Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Melinda Vanya x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Az utóbbi években megjelent tanulmányok egyre inkább alátámasztják, hogy bár a sclerosis multiplex már fiatal felnőtt korban manifesztálódik, ennek ellenére nem foszthatja meg a reproduktív korú nőket az anyaság csodálatos érzésétől. Sőt – az ellentmondásos nemzetközi irodalom ellenére – védőfaktor magára a betegségre, és nincs káros hatással a magzatra. Az immunmoduláns terápia alkalmazása terhesség alatt azonban egyedi elbírálást és gondos körültekintést kíván, amellyel a szakember hozzájárulhat a sclerosis multiplexben szenvedő édesanya családi boldogságához. Orv. Hetil., 2015, 156(34), 1360–1365.

Restricted access

Bevezetés: A magzati orrcsonthosszúság és a praenasalis lágyrészvastagság mérése a Down-szindróma ultrahangszűrésére kidolgozott módszer. Célkitűzés: A szerzők célja az orrcsonthossz és praenasalis lágyrészvastagság méréseinek értékeléséhez szükséges helyi normogram létrehozása, illetve a legmegfelelőbb statisztikai módszer kiválasztása. Módszer: Euploid (n = 1500) és 21-es triszómiás (n = 10) magzatokban végezték a vizsgálatot 2008. április és 2013. december között. Az orrcsonthossz és praenasalis lágyrészvastagság-mérést a Medisono Anyai és Magzati Egészségközpontban, a citogenetikai vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetében végezték. Normogramokat készítettek különböző számú magzatokon (n = 100, 300, 500, 750, 1000 és 1500) 3 különböző statisztikai analízissel (box-plot analízis, lineárisregresszió- és szigmoidregresszió-elemzés). Eredmények: Eredményeik alapján a megbízható normogramok készítéséhez legalább 1000 gravida mérési adatára van szükség. A nagyobb esetszám előnyösen javította a normogram hatékonyságát mindhárom statisztikai módszer esetén. A napi rutinban a box-plot analízis jónak és használata egyszerűbbnek bizonyult. A legjobb szűrési eredmény érdekében a magas szintű szűrés helyi lineáris normogramot igényel. Következtetések: A normogram validálása alapján box-plot analízis ajánlott a mindennapi gyakorlatban, de regresszióalapú normogramok szükségesek a magas szintű praenatalis szűréshez. Orv. Hetil., 2014, 155(47), 1876–1881.

Restricted access

Absztrakt

Az elmúlt néhány évtizedben a gyermeket vállaló nők életkora emelkedő trendet mutat. Számos tanulmány mutatott rá az anyai életkor emelkedésének és a terhesség kimenetelének összefüggésére a vetélés, a halvaszületés, a praeeclampsia, a terhességi hipertenzió, a gestatiós diabetes mellitus, a koraszülés, a kis vagy nagy gesztációs korú újszülött, valamint az elektív vagy sürgősségi császármetszés kapcsán. E vizsgálatok egymásnak ellentmondó megállapításokról számoltak be. A jelenlegi közlemény célja az, hogy összefoglalja az előrehaladott anyai életkor és a terhesség kimenetele közti, bizonyítékokon alapuló információkat. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 1987–1990.

Restricted access

Absztrakt

Reproduktív korú, epilepsziában szenvedő nőknél számos speciális probléma jelentkezhet a mindennapi klinikai gyakorlatban. Az epilepsziás görcsrohamoknak a szülés kimenetelére való hatása, valamint az alkalmazott antiepileptikus terápia teratogén kockázatának minimálisra csökkentése gondos odafigyelést és együttműködést igényel a szülész-nőgyógyász és neurológus részéről. A szerzők áttekintik a görcsrohamok magzatra gyakorolt hatását, valamint az antiepileptikumok hatásmechanizmusát és teratogenitását. Orv. Hetil., 2016, 157(15), 563–568.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kitti Sólya, Csilla Dézsi, Melinda Vanya, János Szabó, János Sikovanyecz, Zoltán Kozinszky, and Károly Szili

Absztrakt

Az ajak- és szájpadhasadék a veleszületett rendellenességek egyik leggyakoribb típusa. A szerzők célja, hogy összefoglaló irodalmi ismereteket nyújtsanak a kórképről. A nemzetközi szakirodalom áttekintésén és megvitatásán túl kiemelik a megelőzés lehetőségeit, a genetikai és környezeti tényezők szerepét, az anatómiai és embriológiai jellemzőket, a prae- és a postnatalis diagnózis és kezelés lehetőségeit. Az etiológia multifaktoriális, mind genetikai, mind környezeti faktorok együttes hatása sokszínű fenotípusos és klinikai jellemzőkhöz vezet. A praenatalis diagnosztikában, megelőzésben, genetikai tanácsadás során és a sebészi kezelési stratégiával kapcsolatban a megfelelő multidiszciplináris ismeretek hiánya komoly diagnosztikai hibákhoz vagy tévedésekhez vezethet, ezért kiemelten fontos a klinikai csapatmunka ezekkel az állapotokkal kapcsolatban. A professzionális csapatmunka és multidiszciplináris együttműködés garantálja az optimális ellátást és jobb életminőséget biztosít a betegek és családjuk számára. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1483–1490.

Open access
Építés - Építészettudomány
Authors: Julianna Lipták-Váradi, Márta Széll, János Szabó, Andrea Szabó, Melinda Vanya, Lilla Kató, and Károly Szili

Műszaki és orvos szakemberekből álló kutatócsoportunk egy hosszabb kutatást végez arra vonatkozóan, hogy az otthoni mikrokörnyezet különböző összetevői milyen hatással vannak szervezetünkre és egészségünkre. Az otthoni környezet kiemelt fontosságú, mivel életünk nagy részét itt töltjük, feltöltődésünk, pihenésünk színtere. Napjainkban számos tudományterület foglalkozik az új anyagok, technológiák, szokások elterjedésének hatásaival. A különböző kutatások eredményei azt mutatják, számos betegség kialakulása köthető a beltéri környezetek nem megfelelő kialakításához. A beltéri környezetet komplex paraméterrendszer alakítja ki, amelynek felépítését be is mutatjuk cikkünkben. Vizsgálatunk bonyolult, sok összetevőt szükséges figyelembe venni. Ezen kezdeti vizsgálatok alapján tudunk a továbbiakban egyszerűsítési lehetőségeket javasolni, megállapítani, melyek azok az összetevők, amelyek egyes célcsoportokat különösen érintenek, kiemelendően kezelendők. Meg kell továbbá vizsgálni, hogy ezen paraméterek interakciója milyen hatást ér el (az eddigi kutatások főleg az egyes hatásokkal külön-külön foglalkoztak). Továbbá célszerű a betegségek gyógyítása helyett a megelőzésre, az egészséges belső terek kialakítására helyezni a hangsúlyt. Jelen vizsgálatok speciálisan az otthoni mikrokörnyezet kérdésével foglalkoznak, azonban a gondolatok adaptálhatók — részben módosítandók — irodaépületek, munkahelyek, közösségi terek esetére is. Ezen cikk ismerteti a kutatás elméletének alapjait, amelyre a további lépések épülnek.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zita Herczeg, Melinda Vanya, Károly Szili, Csilla Dézsi, Zsolt Nagy, and János Szabó

Absztrakt

A polycystás ovarium szindróma kialakulásának pontos mechanizmusa a mai napig nem tisztázott, de környezeti, illetve genetikai tényezők nagy valószínűséggel szerepet játszhatnak a kialakulásában. Ezt a megállapítást alátámasztja a gyakran előforduló családi halmozódás is. A praenatalis időszakban elszenvedett teratogén hatások a postnatalis időszakban kialakuló krónikus betegségek kifejlődéséhez vezethetnek. A szerzők polycystás ovarium szindrómában a genetikai és epigenetikai tényezők szerepével foglalkozó, 2016. január 1-jéig publikált szakirodalmi közlemények alapján szakirodalmi kutatást végeztek. Jelen összefoglaló közlemény célja e különleges betegségcsoportra való figyelemfelhívás, valamint e kórképek genetikai és epigenetikai hátterének ismertetése. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1275–1281.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Bár a cervicalis és az orális humán papillomavírus-fertőzés jelenlétét intenzíven vizsgálták az elmúlt években, a vírus azon képessége, hogy egyazon személyben megfertőzi az orális és genitális nyálkahártyát, még nem teljesen tisztázott. Célkitűzés: A szerzők cervicalis laesióval rendelkező dél-magyarországi nőkben az oropharyngealis humán papillomavírus-fertőzés jelenlétének vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: A vizsgálatban összesen 103 nő vett részt 2013. március 1. és 2015. január 1. között. A garatnyálkahártya-sejtek gyűjtésére speciális mintavevőt használtak. A humán papillomavírus-DNS-t polimeráz láncreakcióval, a vírusgenotípust Amplicor line blot teszttel határozták meg. Eredmények: Oropharyngealis humán papillomavírus-fertőzést 2 esetben (3%) mutattak ki, amelyek a 31, 40/61 és 73 genotípusba tartoztak. Következtetések: Az eredmények arra utalnak, hogy a méhnyakelváltozások mellett ritkán fordul elő oropharyngealis humán papillomavírus-fertőzés. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 70–73.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Iván Devosa, Zoltán Kozinszky, Melinda Vanya, Károly Szili, Alice Fáyné Dombi, and Katalin Barabás

Absztrakt

Bevezetés: A promiszkuitás és a megbízható fogamzásgátlás hiánya növeli a szexuális úton átvihető betegségek előfordulási valószínűségét, amely a felmérés szerint az egyetemi hallgatók körében gyakoribb. Célkitűzés: A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék az egyetemisták megbízható fogamzásgátlásra és nemi úton terjedő betegségekre vonatkozó ismereteit, valamint a középiskolai szexuális egészségnevelés hatékonyságát, kiemelt tekintettel a kortárs segítők által végzett oktatásra. Módszer: A fogamzásgátlási szokásokra és a nemi betegségekkel kapcsolatos ismeretekre irányuló önkitöltéses, anonim kérdőíves felmérést végeztek 2009 és 2011 között a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak randomizált mintáján (n = 472, 298 nő és 174 férfi, átlagéletkoruk 21 év). Eredmények: A kortárs segítők által tartott iskolai reproduktív egészségnevelő órákat a válaszadók 62,1%-a tartotta megbízható és hiteles információforrásnak, 12,3%-uk ítélte kevésbé megbízhatónak, és 25,6%-uk nevezte meg az iskolai felvilágosítást irreleváns információforrásnak. Azok körében, akik megbízhatónak tartották a kortárs segítők általi egészségfejlesztést, szignifikánsan több a nő (69,3% vs. 46,6%, p = 0,001), szignifikánsan kevesebben laknak városban (83,6% vs. 94,8%, p = 0,025) és szignifikánsan többen tudták, hogy a Candida-fertőzés átvihető szexuális érintkezés útján (79,5%, illetve 63,9%, p = 0,02). A válaszadók túlnyomó többsége a szexuális kérdésekkel kapcsolatban a médiából szerezte ismereteit. Következtetések: Azok a fiatalok, akik a kortárs segítők előadásait megbízhatónak tartják, a Candida betegségről szignifikánsan tájékozottabbak. Orv. Hetil., 2016, 157(14), 539–546.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Melinda Vanya, Károly Szili, Szilvia Zámolyi, Hajnalka Magyar, Gábor Kőrösi, Árpád Benkő, Anna Hornyák, Zsolt Hegedűs, and Lajos György

Absztrakt

A szerzők egy 46 éves fogva tartott férfi beteg esetét mutatják be, akinél Coxiella burnetii által okozott atípusos pneumoniát állapítottak meg. A mellkasröntgen-felvétel interstitialis pneumoniát mutatott ki. Western-blot és ELISA-tesztek Coxiella burnetii-antitestre pozitívak voltak. A beteg klinikai állapota 10 napos doxycyclin- és amoxicillin-, valamint B6-vitamin-kezelést követően javult. A szerzők kiemelik, hogy a Q-láz diagnózisának megállapítása specifikus antitestvizsgálaton alapul. Atípusos pneumonia esetén a hasonló tüneteket okozó egyéb baktérium, illetve vírusantitest-vizsgálatnak is fontos szerepe van. Orv. Hetil., 2015, 156(18), 741–743.

Restricted access