Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Melinda Váradi x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarák kezelésére az elmúlt években számos új, különböző hatásmechanizmusú gyógyszeres kezelés vált elérhetővé. Ez a fejlődés a terápiás döntéshozatalt egyre nehezebbé teszi. Az újabb kezelésekkel szemben is megfigyelhető az alapvonali, a szerzett és a keresztrezisztencia jelensége is. Ezért tehát az elsődleges terápia helyes megválasztása mellett, az azt követő vonalakban alkalmazott kezelések sorrendje és alkalmazásuk ideje is optimalizálásra szorul. Az újabb kezelésekkel kapcsolatos rezisztenciamechanizmusok egyre nagyobb mértékben válnak ismertté. Ezzel a terápiatervezés az eddigi empirikus – főleg a kipróbálásra építő – irányából egyre inkább a racionális – az adott daganat molekuláris sajátságait is figyelembe vevő –, személyre szabott kezelés irányába mozdul el. Ebben az összefoglaló közleményben ismertetjük azokat a rezisztenciamechanizmusokat, amelyek a metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarák kezelésében leggyakrabban használt három gyógyszerrel – docetaxel, abirateron és enzalutamid – kapcsolatosak. Többek között áttekintést nyújtunk a MDR- (multidrogrezisztens) fehérjéken keresztül megvalósuló, az androgénreceptor-, a Wnt-, a p53-szignálút, valamint a DNS hibajavító mechanizmusában részt vevő gének (mint például a BRCA és ATM) sérüléseivel összefüggésben kialakuló és a neuroendokrin differenciáció által kiváltott rezisztenciamechanizmusokról. Orv Hetil. 2020; 161(20): 813–820.

Open access

Műszaki és orvos szakemberekből álló kutatócsoportunk egy hosszabb kutatást végez arra vonatkozóan, hogy az otthoni mikrokörnyezet különböző összetevői milyen hatással vannak szervezetünkre és egészségünkre. Az otthoni környezet kiemelt fontosságú, mivel életünk nagy részét itt töltjük, feltöltődésünk, pihenésünk színtere. Napjainkban számos tudományterület foglalkozik az új anyagok, technológiák, szokások elterjedésének hatásaival. A különböző kutatások eredményei azt mutatják, számos betegség kialakulása köthető a beltéri környezetek nem megfelelő kialakításához. A beltéri környezetet komplex paraméterrendszer alakítja ki, amelynek felépítését be is mutatjuk cikkünkben. Vizsgálatunk bonyolult, sok összetevőt szükséges figyelembe venni. Ezen kezdeti vizsgálatok alapján tudunk a továbbiakban egyszerűsítési lehetőségeket javasolni, megállapítani, melyek azok az összetevők, amelyek egyes célcsoportokat különösen érintenek, kiemelendően kezelendők. Meg kell továbbá vizsgálni, hogy ezen paraméterek interakciója milyen hatást ér el (az eddigi kutatások főleg az egyes hatásokkal külön-külön foglalkoztak). Továbbá célszerű a betegségek gyógyítása helyett a megelőzésre, az egészséges belső terek kialakítására helyezni a hangsúlyt. Jelen vizsgálatok speciálisan az otthoni mikrokörnyezet kérdésével foglalkoznak, azonban a gondolatok adaptálhatók — részben módosítandók — irodaépületek, munkahelyek, közösségi terek esetére is. Ezen cikk ismerteti a kutatás elméletének alapjait, amelyre a további lépések épülnek.

Full access