results call for a complex public health intervention program including prevention and smoking cessation supporting subprograms with high focus on those with primary education. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.

Összefoglaló. A dohányzás hazai viszonylatban és globálisan is óriási terheket ró a társadalomra, a gazdaságra és az egyénekre. A COVID–19 járványhelyzetben fontos kiemelni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tudásunk alapján a dohányzás is azon rizikótényezők közé tartozik, melyek növelik a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázatát. Óriási mértékű lobbitevékenység veszi körül a dohányzás területét. A dohányipar a rendelkezésre álló és nyilvánvaló tudományos bizonyítékok ellenére is mindent elkövet annak érdekében, hogy nehezítse a dohányzás leküzdését célzó népegészségügyi intézkedések és törekvések bevezetését és végrehajtását. A dohányipar már a 20. század közepétől kísérletezik alternatív dohánytermékek kifejlesztésével, amellyel ellensúlyozhatja a klasszikus dohánytermékek fogyasztásának visszaesését. Különböző taktikai megoldásokkal, folyamatos innovációval és új típusú dohánytermékek piacra dobásával (pl. hevített) a dohányipar próbálja a hagyományos dohánytermékek csökkenéséből eredő problémáit ellensúlyozni, valamint – a fogyasztókat, döntéshozókat gyakran megtévesztve – a piacukat és az addikciót meg-, illetve fenntartani. Tanulmányunk célja a dohányipari befolyásolási technikákkal összefüggő legfrissebb információk áttekintése mellett a hevített dohánytermékekkel kapcsolatban elérhető tudományos bizonyítékok összefoglalása, valamint a COVID–19 és a dohányzás közötti kapcsolat ismertetése. Jelen áttekintés a PubMed adatbázisban elérhető publikációkon, valamint hazai és nemzetközi tudományos intézetek honlapján közölt összefoglalókon és felméréseken alapul.

Summary. Smoking causes a huge burden on society, economy and individuals, both domestically and globally. During the COVID-19 pandemic, it is important to highlight that, to the best of our current knowledge, smoking is also one of the risk factors that increases the risk of severe coronavirus infection. There are enormous lobbying efforts surrounding the tobacco area. Despite the available and clear scientific evidence, the tobacco industry is doing its utmost to make it more difficult to introduce and implement public health measures and efforts to combat smoking. The tobacco industry has been experimenting with the development of alternative tobacco products since the mid-20th century to offset the decline in consumption of classic tobacco products. Therefore, by using different tactics, the tobacco industry applies continuous innovation and launches new types of tobacco products (e.g. heated), to countervail its problems arising from the decrease of traditional tobacco products, to retain their markets, and to maintain addiction by often misleading consumers and decision-makers. The aims of our study are to review the most recent knowledge about the tobacco industry interference, to summarize available scientific evidence related to heated tobacco products, and to present the current association between COVID-19 and smoking. This review summarizes the existing knowledge based on publications in the PubMed database and on reviews and research data published by national and international scientific institutions.

Abstract