Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Melinda Reinhardt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Perfekcionista csoportok pozitív mentális egészsége – a perfekcionizmus, az érzelemszabályozás és a szubjektív jóllét mintázódása fiatal élsportolók körében

Positive mental health of perfectionists – patterns of perfectionism, emotion regulation and subjective well-being among young elite athletes

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Melinda Reinhardt, László Tóth, and G. Rice Kenneth

Background and Objectives

Adaptive and maladaptive perfectionism are in different connections with several characteristics which are important in sport performance, therefore the main aim of our study was to identify and characterize latent classes of perfectionism and emotion regulation strategies in connection with positive mental health in a large young elite athlete sample and controls.

Methods

744 young elite athletes (60.2% boy, mean age=16.83, SD=1.39) and 591 controls (50.8% boy, mean age=16.91, SD=1.65) took part in the research. The questionnaire booklet included the Short Form of the Revised Almost Perfect Scale (Rice et al, 2014), the short version of the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire (Garnefski & Kraaij, 2006), and the Adolescent Mental Health Continuum-Short Form (Keyes, 2006).

Results

Using Latent Profile Analysis we could reveal a well-interpreted 3-class solution in both samples with good fit indices. Among non-athletes the outlined 3 classes are parallel with several former theoretical and empirical results: adaptive, maladaptive, and non-perfectionists emerged. In the elite athlete sample two adaptive groups and a maladaptive were delineated. One of the adaptive perfectionist athlete group can be featured by adaptive emotion regulation, while the other can be described with low use of emotion regulation strategies. Of the six latent classes the elite athlete group with adaptive perfectionism and adaptive emotion regulation has the highest level of global, emotional, psychological, and social well-being.

Conclusions

Detected latent classes highlight that mechanisms of perfectionism accompany with different styles of emotion regulation and these patterns are in close relationship with subjective well-being.

Open access

Elméleti háttér

A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés (pl. a saját test szándékos megvágása, megütése, megharapása) egyre növekvő mértékű magatartási és egészségügyi probléma a serdülők körében. Felmérésére többféle mérőeszköz született, de kevés olyan létezik, amely a jelenséget annak komplexitásában ragadja meg.

Cél

Vizsgálatunk célja a különböző önsértő viselkedésformákat több szempontból (pl. attitüdinális komponensek, kapcsolódó érzelmek, a háttérben meghúzódó okok) felmérő Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (Self-Injury Questionnaire-Treatment Related; SIQ-TR) bevezetése a hazai tesztállományba.

Módszerek

A mérőeszköz pszichometriai jellemzőit egy speciális populációban, 14 és 20 év közötti (átlagéletkor = 16,99 év; SD = 1,28 év) fiatal fogvatartottak körében mértük be. A 244 fős javítóintézeti minta 92,6%-a (n = 226) fiú volt. Az önsértéssel összefüggésben a negatív életeseményeket (Serdülő Életesemény Kérdőív) és az elkerülés-fókuszú érzelemregulációs mechanizmusokat (Tapasztalati Elkerülés Kérdőív; Serdülő Disszociatív Tapasztalatok Skála) is feltártuk.

Eredmények

A javítóintézeti fiatalok 26,2%-a (n = 64) aktuálisan is végez önsértő viselkedést, 34,4%-uk (n = 84) esetében az önsértés az egy hónapnál korábbi élettörténetben jelent meg, a fennmaradó 39,3% (n = 96) saját bevallása szerint sohasem folytatott önsértést. Eredményeink szerint a kar- moláshoz és az ütéshez asszociálódik a legtöbb negatív érzelem, e két mód esetében a legerőteljesebb az arra irányuló figyelem, illetve azt követően a sebekről való öngondoskodás mértéke. Továbbá a karmolás és az ütés az a két önsértési mód, amelynek legjellemzőbb célja a negatív érzelmi állapotok csökkentése. A mintában a jelenleg és a korábban önsértők szignifikánsan több negatív életeseményt éltek át a megelőző fél évben a sohasem önsértőkhöz képest (F(2) = 9,16; p < 0,0001). Az aktuálisan önsértők jellemezhetők továbbá a legmagasabb disszociatív élményszinttel (F(2) = 7,82; p = 0,001) és kognitív inflexibilitással (F(2) = 6,58; p = 0,002). Következtetések: A Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív magyar nyelvű változata (SIQ-TR-HU) hatékony eszköze a nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés összetett vizsgálatának, ezzel összefüggésben célzott terápiás intervenciók megalapozását támogathatja.

Open access

A nem szuicidális önsértés és motivációjának mérése serdülőknél: az Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőív (ISAS-HU) magyar adaptációja

Measuring Non-Suicidal Self-Injury and its Motivation Among Adolescents: Hungarian Adaptation of the Inventory of Statements About Self-Injury

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Melinda Reinhardt, Gyöngyi Kökönyei, Boglárka Drubina, and Róbert Urbán

Háttér és célkitűzések: A nem öngyilkossági szándékkal végrehajtott szándékos önsértés (pl. a testfelszín direkt megvágása, megütése) élettartam-prevalenciáját a különböző kutatások normatív kamaszpopulációkban 18 és 40% közé teszik. Kevés olyan kérdőív van azonban, mely az önsértést részletesen tárja fel. Kutatásunk célja egy összetett önsértés kérdőív, az Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőív (ISAS-HU) bevezetése volt a magyar tesztállományba.

Módszer: 1015 középiskolás kamasz (66,1%; N = 671 lány; átlagéletkor 16,81 év; szórás = 1,42) töltötte ki a kérdőívcsomagot, mely az önsértés komplex felmérése mellett érzelemszabályozási nehézségekre és pszichés betegségtünetekre kérdezett rá.

Eredmények: A vizsgált serdülők 58,8%-a (N = 597) sohasem folytatott élete során önsértést, míg 41,2%-uk (N = 418) arról számolt be, hogy végzett már legalább egyszer valamilyen önsértő cselekedetet. A teljes minta 31,7%-a (N = 322) mindezt az elmúlt hónapba.n tette. A lányok másfélszer nagyobb eséllyel válnak önsértővé, mint a fiúk, s a sohasem önsértők jellemezhetők a legjobb pszichés egészségmutatókkal. Tanulmányunkban az önsértéshez kapcsolódó attitüdinális komponensek leíró a,datait is közöljük. A kérdőív második egységén, az önsértés hátterében álló lehetséges okok tételein elvégzett, azok kereszttöltéseit is megengedő megerősítő faktorelemzés (Exploratory Structural Equation Modeling) a skála eredeti kétfaktoros szerkezetét igazolta. Az önsértés hátterében egy markáns intraperszonális és egy interperszonális motívumkör rajzolódott ki, kiváló megbízhatósági mutatókkal. Az önsértő lányok almintáján elvégzett validációs elemzések az elvártakat igazolták: az intraperszonális okok miatt elkövetett önsértés rosszabb pszichés állapottal és kifejezettebb érzelemszabályozási nehézségekkel társult. A repetitív önsértők a „kipróbálókhoz ” képest pedig inkább intraperszonális okok miatt folytatnak önsértést.

Következtetések: Az ISAS-HU egy pszichometriailag jól működő, a nem szuicidális önsértést számos szempontból könnyen és gyorsan felmérő komplex mérőeszköz.

Background and aims: Lifetime prevalence of non-suicidal self-injury (e.g, direct cutting or hitting the own body) is estimated between 18 % and 40% in community adolescents samples. However, limited number of complex, non-suicidal self-injurious behavior screening questionnaires exist. Therefore, the main aim of our research was to introduce a detailed self-injury questionnaire, the Hungarian version ofthe Inventory of Statements About Self-Injury (ISAS-HU) into the Hungarian test system.

Methods: High school students (N=1015; 66.1% girls (N=671); mean age was 16.81; SD=1.42) filled out questionnaires on emotion regulation, mental health aspects, and self-injurious behaviours.

Results: Nearly 60% ofthe adolescents (58.8%; N=597) have never, while 41.2% (N=418) have alrea,dy enga.ged in self-harm at least once in their life. Thirty two percent of the whole sample (N=322) engaged in self-harm in the previous month. Girls are at one and a half times greater risk for self-harm than boys. Adolescents who have never engaged in self-harm enjoyed the best psychological health. We provide further descriptives of attitudinal components of self-harm behaviour. Exploratory Structural Equation Modeling, which allows cross-loadings of the items, strengthened the original two-factor structure of the second part of the ISAS-HU; an intrapersonal and an interpersonal function factor emerged with good reliability. Among girls intrapersonal functions of self-harm associated with poorer mental health and more maladaptive emotion regulation. Repetitive self-harmers, in comparison with occasional self-harmers, engaged in self-harm mainly because of intrapersonal motives.

Conclusions: ISAS-HU is a psychomterically valid tool which can assess non-suicidal self-injury easily, quick and in its complexity.

Open access

A mentális egészség kontinuum skála rövid változatának hazai validációja

VALIDATION OF THE HUNGARIAN MENTAL HEALTH CONTINUUM-SHORT FORM

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Reinhardt Melinda, Horváth Zsolt, Tóth László, and Kökönyei Gyöngyi

Háttér és célkitűzések

A Mentális Egészség Két-kontinuum Modellje a mentális egészség pozitív összetevőit, a szubjektív jóllét komponenseit összegzi. Vizsgálatunkban a modell alapján létrehozott Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változatának (rövid MEKS) pszichometriai mutatóit és faktorszerkezetét teszteltük hazai felnőtt egyetemista mintán.

Módszer

552 egyetemista (71,5% nő, átlagéletkor = 22,09 év, szórás = 3,66) vett részt a keresztmetszeti elrendezésű vizsgálatban, akiket a következő kérdőívek kitöltésére kértünk: Mentális Egészség Kontinuum Skála - rövid változat; Majdnem Tökéletes Skála - rövid változat; Depresszió, Szorongás és Stressz Kérdőív - rövid változat (DASS-21); Kognitív Érzelem Reguláció Kérdőív - rövid változat és Big Five Személyiség- leltár-2 (BFI-2).

Eredmények

A Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változatának a tételek kereszttöltéseit is megengedő (Exploratory Structural Equation Modeling, ESEM) bifaktoros szerkezetét erősítettük meg: a globális szubjektív jóllét faktor erős jelenléte mellett az eredeti szerző, Corey L. M. Keyes által leírt három specifikus (érzelmi, pszichológiai és társas) jóllét faktor is megerősítést nyert. A bifaktoros ESEM modell nemi invarianciáját is sikerült igazolnunk. A mérőeszköz megbízhatósági eredményei kiválóak (ω = 0,79-0,92 között), ahogyan validitása is bizonyítást nyert: az elvártaknak megfelelően a pozitív mentális egészség mutatók (teljes rövid MEKS és alskálái) a depresszív, a szorongásos és a stressz tünetekkel, valamint az önkritikus, maladaptív perfekcionizmussal fordított irányú együtt járást mutatnak, míg az adaptív kognitív érzelemregulációs stratégiákkal és az alkalmazkodást segítő személyiségvonásokkal (barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, extraverzió) pozitív kapcsolatban állnak.

Következtetések

Eredményeink szerint egy valid, a szubjektív jóllét szintet globálisan és annak egyes területeit is megbízhatóan mérő önkitöltős kérdőívet tudtunk bevezetni a magyar tesztállományba.

Background and aims

The Two Continua Model of Mental Health summarizes the positive components of mental health. Our aim was to test the psychometric characteristics and the factor structure of the Hungarian version of the Mental Health Continuum-Short Form (MHC-SF), a measurement based on the Two Continua Model of Mental Health, among Hungarian university students.

Methods

552 university students (71.5% women, mean age = 22.09, SD = 3,66) took part in the cross-sectional research. Respondents filled out the following questionnaires: Hungarian version of the MHC-SF; the Short Form of the Revised Almost Perfect Scale; the Depression Anxiety and Stress Scales (DASS-21), the short version of the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire; the Big Five Invento- ry-2.

Results

We strenghtened the bifactor structure of the Hungarian version of the MHC-SF in Exploratory Structural Equation Modeling (ESEM) framework, which allows the cross-loadings of the items. Beside the strong global subjective well-being factor specific (emotional, psychological, and social) well-being factors emerged. Measurement invariance across gender is also demonstrated. The reliabilty of the Hungarian MHC-SF is excellent (ω = 0.79-0.92), as well as its validity. As it was expected, indicators of positive mental health associated negatively with depressive, anxiety, and stress symptoms, furthermore self-critical and maladaptive perfectionism. In contrast, global and specific components of subjective well-being were in positive association with adaptive cognitive emotion regulation strategies and certain personality traits, like agreeableness, conscientiousness, emotional stability, and extraversion.

Conclusions

According to our results a valid questionnaire was introduced into the Hungarian test system, which can reliably measure global subjective well-being, as well as its specific components.

Open access

A nem-szuicidális önsértés és az öngyilkos magatartás kapcsolata: független vagy összefüggő jelenségek?

The links between non-suicidal self-injury and suicidal behaviour: dependent or independent phenomena?

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Boglárka Drubina, Gyöngyi Dr. Kökönyei, and Melinda Dr. Reinhardt

Az öngyilkos magatartás (öngyilkossági gondolatok, megkísérelt és befejezett öngyilkosság) kutatása jóval régebbre nyúlik vissza, mint a nem-szuicidális önsértésé (non-suicidal self-injury; NSSI: a test szándékos megsértése öngyilkossági szándék nélkül). Számos tanulmány született a két jelenség kapcsolatának vagy éppen különbségeinek vizsgálatáról, ugyanakkor a témában fellelhető irodalom nem képvisel egységes álláspontot.

Tanulmányunk célja, hogy összefoglaljuk és bemutassuk a kurrens szakirodalomban megtalálható feltételezéseket, elméleti modelleket az NSSI és az öngyilkos magatartás lehetséges kapcsolatairól. További célunk, hogy a szakemberek összefüggéseiben tudják értelmezni a két jelenség viszonyát.

Habár az NSSI és az öngyilkos magatartás bizonyos szempontok mentén elkülöníthető (például a DSM-5 által javasolt Nem-Szuicidális Önsértés Zavar és Öngyilkos Magatartás Zavar diagnózisok mentén), ugyanakkor a kurrens kutatások a két jelenség összefüggéseire hívják inkább fel a figyelmet, egymástól elválaszthatatlan jelenségeknek tekintve őket (pl. az NSSI mint az öngyilkos magatartás prediktora).

Az eddig született kevés átfogó modell leginkább a két jelenség lehetséges összefüggéseit magyarázza, többségük az NSSI-re egy, az öngyilkosságra hajlamosító tényezőként, annak rizikófaktoraként tekint. Ezenkívül napjaink szakirodalmában a spektrumszemlélet terjedt el, amely a két jelenséget (NSSI és öngyilkos magatartás) egy spektrum két végpontjaként képzeli el.

The research of suicidal behaviour (suicidal thoughts, attended and completed suicide) is older than the research of non-suicidal self-injury (NSSI; deliberately hurt one’s own body without suicidal intent). There are numerous studies that investigate the links and the differences between the two phenomena, however there is no consensus between different authors.

The aim of our study is to summarize and present the hypotheses and theoretical models about the possible links between NSSI and suicidal behaviour based on the latest literature. Furthermore, our aim is to familiarize professionals with these two phenomena (NSSI and suicidal behaviour) and to help them understand the complex relationship between the two behaviours.

Although NSSI and suicidal behaviour can be differentiated along some aspects (e.g., based on the recommended diagnoses by DSM-5: Non-Suicidal Self-Injury Disorder and Suicidal Behaviour Disorder), research stress the importance of the links between NSSI and suicidal behaviour (e.g., NSSI as a predictor of suicidal behaviour).

Comprehensive models raise mostly for the explication of the links between NSSI and suicidal behaviour, which describe NSSI as a risk factor for suicidal behaviour. In this respect, NSSI could be a factor that facilitate the development of suicidal behaviour in different ways. Beside of that the spectrum approach is getting widely accepted. It suggests that NSSI and suicidal behaviour are the two extremes of the same spectrum of behaviour.

Open access